Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

255 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 256 fel lehet használni kölcsönös támogatásra. Hogy milyen legyen a kölcsönös támogatás mértéke, továbbá, hogy a megszavazott támogatási öszszegből mennyit juttatnak a területi szövetségnél létrehozott kölcsönös támogatási alapba és mennyit az Országos Szövetséghez: azt maguk a szövetkezetek döntik el közgyűlési határozattal. Nem idegen a kölcsönös támogatás és segítségnyújtás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben sem. Bevezetésének gondolata az utóbbi időben ismételten felmerült a TOT és a területi szövetségek testületeiben. Néhány megyében és tavaly a tiszavölgyi árvízkárokkal kapcsolatban országos méretekben konkrét kezdeményezésekre is sor került. A kölcsönös támogatás erősödésével azt kívánjuk elérni, hogy növekedjék a szövetkezeti gazdálkodás biztonsága. A létrehozandó Kölcsönös Támogatási Alap pedig segítse elő az indokolt kockázatvállalás és a gazdasági döntések következményeivel együtt járó helytállást — erősítse a szövetkezeti együvétartozás érzését. Egyúttal célja a szövetkezet pénzügyi forrásainak rugalmasabb, hatékonyabb felhasználása is, továbbá annak előmozdítása, hogy garanciavállalással, kölcsön nyújtásával vagy végleges juttatással, a bajba jutott, átmeneti nehézségekkel küzdő szövetkezetek megteremthessék gazdasági egyensúlyukat, megoldhassák gondjaikat. Azt ajánljuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és területi szövetségeik vitassák meg a Kölcsönös Támogatási Alap képzésének szükségességét. S a vita nyomán a közgyűlési határozattal önkéntesen vállalt kötelezettségek alapján folyamatosan, évente befizetett saját pénzeszközeikkel területi szövetségük mellett hozzák létre a Kölcsönös Támogatási Alapot. Úgy gondoljuk, a szilárdabb alappal bíró, megerősödött termelőszövetkezetek minél hamarabb megtehetnék ezt a nemes kezdeményezést, s a biztonsági alapjukból évente legalább a bruttó jövedelem egy százalékának megfelelő összeget helyezzenek el az újonnan létesített Kölcsönös Támogatási Alapba. Ezzel erősödik és ' fejlődik termelőszövetkezeti mozgalmunk szocialista jellege. Tisztelt Országgyűlés! Az önkéntesség és a gazdasági önállóság elvének megfelelően a szövetkezetek hazánkban is társadalmi érdekképviseleti mozgalmi szerveket, országos és területi szövetségeket hívnak létre és működtetnek. A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elfogadása, széles körű térhódítása éppen a szövetkezetek és szövetségeik egymáshoz való viszonyában hozott legnagyobb pozitfv változásokat a korábbi gyakorlathoz képest. Az előttünk fekvő törvényjavaslat jól rögzíti a kedvező változásokat. Az érdekképviseleti szervek az egységes szövetkezeti mozgalom fontos részei, de mint az eddigi vitában többen is hangsúlyozták, nem alkothatnak a szövetkezetekkel és egymással kapcsolatban alá- és fölérendeltségen alapuló hierarchikus' szervezetet. A tagszövetkezetek nincsenek tehát egyoldalúan alárendelve szövetségeiknek. Sőt, éppen fordítva: e demokratikus képviseleti szervek tevékenységét — jogszabály keretei között — tulajdonképpen a tagszövetkezetek határozzák meg és választott testületeikben képviselőik útján részt vesznek a megyei vagy országos döntésekben. Az érdekképviseleti szervek (Országos Szövetség, területi szövetségek) vezetésében tehát a szövetkezetekre jellemző vonások érvényesülnek. Az érdekképviseleti szervek hatósági feladatokat nem láthatnak el. Csakis olyan feladatok elvégzésére vállalkozhatnak, amelyekkel a tagszövetkezetek őket megbízzák. A szövetségek és szövetkezetek viszonyában tehát a szövetkezeti demokratikus önkormányzat elve úgy érvényesül, hogy e képviseleti szervek nem rendelkezhetnek a tagszövetkezetek helyett, nem vehetik át a gazdálkodásért való konkrét felelősséget. Viszont mindent megtehetnek, amit demokratikus úton képesek megtenni a szövetkezetek általános fejlesztése, munkájuk javítása érdekében. A társadalmi érdekképviseleti szervek teljesen újszerű módszerekkel, ajánlásokkal — Korom és Molnár elvtársak említették —, tehát mozgalmi módszerekkel, a meggyőzés eszközével dolgoznak. Három év tapasztalata azt bizonyítja, hogy az országos szövetségek, valamint a területi szövetségek által kiadott — természetesen a jól kidolgozott, megalapozott — ajánlásoknak nagy tekintélyük van. A szövetkezetek ezeket magukévá teszik : közgyűléseken megtárgyalják, az ott hozott határozattal magukra nézve kötelezővé teszik és aszerint cselekednek. Az előterjesztett törvényjavaslat külön alcím alatt foglalkozik az Országos Szövetkezeti Tanáccsal, amely a magyar szövetkezeti mozgalom közös társadalmi tanácskozó testülete, országos fóruma. E tanácsot a szövetkezetek országos képviseleti szervei: a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ közösen hívták létre és tartják fenn. Jelentős társadalmi érdek fűződik hozzá, hogy egy ilyen társadalmi szerv foglalkozzék a szövetkezeti mozgalom általános jellegű kérdéseivel, szabad vitafórumot teremtve a szövetkezetpolitika minden lényeges elvi kérdésének megtárgyalásához, s hivatalos állásfoglalásaival segítse szövetkezeti politikánk egységének tudatosítását. Feladatai közé tartozik, hogy előzetesen véleményt nyilvánítson a törvényhozás és a kormány elé kerülő átfogó jellegű szövetkezeti kérdésekben, s ilyen értelemben mint a kormány tanácsadó szerve működjék. A szövetkezeti mozgalom fellendülése során a szövetkezetek gazdasági tevékenységében, a demokratikus működés fejlődésében, a szövetkezetek együttműködésében számos új módszer, megoldás alakult ki. Az Országos Szövetkezeti Tanács feladata, hogy ajánlásaival serkentse, bátorítsa a szövetkezetek egymás közti, illetve a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti együttműködés kibontakozását. E téren jelentős kezdeményezés volt az Országos Tanácsnak az a múlt évi állásfoglalása és ajánlása, amelynek nyomán a megyékben szinte mindenütt létrejöttek a területi szövetségek kooperációs bizottságai. Önmagában nagy jelentőségűnek kell tartanunk azt a kialakuló gyakorlatot, hogy a megyékben a három szövetkezeti ágazat területiszövetségeinek vezetői, vezetőségei évente egy vagy két alkalommal közös tanácskozáson megvitatják a szövetkezeti mozgalom általános elvi