Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

I 237 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 238 gokra vonatkozott, majd az ágazati magas szintű jogszabályok megalkotásakor újból mérlegeljék. Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint a szövetkezeteknek elsődleges érdeke fűződik a törvényi szintű szabályozáshoz. Kétségtelen, hogy az egyes szövetkezetek a tagság céljainak megfelelően elsősorban csoportérdeket fejeznek ki. A szövetkezetek azonban jói csak akkor tevékenykedhetnek, ha munkájuk beleilleszkedik egész társadalmunk közös céljainak megvalósításába, mégpedig az ország gazdaságpolitikájának, a gazdaságirányítás rendszerének és az ezeknek megfelelő szövetkezetpolitikai elveknek következetes érvényesítésével. Ugyancsak ezt szolgálja a törvénytervezet az ágazati irányítás és a törvényességi felügyelet helyes meghatározásával. Minden bizonnyal a szövetkezetek továbbfejlődését segíti elő, ha a korábbi gyakorta hátrányos megkülönböztetés helyett a hatáskörileg illetékes miniszterek az ágazathoz tartozó szövetkezetek fejlődéséről a szövetkezetek társadalmi-gazdasági szerepének megfelelően gondoskodnak. . Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti törvény által meghatározott törvényesség valósuljon meg, mégpedig a tanácstörvénynek megfelelően. Ez elejét veszi a még előforduló, de ma már indokolatlan legkülönbözőbb beavatkozásoknak az egyes szervek részéről. A magas szintű jogszabály biztonságot nyújt tehát a szövetkezetek számára, hogy a törvény megtartásával a tagjaik érdekeit és társadalmi céljainkat is szolgálják. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szövetkezetek önálló vállalatszerű tevékenységét és a társadalmi jellegüknek megfelelő belső önkormányzatuk és demokratizmusuk kifejlődését a törvénytervezet megfelelően biztosítja. Sok év tapasztalatai alapján valljuk, hogy ezek érvényesülése nélkül nem fejlődhetik ki hatékony szövetkezeti élet, nem bontakozhatik ki a tagok sokrétű személyes és anyagi részvétele a közös szövetkezeti célok megvalósításában. Helyeseljük a törvénytervezetnek a mai igényeknek megfelelő állásfoglalását és egyben nagy jelentőségű felhatalmazását* a szövetkezetek területi szövetségei és országos tanácsai szerepével kapcsolatban. Most már több év tapasztalata tanúsítja: hasznosabb a szövetkezetnek, ha ezek a szövetkezeti mozgalmi szervek nem állami feladatokat látnak el. Célszerűbb, ha a megfelélő szinteken hatékonyan képviselik a szövetkezecek érdekeit. Ugyanakkor ezzel egyidejűlég széles körű szolgáltatásokkal és mozgalmi tevékenységgel segítik elő a szövetkezetek eredményes működését és a szövetkezeti demokrácia elvén nyugvó önkormányzatuk kibontakozását. * Tisztelt Képviselő Elvtársak ! Ismeretes, hogy igen nagy a várakozás törvényalkotó munkánk iránt a szövetkezetek több milliós tagsága körében, valamint a közvéleményben is. Úgy vélem, hogy e megalkotandó szövetkezeti törvény meg.felel e várakozásnak. *> - Tudatában vagyunk annak, hogy a törvény önmagában nem oldja meg sem a termeléssel, sem a fogyasztással, sem a szolgáltatásokkal kapcsolatosan megnövekedett, és korszerűsödő igények kielégítését. Minden bizonnyal további kedvező feltételeket teremt azonban a szövetkezetek és a mozgalom hatékony és szocialista továbbfejlődéséhez. A törvényjavaslat a szövetkezés alapvető kérdéseiben egyértelműséget, kötelező magatartást és cselekvést ír elő a szövetkezeteknek és szövetségei az állami szerveknek, de egész társadalmunknak is. Meggyőződésünk, hogy a megszülető törvény az egész magyar szövetkezeti mozgalom további előrehaladását szolgálja. Rólunk és nekünk szól, ( érdemes tehát megvalósításán fáradoznunk. Mindhárom ágazat szövetkezetei már e törvény alapján készítik elő a közeljövőben sorra kerülő kongresszusaikat. E gondolatok jegyében a törvénytervezetet elfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek mind az Országos Szövetkezeti Tanács, mind pedig a SZÖVOSZ vezető testületei nevében elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Fülöp László képviselőtársunk. FÜLÖP LÁSZLÓ : Tisztelt Országgyűlés ! Az egységes szövetkezeti törvény megteremtése mind magyar, mind világviszonylatban nagyon na

gy jelentőségű. Ha megnézzük, megállapíthatjuk, hogy a világon még sehol sem sikerült ez és nem alkottak egységes szövetkezeti törvényt. Magyar viszonylatban a szövetkezés nem új dolog. El kell mondanunk, hogy a mozgalomban különösen nagy jelentőségű a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megteremtése. Itt kell megjegyezni, hogy ennyire zökkenőmentesen, ilyen simán egy országban sem ment a szocialista mezőgazdaság megteremtése, mint hazánkban. Mindez pártunk helyes politikáját bizonyítja. A szövetkezeti mozgalomban a dolgozó parasztságunk van a legnagyobb mértékben érde'kelve. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének kereken 70 százalékát adják a termelőszövetkezetek. Dolgozó parasztságunk, amely a munkásosztály hű szövetségese, a termelőszövetkezeti mozgalmat a magáénak vallja. Bátran kijelenthetem, hogy elenyésző azoknak a száma, akik ma még nem látják a biztos jövőt a szövetkezetekben. Kint az életben nagyon gyakran elhangzik, mondván: „Csak egyet sajnálunk, miért nem csináltátok a szövetkezetet előbb!" Nálunk, Tolna megyében különösen nagy jelentőséggel tárnak a szövetkezetek. Az egyre nagyobb mértékű iparosodás ellenére, megyénk mezőgazdasági jellegű. Éppen ezért a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, de az ipari szövetkezetek, lakásszövetkezetek, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek mind a mozgalom nagyságát bizonyítják. Jelentős a szerepe a takarékszövetkezeteknek is a falu életében, ugyanis tartalék pénzeszközeit itt helyezi el a falu lakossága, ha kölcsönt igényel a szövetkezettől, azt mindig megkapja. E mozgalom megindításánál kezdeményezők voltunk, hiszen 15 évvel ezelőtt az országban elsőnek Tolna megyében, Dunaföldváron alakult meg a takarékszövetkezet, amely ma már a szö| vetkezetek közt jelentős helyet foglal el.