Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-3

197 Az Országgyűlés X- ülése 1971. június'24-én, csütörtökön 198 ahol a jövőben nemcsak a szabályozók betűit, hanem a szocialista gazdálkodási morál előírásokba nem foglalható normáinak betartását is meg kell követelni. Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Képviselő Elvtársak ! Az állami zárszámadás tükrében arról győződhettünk meg, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben terveinknek megfelelően fejlődött, következetesen haladtunk előre a gazdaságirányítási rendszer végrehajtásában. Űrrá lettünk a nehézségeken, de nem rejtettük véka alá gazdasági vagy pénzügyi munkánk gyengébb pontjait sem. Forint valutánk szilárdságát sikerült megőrizni, széles értelemben vett hitelképességünk jó, ezt elismerik nemcsak barátaink, hanem tárgyilagos üzleti partnereink is. Eredményeink kovácsolói és részesei az üzemi dolgozók éppen úgy, mint a termelőszövetkezeti tagok, a tudományt művelők, azok, akik új ismereteket adnak az ifjúságnak, vagy akik az egészség ápolását tekintik feladatuknak; de hadd tegyem hozzá, én azt hiszem, azok is, akik irányító szerveknél, tanácsoknál, bankoknál, vállalatoknál vagy intézményeknél a közpénzek összegyűjtésén, szükségszerű együtt tartásán, vagy még inkább ésszerű felhasználásán fáradoznak. A közös munka eredményei az elmúlt évben nemcsak a rendkívüli körülmények között mutatkoztak meg, hanem most is, az első öt hónap közgazdasági jelzőszámai kedvezők, terméskilátásaink jók. Ezért kérhetem a kormány nevében a tisztelt Országgyűlést, jó meggyőződéssel és bizakodással, hogy az 1970. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Szabó Kálmán képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. DR. SZABÓ KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az imént elhangzott expozéjában pénzügyminiszterünk részletesen indokolta az 1970. évi költségvetés végrehajtásáról beterjesztett törvényjavaslatot és annak elfogadását indítványozta. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága megvizsgálta a költségvetés végrehajtását, elemezte a jelentést, valamint a törvényjavaslat szövegét és fejezetenként értékelte azt. Megállapította, hogy az előterjesztés kellő mélységben ad átfogó és hű képet az államháztartás és ezen túlmenően a széles értelemben vett pénzügyek múlt évi alakulásáról. Ami magát a költségvetés által tükrözött gazdasági helyzetet illeti, azt minden gondunk mellett a bizottság egészében kedvezőnek minősíti. Ügy véli, hogy a múlt évi eredményeknek komoly szerepe volt a harmadik ötéves terv sikeres teljesítésében, a gazdasági reform által kitűzött olyan célok realizálásában, mint a munkatermelékenység fokozása, a társadalmi szükségletek kielégítésére orientált termelés és általában a gazdasági tevékenység és struktúra hatékonyabbá tétele. Mindez egyúttal azt is elősegítette, hogy zökkenőmentesebben kezdhessünk hozzá a negyedik ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai feladatok megvalósításához. Kiváltképpen bizonyította szocialista társadalmunk politikai, erkölcsi és gazdasági erejét az, hogy fejlődésünk tervezett vonalát a rendkívüli természeti tényezők okozta károk sem törték meg. Vonatkozik ez a lakosság életkörülményeire éppen úgy, mint például a külkereskedelmi cserearányok javulására. A vitában nagy elismeréssel szóltak annak jelentőségéről, hogy a termelői árak változását olyan körülmények között sikerült tervszerűen, közgazdaságilag elfogadható mértéken belül tartani, amidőn a tőkés világpiacon bekövetkezett heveny áremelkedéssel is számot kellett vetnünk. Ismeretes, hogy a nyugati országok belső inflálódása éppen a múlt évben terjedt át erőteljesen a nemzetközi kereskedelem színterére. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a beszámolási időszak pozitív tényei is közrejátszottak abban a bizalomban, amelyről népünk a tavaszi választások során tanúságot tett. De hozzájárultak ahhoz a pozitív megítéléshez is, ami a testvéri szocialista országok részéről gazdaságpolitikánk és tervgazdálkodási rendszerünk iránt megnyilvánul. Nemkülönben honi viszonyaink realisztikus értékelésének tudható be, hogy van hitelünk a nyugati szakemberek és üzleti körök szemében is. Tisztelt Országgyűlés! A múlt évi gazdálkodást nehezítő körülmények okoztak bizonyos kiesést a költségvetés bevételeinek tervezett növekményéből és többletkiadást a felhasználási oldalon. A bizottság azonban osztozik abban az előterjesztett álláspontban, hogy a terven felül keletkezett költségvetési hiány mind az említett körülményekhez képest, mind a kiadások összvolumenéhez viszonyítva még elviselhető határon belül van és az hitelműveletek útján komolyabb közgazdasági következmények nélkül rendezhető. Itt kell rátérnem arra, hogy a terv- és költségvetési bizottság ülésén, de a többi állandó bizottságban is élénk eszmecsere folyt egyes negatív visszaélésekről, anomáliákról, amelyek múlt évi gazdálkodásunkat kísérték és amelyeknek leküzdése láthatóan a mostani évek feladata lesz. Kiváltképp a beruházások, a kooperációs és a szerződéses kapcsolatok, az anyag- és alkatrészellátás, a munkaerőgazdálkodás és általában a gazdasági fegyelem és morális felelősség területén tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket tették szóvá. Ugyanakkor a bizottság egyöntetűen foglalt állást a tekintetben, hogy a megoldás kulcsát azoknak az elveknek — mégpedig teljes társadalmi támogatással történő — érvényesítése jelenti, amelyeket a X. pártkongresszus erre nézve -elfogadott és amelyek a negyedik ötéves tervben meghirdetésre és jóváhagyásra kerültek. A tegnap elhangzott kormánybeszámoló, az ahhoz kapcsolódott hozzászólások, továbbá a napirenden levő előterjesztés szöveges és szóbeli indokolása igen behatóan foglalkozott a bizottságban érintett nagyszámú kérdéssel. Ez felment az alól, hogy részletezésükkel ismétlésükbe bocsátkozzam. Megerősít viszont abban a kötelességemben, hogy igyekezzem összegezni a zár-