Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1825 Az Országgyűlés 23. ülése, kezesre álló eszközöket arra, hogy követelései­ket behajtsák, és megszűnjék az a furcsa sze­mérmesség, hogy a vállalatok csak akkor perlik nem fizető partnereiket, akkor vesznek jogse­gélyt igénybe, ha a bank a további hitelnyújtást kintlevőségeik behajtásától teszi függővé. Itt tehát olyan kérdésről van szó, amelyhez a kor­mány a behajtási jog oldaláról bizonyos segítsé­get adhat a vállalatoknak, a helyzet javulása azonban alapvetően attól függ, hogy a vállalatok miképpen élnek a rendelkezésükre álló jogi le­hetőségekkel, s mennyire alkalmazzák a piaci viszonyok között elengedhetetlenül szükséges és egyébként rendelkezésükre álló biztonsági rend­szabályokat. Ezzel nagymértékben segíthetik elő olyan helyzet kialakulását, amelyben partnereik tevékenysége a fizetőképes keresletben kifeje­zésre jutó társadalmi szükséglet kielégítésére irányul. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek termelését és jövedelmező­ségét kedvezően befolyásolták a gazdaságirányí­tás reformja során bevezetett intézkedések. Meg­teremtődött annak lehetősége, hogy a növekvő eszközszükséglet nagyobb részét a szövetkeze­tek saját jövedelmükből biztosítsák. Az 1968. év folyamán a szövetkezetek a termelés és az áru­értékesítés növekedése mellett mintegy 36 száza­lékkal kevesebb rövidlejáratú hitelt vettek igénybe, mint az előző évben. A hiteleket általá­ban a szövetkezetek rendben visszafizették. Ez mutatja, hogy termékeiket megfelelően tudták értékesíteni. A szövetkezetek jelentős többsége termelési hitelt csak az év első felében vesz igénybe. Van mintegy 200—300 olyan szövetkezet, amely egyáltalán nem vesz igénybe termelési hitelt, s további 500—600 olyan szövetkezet, amely csak egy-két hónapi időtartamra vesz igénybe rövid­lejáratú hiteleket. Az 1968. évben az álló- és a forgóalapok nö­velését szolgáló fejlesztési alapra való tartalé­kolás országos szinten kisebb mértékben növe­kedett, a személyi jövedelemtömeg jobban nőtt. Bár a szövetkezetek a biztonsági alap-tartalékot is növelték, amelynek felhasználásáról később dönthetnek, a felhalmozás növekedésének vi­szonylagos csökkenése nemcsak a törvényes ren­delkezésekkel, a szövetkezeti törvénnyel nem áll összhangban, de nem áll összhangban a termelő­szövetkezetek hosszabb távú érdekeivel sem. An­nál inkább szót érdemel ez a körülmény, mert számos megyében a felhalmozás és a jövedelem aránya megfelelt az erre vonatkozó előírások­nak, és néhány más megyében, köztük olyanok­ban is, ahol a személyi jövedelem színvonala magasabb, mint a törvényes előírásokat végre­hajtó megyékben, történt igen jelentékeny elté­rés. Például Fejér megyében a felhalmozás a ta­valyinak 85,4 százaléka, a személyes jövedelem 107,7 százaléka, Győr megyében a felhalmozás a tavalyinak 84 százaléka, a személyes jövedelem 115,3 százaléka volt stb. A saját felhalmozás növelése a termelőszö­vetkezetek beruházási igényeinek teljesítése szempontjából még a hitelezés oldaláról is je­lentőséggel bír, hiszen a banknak az odaítélhető hitelek sorolásában előnyben kell részesíteni 1969. július 2-án, szerdán 1826 azokat a szövetkezeteket, amelyek több saját erőt tudnak biztosítani. Külön kezeltük a szövetkezeti beruházási hitelkérelmek szempontjából a gazdaságilag még meg nem erősödött szövetkezeteket. A kedve­zőbb ajánlatok elbírálása két körben történt an­nak érdekében, hogy a fejlesztés tekintetében ne kerüljenek előnytelen helyzetbe. 1968-ban, a reform indulásának évében kü­lönösen fontos kérdés volt a fogyasztói piac nyu­galmának megőrzése. Az első hónapokban a la­kosság pénzügyileg várakozó álláspontra helyez­kedett. Mérlegelte, hogy megtakarításait vagy fogyasztását növelje-e. Mivel látták a fogyasz­tói árak alakulását, a megtakarítási hajlandóság megélénkült, pénztartalékaikat 1968-ban jelen­tősen növelték. A takarékbetétek növekedése a gazdaságpolitika és az új gazdaságirányítási rendszer iránti bizalom kifejezője volt, s ugyan­ez vonatkozik az 1969. évi fejlődésre is. A lakosság részére nyújtott hitelek állomá­nya az 1968. évben 1,7 milliárd forinttal emelke­dett. Ebben a lakásépítkezésekre nyújtott támo­gatásoknak volt a legjelentősebb szerepük. 1968-ban, mint már Vályi elvtárs említette, az ország devizahelyzete a népgazdasági tervben számítottnál kedvezőbben alakult, például tőkés fizetési mérlegünk is aktív volt, és az eddigi ada­tok szerint ebben az évben is hasonló jelenség­re számíthatunk. Gazdasági eredményeink hozzájárultak ed­dig is kedvező külföldi megítélésünk további ja­vulásához. Ez többek között abban is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank a múlt év­ben középlejáratú finánckölcsönöket vett fel a nemzetközi pénzpiacon. Ezek a kölcsönök bank­konzorciumoktól származtak és hasznosan egé­szítik ki a gazdasági fejlesztés céljaira rendelke­zésre álló belföldi forrásokat, elősegítik fejlődé­sünket. A hitelpolitika mind a beruházások, mind a folyó termelés és értékesítés pénzellátása során igyekezett a külkereskedelmi tevékenységet is alátámasztani. Az exportképességet növelő be­ruházások mentesültek az egyes ágazatokban fennálló korlátozások alól, sőt 1969-től kezdve kötelező előírás lett a bankszervek részére, hogy a rendelkezésre álló hitellehetőségnek minimum 10 százalékát hosszabb lejárat mellett kedvezmé­nyes kamattal biztosítsák e célra. Exportképességünk növelését szolgálja a de­vizahitel-konstrukció is. Ezek a hitelek általá­ban bővítik az egyébként fennálló beruházási lehetőségeinket. A bank az exporttevékenység elősegítése szempontjából lehetőséget teremtett arra, hogy a vállalatok a bankári követelmé­nyeknek megfelelő okmányaikat, vagyis a ki­szállított áruk ellenértékét kedvezményes, két­három százalékos évi kamatlábbal már a deviza befolyása előtt leszámítolhassák. Hasonló ked­vezmény, hogy a vállalatok a normál hitelkama­tokból az exportból befolyó követeléseik mérté­kében utólag kamatvisszatérítést kapnak. A ka­matvisszatérítés mértéke olyan, hogy az expor­tot csak évi 3 százalékos kamat terheli. Ez nem­zetközi mércével is rendkívül nagy kedvezmény. Az idegenforgalom területéről elmondhat­juk, hogy külföldre utazó turistáink igényeit

Next

/
Thumbnails
Contents