Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1825 Az Országgyűlés 23. ülése, kezesre álló eszközöket arra, hogy követeléseiket behajtsák, és megszűnjék az a furcsa szemérmesség, hogy a vállalatok csak akkor perlik nem fizető partnereiket, akkor vesznek jogsegélyt igénybe, ha a bank a további hitelnyújtást kintlevőségeik behajtásától teszi függővé. Itt tehát olyan kérdésről van szó, amelyhez a kormány a behajtási jog oldaláról bizonyos segítséget adhat a vállalatoknak, a helyzet javulása azonban alapvetően attól függ, hogy a vállalatok miképpen élnek a rendelkezésükre álló jogi lehetőségekkel, s mennyire alkalmazzák a piaci viszonyok között elengedhetetlenül szükséges és egyébként rendelkezésükre álló biztonsági rendszabályokat. Ezzel nagymértékben segíthetik elő olyan helyzet kialakulását, amelyben partnereik tevékenysége a fizetőképes keresletben kifejezésre jutó társadalmi szükséglet kielégítésére irányul. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelését és jövedelmezőségét kedvezően befolyásolták a gazdaságirányítás reformja során bevezetett intézkedések. Megteremtődött annak lehetősége, hogy a növekvő eszközszükséglet nagyobb részét a szövetkezetek saját jövedelmükből biztosítsák. Az 1968. év folyamán a szövetkezetek a termelés és az áruértékesítés növekedése mellett mintegy 36 százalékkal kevesebb rövidlejáratú hitelt vettek igénybe, mint az előző évben. A hiteleket általában a szövetkezetek rendben visszafizették. Ez mutatja, hogy termékeiket megfelelően tudták értékesíteni. A szövetkezetek jelentős többsége termelési hitelt csak az év első felében vesz igénybe. Van mintegy 200—300 olyan szövetkezet, amely egyáltalán nem vesz igénybe termelési hitelt, s további 500—600 olyan szövetkezet, amely csak egy-két hónapi időtartamra vesz igénybe rövidlejáratú hiteleket. Az 1968. évben az álló- és a forgóalapok növelését szolgáló fejlesztési alapra való tartalékolás országos szinten kisebb mértékben növekedett, a személyi jövedelemtömeg jobban nőtt. Bár a szövetkezetek a biztonsági alap-tartalékot is növelték, amelynek felhasználásáról később dönthetnek, a felhalmozás növekedésének viszonylagos csökkenése nemcsak a törvényes rendelkezésekkel, a szövetkezeti törvénnyel nem áll összhangban, de nem áll összhangban a termelőszövetkezetek hosszabb távú érdekeivel sem. Annál inkább szót érdemel ez a körülmény, mert számos megyében a felhalmozás és a jövedelem aránya megfelelt az erre vonatkozó előírásoknak, és néhány más megyében, köztük olyanokban is, ahol a személyi jövedelem színvonala magasabb, mint a törvényes előírásokat végrehajtó megyékben, történt igen jelentékeny eltérés. Például Fejér megyében a felhalmozás a tavalyinak 85,4 százaléka, a személyes jövedelem 107,7 százaléka, Győr megyében a felhalmozás a tavalyinak 84 százaléka, a személyes jövedelem 115,3 százaléka volt stb. A saját felhalmozás növelése a termelőszövetkezetek beruházási igényeinek teljesítése szempontjából még a hitelezés oldaláról is jelentőséggel bír, hiszen a banknak az odaítélhető hitelek sorolásában előnyben kell részesíteni 1969. július 2-án, szerdán 1826 azokat a szövetkezeteket, amelyek több saját erőt tudnak biztosítani. Külön kezeltük a szövetkezeti beruházási hitelkérelmek szempontjából a gazdaságilag még meg nem erősödött szövetkezeteket. A kedvezőbb ajánlatok elbírálása két körben történt annak érdekében, hogy a fejlesztés tekintetében ne kerüljenek előnytelen helyzetbe. 1968-ban, a reform indulásának évében különösen fontos kérdés volt a fogyasztói piac nyugalmának megőrzése. Az első hónapokban a lakosság pénzügyileg várakozó álláspontra helyezkedett. Mérlegelte, hogy megtakarításait vagy fogyasztását növelje-e. Mivel látták a fogyasztói árak alakulását, a megtakarítási hajlandóság megélénkült, pénztartalékaikat 1968-ban jelentősen növelték. A takarékbetétek növekedése a gazdaságpolitika és az új gazdaságirányítási rendszer iránti bizalom kifejezője volt, s ugyanez vonatkozik az 1969. évi fejlődésre is. A lakosság részére nyújtott hitelek állománya az 1968. évben 1,7 milliárd forinttal emelkedett. Ebben a lakásépítkezésekre nyújtott támogatásoknak volt a legjelentősebb szerepük. 1968-ban, mint már Vályi elvtárs említette, az ország devizahelyzete a népgazdasági tervben számítottnál kedvezőbben alakult, például tőkés fizetési mérlegünk is aktív volt, és az eddigi adatok szerint ebben az évben is hasonló jelenségre számíthatunk. Gazdasági eredményeink hozzájárultak eddig is kedvező külföldi megítélésünk további javulásához. Ez többek között abban is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank a múlt évben középlejáratú finánckölcsönöket vett fel a nemzetközi pénzpiacon. Ezek a kölcsönök bankkonzorciumoktól származtak és hasznosan egészítik ki a gazdasági fejlesztés céljaira rendelkezésre álló belföldi forrásokat, elősegítik fejlődésünket. A hitelpolitika mind a beruházások, mind a folyó termelés és értékesítés pénzellátása során igyekezett a külkereskedelmi tevékenységet is alátámasztani. Az exportképességet növelő beruházások mentesültek az egyes ágazatokban fennálló korlátozások alól, sőt 1969-től kezdve kötelező előírás lett a bankszervek részére, hogy a rendelkezésre álló hitellehetőségnek minimum 10 százalékát hosszabb lejárat mellett kedvezményes kamattal biztosítsák e célra. Exportképességünk növelését szolgálja a devizahitel-konstrukció is. Ezek a hitelek általában bővítik az egyébként fennálló beruházási lehetőségeinket. A bank az exporttevékenység elősegítése szempontjából lehetőséget teremtett arra, hogy a vállalatok a bankári követelményeknek megfelelő okmányaikat, vagyis a kiszállított áruk ellenértékét kedvezményes, kéthárom százalékos évi kamatlábbal már a deviza befolyása előtt leszámítolhassák. Hasonló kedvezmény, hogy a vállalatok a normál hitelkamatokból az exportból befolyó követeléseik mértékében utólag kamatvisszatérítést kapnak. A kamatvisszatérítés mértéke olyan, hogy az exportot csak évi 3 százalékos kamat terheli. Ez nemzetközi mércével is rendkívül nagy kedvezmény. Az idegenforgalom területéről elmondhatjuk, hogy külföldre utazó turistáink igényeit