Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1651 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1652: (Elnök: KÁLLAI GYULA — 11.04) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 12. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés rendes ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Bejelentem, hogy iá Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyűlés múlt év december 19-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően benyújtotta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e. (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul ve'tte. Bejelentem, hogy ia Minisztertanács az Országgyűléshez beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról, a találmányok szabadalmi oltalmáról és a szerzői jogról szóló törvényj avaslatokat. A benyújtott törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadtam és az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelentem, hogy két képviselőtársunk nyújtott be interpellációt. Kérem jegyző képviselőtársamat, ismertesse az interpellációk tárgyát. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző: Interpellálni kíván Gódor János képviselőtársunk — a régebbi rendelkezések alapján nyugdíjazott vasutasok ügyében — a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Fegyveres István képviselőtársunk — a kislakásépítésekre engedélyezett kölcsönök tárgyában — a pénzügyminiszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom : 1. a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten 1968. június 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; 2. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot ; 3. a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot; 4. az igazságügyminiszter beszámolóját a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről; 5. a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztását és 6. az interpellációkat. Aki elfogadja a tárgysorozati javaslatot, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Ellenszavazat? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) A szavazástól nem tartózkodott senki. Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én Budapestenaláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. APRÓ ANTAL: Tisztelt Országgyűlés!" Ülésszakunkon Péter János külügyminiszterhelyettes elvtárs betegsége miatt nem tud részt venni, ezért a kormány nevében szeretném a beterjesztett törvényjavaslatot megindokolni. Most, amikor az Országgyűlés elé kerül a magyar—csehszlovák Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződésről szóló törvényjavaslat, mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen történelmi jelentőségű lépés volt kerek 20 esztendővel ezelőtt az első barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése a két ország között. Mindkét országban a szocializmus felépítéséért harcoló népeink testvéri barátsága teremtette meg a szilárd alapot kapcsolataink évtizedekre szóló fejlődéséhez. A szerződés megkötése óta eltelt idő igazolta, hogy szilárd volt ez az alap, mert a hatalmat a munkásosztály vette kezébe, s a kommunisták irányították mindkét ország dolgozóinak alkotó munkáját. E nagy történelmi változásokat mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió legyőzte a német fasizmust, felszabadította Magyarországot és Csehszlovákiát, népeink a Szovjetunió sokoldalú segítségével kezdhettek hozzá az új rend megteremtéséhez, amelyért a magyar és a csehszlovák nép legjobbjai évtizedeken át küzdöttek. Az 1949-ben aláírt szerződés kifejezte szocializmust építő népeink érdekeit, és ez egyben megfelelt a szocialista országok közössége' érdekeinek is. Két évtizeddel ezelőtt a szerződésben foglalt elvek és célkitűzések mindkét ország számára hasznosnak, időtállónak bizonyultak. Országaink között a szocialista építés előrehaladásával mind sokrétűbbé váltak az államközi, a társadalmi kapcsolatok. Önmagában az. a tény, hogy barátságunkat és együttműködésünket államközi egyezményben, szerződésben rögzítettük, kedvezően hatott állami és társadalmi életünk minden területére. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a két ország politikai, gazdasági, kulturális vezetőinek gyakori találkozásai érlelik és tovább fejlesztik az együttműködést. Az utóbbi években a kölcsönös megismerés valóban tömegméretűvé vált. örvendetesen fejlődött a két ország turistaforgalma, amelynek bővülésével száz- és százezrek szereztek benyomást Csehszlovákia és Magyarország életéről, elért eredményeiről. Végleg ledőltek népeink között azok a válaszfalak, amelyeket a felszabadulás előtt az uralkodó osztályok mesterségesen emeltek. Az elmúlt évek során kialakult országaink között egy széles körű áru-