Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-23
1805 Az Országgyűlés 23. ülése, és emellett növekedett nemzeti jövedelmünk, egészségesen fejlődött népgazdaságunk, az ipari és mezőgazdasági termelés, javult fizetési mérlegünk, ahogyan erről Vályi elvtárs részletesen is beszámolt. Érdemes megemlíteni, hogy a gazdasági mechanizmus hatása a társadalom különböző területeire is kiterjedt és a szocialista demokrácia kiszélesedését, eredményezte. Az az egészséges folyamat, amely nálunk az elmúlt években megkezdődött —ilyenek többek között a hatáskörök decentralizálása, a vállalatok önállóságának növekedése, a tanácsi önkormányzat bővítése, a szövetkezeti demokrácia kiszélesedése és sorolhatnám — kedvezően érezteti hatását és a dolgozók mind aktívabban vesznek részt üzemük, intézményük, hivataluk munkájában és a társadalmi élet különböző területein. Mindezek lehetővé teszik, hogy a szocialista demokrácia gazdasági és társadalmi életünk minden területén tovább terebélyesedjék. Azt gondolom, hogy örömmel üdvözöljük a közgazdasági gondolkodás, a közgazdasági szemlélet térhódítását gazdasági életünkben. Azt az örvendetes tényt, hogy a közgazdasági kérdésekkel mind többen foglalkoznak. Elmondható, hogy gazdasági döntéseink többségét megelőzi a közgazdasági elemző munka, az áru-pénz-viszonyok figyelembevétele, a széles körű piackutatás, tehát döntéseink egyre inkább közgazdaságilag megalapozottabbá válnak. A közgazdasági gondolkodás elterjedésének hatását, eredményét ma még nem mérhetjük fel teljesen, mégis ezt tartom az elmúlt év egyik legjelentősebb eredményének. Gondolom, hogy érdemes ezt a tendenciát tovább erősíteni. A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés az eredmények mellett említést tesz a hiányosságokról is. Ezek közül különösen figyelmet érdemel, hogy a termelékenység nem az előirányzatnak megfelelően emelkedett, a készletek jelentősen növekedtek, ahogyan erről Vályi elvtárs és Bodogán elvtárs részletesen itt az Országgyűlés előtt beszámolt, gondolom, hogy én ettől eltekinthetek. Kívánatos azonban megvizsgálni, hogy milyen intézkedések szükségesek ezeken a fontos területeken. Legyen szabad utalnom olyan jelenségre, mint a túlzott türelmetlenség. Vannak, akik egyik napról a másikra kívánnak megoldani olyan problémákat, amelyeknek megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe. Olyan türelmetlenség, amely a munka megjavítására, az eredmények növelésére irányul, helyes és kívánatos. Az a felfogás azonban, amely nem reálisan ítéli meg a helyzetet és a tennivalókat, rossz tanácsadó és itt-ott helytelen irányba terelheti a munkát. Ennek ellenkezője is tapasztalható: egyesek nem tudják kihasználni a gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket, ha nehézségeik vagy problémáik támadnak, a fogyatékosságokat nem saját munkájukban keresik, hanem a hibákat a gazdasági mechanizmus egyes szabályozóira, ösztönzőire hárítják és a szükséges intézkedések helyett mindent megmagyaráznak. Találkozni olyan jelenséggel, hogy az emberek tudják, és helyes, hogy tudják, hogy mik a jogaik, de arról mintha kevesebb szó esne, hogy a jog kötelességgel 2969. július 2-án, szerdán 180& is jár, és hogy előrehaladásunk, népgazdaságunk fejlődése megköveteli a fegyelmezett munkát» Gondolom, ezekre a jelenségekre is érdemes felfigyelni. A jelentés, a képviselőterületemen szerzett tapasztalataim arról győznek meg, hogy a népgazdaságban és a társadalmi életünkben meglevő jelenségek alapvetően pozitívak, a fejlődés tendenciája helyes. A negatív jelenségek ellen pedig okos szóval, értelemre hatva és közgazdasági eszközökkel is szükséges harcolni. Tisztelt Képviselőtársak! Az új gazdasági mechanizmus jelentős változást hozott a bankok tevékenységében, így az Országos Takarékpénztár munkájában is. Lehetővé vált, hogy a takarékpénztár mindinkább a lakosság bankjává váljék, és a tanácsokkal sokoldalú gazdasági kapcsolatot építsen ki. A jelentésnek az a része, amely a pénzügyi helyzet alakulásáról szól, beszámol arról, hogy a reform első esztendejében a lakosság pénzbevételei 8 százalékkal növekedtek. A Takarékpénztárnál, a Postánál és a takarékszövetkezeteknél levő lakossági betétállomány az elmúlt évben 4,4 milliárd forinttal emelkedett; annyival, mint az azt megelőző két évben együttesen. Ez évben mintegy négymilliárd forinttal tovább emelkedett, és jelenleg a lakosság betétállománya több mint 33 milliárd forint. Engedjék meg, hogy megjegyezzem: véleményem szerint a betétállomány ilyen mértékű emelkedése a lakosság bizalmának kifejezője is. Többen felvetik, hogy egészséges-e a takarékbetétállomány ilyen mértékű növekedése? A betétállomány növekedése mindig összefüggött és jelenleg is összefügg népünk életszínvonalának emelkedésével, az előnyösen változó élet- és munkakörülményekkel. Ezért erre egy mondatban azt tudom válaszolni, hogy — igen, hasznos az egyén és a népgazdaság számára! A betétállomány a nemzeti jövedelemnek mintegy 14 százaléka. Az egy lakosra jutó betétösszeg 3300 forint. A fejlett tőkés országokban, igaz, hogy más tartalommal, de a szocialista országok közül is Bulgáriában, Csehszlovákiában és az NDKban ennél magasabb. Érdemes megemlíteni, hogy mire takarékoskodnak az emberek? Az emberek többsége arra takarékoskodik, amit több havi vagy esetleg,évi jövedelmük megtakarításaiból tudnak csak megvásárolni. Ilyen többek között: a tartós fogyasztási cikkek, a gépkocsi, lakásproblémájuk megoldása, telek, hétvégi üdülőház. Ezenkívül jelentős az az összeg, amelyet a szülők gyermekeik jövőjének megalapozására tartalékolnak, továbbá saját öregkoruk gondtalanabbá, szebbé tétele érdekében helyezik el pénzüket a takarékbetétben. A társadalom számára is hasznos a takarékbetét-állomány növekedése, mert ez egyben a lakossági hitelek forrása is. A betétállomány növekedése lehetővé tette, hogy a lakosság rövid, közép- és hosszúlejáratú hiteligényeit, ki tudjuk elégíteni. Jelenleg mintegy 20 milliárd forint a lakosság hitelállománya. Ebből 17 milliárd a hosszúlejáratú lakásvásárlási, illetve építési hitel. Állandóan vizsgáljuk, hogy milyen új igények jelentkeznek a lakosság és a tanácsok ré-