Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

3021 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 3022 mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatokat és a Gépkísérleti Intézetet, vegyék figyelembe, hogy vannak az országban olyan mezőgazdasági területek is, amelyeknek megművelése az átlagosnál sokkal nehezebb, ezért ezekre a területekre is fejlesszenek ki talajművelő gépeket és főképpen jó gépeket. A kedvezőtlen elhelyezkedésüknél fogva mostoha adottságú termelőszövetkezetek, mezőgazdasági üzemek megkülönböztetett állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani — erről is elég sok szó esett —, mivel ezeknek a mezőgazdasági üzemeknek a gyengesége objektív okokból származik. A támogatást oly módon kell biztosítani, hogy megfelelően ösztönözze az üzemeket. Ezt azért is tettem szóvá, mert járásom 19 termelőszövetkezetéből 16 ebbe a kategóriába tartozik. Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg, hogy választókerületem, illetőleg Észak-Borsod egyik égető problémájáról emeljek szót. A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat 24. §-ának utolsó mondatát idézem: ,,Gyors ütemben kell fejleszteni a vízkárelhárítás létesítményeit és berendezéseit". A tiszavölgyi árvízvédekezés szempontjából szinte szerencsésnek mondható, hogy a Sajó és a Hernád nem hozta ebben az időszakban a maximális vagy azt megközelítő árvizet, csak az elsőfokú árvízvédelmi készültségnek megfelelő vízállások alakultak ki a két folyón, függetlenül attól, hogy a Sajó ez évben 12 esetben öntött ki. A Sajó vízgyűjtő területeinek nagy része Csehszlovákiában fekszik. Ismeretes előttem, hogy a folyó csehszlovákiai szakaszát az elmúlt évtized során az elmúlt évben ármentesítették. Az ármentesítéssel egyidőben hajtották végre a folyó szabályozását is. A szabályozás során sok kanyarulatot átvágtak és ennek megfelelően építették ki az árvédelmi töltéseket is. Ezek a körülmények nagymértékben befolyásolják a folyón kialakuló árvizek tartósságát és nagyságát. A szabályozással egyidőben a folyóba torkolló egyes vízfolyások rendezésén kívül zsiliprendszereket, szivattyúállásokat is építettek ki. így az ott elvégzett munkák következtében a lehullott csapadék koncentráltan jelentkezik nálunk. A szabályozás hatására meggyorsul a megnövekedett víztömeg levonulása, amelynek magassága is érthetően meghaladja a szabályozás előtti szintet. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a Sajó országhatár alatti szakaszán az anyagi lehetőségeknek megfelelően 70 millió forint értékű árvízvédelmi munkát végzett el már eddig. A munkálatok során sor került egyes szakaszok szabályozására, helyenként árvízvédelmi töltések építésére is. Különösen választókerületem területén a folyó mellett nincsenek árvédelmi töltések, a folyó nagy része ősállapotban van. így áll elő az a helyzet, hogy a felső szakaszról érkező viszonylag kisebb árhullámok is jelentős elöntéseket okoznak azért, mert a szabályozatlan folyószakaszok nem képesek a fentről érkező árvizek levezetésére. A töltések nélkül maradt területeket az ár elönti. A töltések altalajának áteresztő képessége miatt a fakadó vizek intenzitása is fokozódik. Említettem, hogy a folyó felső szakaszán, a csehszlovákiai területen a kisebb vízfolyásokat is rendezték. A mi területünkön is az elmúlt évek során már néhány kisebb vízfolyást rendeztek, például a Hangonyt és a Keleméri patakot. Az ezeken lefolyó áradások is általában a Sajó áradásával azonos időben jelentkeznek és esetenként súlyosbítják a helyzetet. A kisebb vízfolyások rendezése részben megteremtette az üzemen belüli vízrendezések lehetőségét, amit az üzemek saját anyagi erőforrásaikból és állami támogatással végeztek el. Ezek a rendezések azonban pontosan a fő befogadó, a Sajó rendezetlensége miatt nem biztosítják a várt eredményt. A területen levő üzemek anyagi erőforrásai nemű tették lehetővé a több üzemet érintő vízrendezési és talajvédelmi munkák időbeni elvégzését. Ezek az üzemek ennek érdekében összefogtak és ez évben megalakították a vízgazdálkodási társulatot. A mintegy 160 ezer katasztrális hold területen működő társulat feladata lesz a komplex talajvédelem és vízrendezés megvalósítása. A társulat kezelésébe tartozó 217 kilométer B. kategóriájú vízfolyás rendezése és a hozzákapcsolódó talajvédelem mintegy 30 millió forint értékű kivitelezési munka elvégzését teszi szükségessé. A munka elvégzéséhez a társulat 24 millió forintos állami támogatásra számít. Az üzemközi feladatokhoz kapcsolódó üzemen belüli vízrendezési és talajvédelmi munkák elvégzésére az érdekelt üzemeknek további hétmillió forintot kell biztosítani, amelynek hetven százalékát az üzemek állami támogatásként a tanácsi szervektől várják. Az érdekelt üzemek és a társulat által már eddig megvalósított és még megvalósításra váró vízrendezési munkák tovább fokozzák a Sajó, mint fő befogadó szabályozásának szükségességét, annak érdekében, hogy képes legyen a vízgyűjtő területen jelentkező vizek befogadására, illetve minél kisebb kártétel nélkül való levezetésére. Ezek a körülmények indokolják a folyó Putnok térségében levő szakaszának, de az alsó szakaszok szabályozásának minél gyorsabb ütemben történő megvalósítását. Az elmúlt évek során — mint már említettem — a folyó szabályozására és ármentesítésére jelentős összegeket fordítottak. A megépült művek és árvédelmi töltések már eddig is nagy segítséget nyújtottak és nagymértékben csökkentették a Sajó-völgyében azokat a károkat, amelyeket ezt megelőzően okozott a folyó. Szükséges, hogy a negyedik ötéves terv során a Sajó ármentesítésére még nagyobb összegeket fordítsanak, részben a még be nem töltésezett öblözetek betöltésezésére, részben a meglevő árvédelmi töltések erősítésére. Az árvízvédelmi művek fejlesztése a nyolcvanhét kilométeres szakaszon mintegy nyolcvannyolcmillió forintba kerülne. A fejlesztés megvalósítása a meglevő árvédelmi töltések védőképességét is nagymértékben fokozná. A munkálatok során egymillió-kétszázhetvenötezer köbméter földmunka elvégzésére, huszonegy műtárgy, hét őrtelep megépítésére kerül 137*