Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-39
3011 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 3012 1975-ben 100 család közül 70 rendelkezhet elektromos hűtőszekrénnyel a jelenlegi 32-vel szemben. 1970-ben televízióból 55 darab jutott 100 családra, 1975-ben 75—76 darab. Porszívóban, mosógépben is hasonló mértékűre növelhető az ellátottság. A személyi tulajdonban levő gépkocsik száma a jelenleginek mintegy két és félszeresére növekszik és 1975-re megközelíti a félmillió darabot. A jövedelmek emelkedése a fogyasztás átlagos növekedésénél gyorsabban növeli a keresletet a korszerű anyagokból készített ruházati cikkekből. Az igényesebb, választékos és divatos öltözködés szélesebb körű elterjedésére számítunk. A szintetikus alapanyagok felhasználásának aránya a textiliparban az 1970. évi 12 százalékról 1975 végére 17 százalékra emelkedik. A kötöttáruk értékesítése az öt év alatt közel 50 százalékkal nő. Ezeknek a vásárlói igényeknek a kielégítéséhez a negyedik ötéves terv biztosítja a textilipar fejlesztését és rekonstrukcióját. Az egy főre jutó összes húsfélék fogyasztása az 1970. évi 59 kilogrammról öt év alatt előreláthatólag 67 kilogrammra, a zölség- és gyümölcsfélék fogyasztása 160 kilogrammról közel 200 kilogrammra emelkedhet. Az élelmiszeripar tervei szerint a háztartási munka megkönnyítésére tisztított zöldségekből, tartósított, valamint mélyhűtött élelmiszerekből á következő öt év alatt a termelés legalább a kétszeresére növekszik. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság elnöke, ár. Bognár József képviselőtársam többek között beszélt az úgynevezett elhalasztott kereslet kielégítéséről, annak problémájáról. Magam is úgy ítélem meg, hogy a lakosság egy része az általa keresett tartós fogyasztási cikkek relatív hiánya miatt kényszerből is takarékoskodik. Azt hiszem, hogy ezt az elhalasztott keresletet a negyedik ötéves terv időszakában ha nem teljesen, de részben kielégítjük. A tartós fogyasztási cikkek, a személygépkocsik kínálatának javulása, a lakásépítés növekvő lehetősége ehhez jobb feltételeket teremt. Emellett nagyon lényegesnek vélem, hogy a tervezettnél magasabb vásárlóerő kibocsátásának legszigorúbb korlátait jelentsék a mindenkor rendelkezésünkre álló árualapok, figyelembe véve azt a tapasztalatot is, hogy a terven felüli vásárlóerő gyakran olyan fogyasztási cikkekért is jelentkezik, amelyekben a kielégítés amúgy is szűkös. A harmadik ötéves tervben a tervezettnél magasabb vásárlóerő kibocsátását árualapokkal fedezni tudtuk, es ez népgazdaságunk stabilitását, s a benne rejlő tartalékokat bizonyította. De ugyanakkor ismert ellátási zökkenőket is okozott egyes termékeknél. A 44 órás munkahét kiterjesztése sokirányú hatást gyakorol majd a lakosság életmódjára. Erre Lázár elvtárs munkaügyi miniszter is utalt. Előjeleivel a kereskedelem területén már eddig is találkoztunk és bizonyos, hogy a rövidebb munkaidő további, szélesebb körű alkalmazása a jelenleginél erőteljesebben fogja éreztetni hatását a fogyasztási szerkezetre. Várható a hétvégi kirándulásokkal, utazásokkal kapcsolatos fogyasztói igények növekedése. így például arra számítunk, hogy a vendéglátóipar ételforgalma a következő öt év alatt e miatt is körülbelül 40 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági lakosság életszínvonala az elmúlt években gyorsan emelkedett és személyi jövedelme a 60-as évek végére elérte a munkásokét. A negyedik ötéves tervjavaslat mindkét társadalmi osztály reáljövedelmének azonos mértékű növekedésével számol. Ezek következtében már eddig is — és a következő években még inkább — a városi és a falusi lakosság fogyasztásának összetétele közötti különbségek erőteljesen csökkennek. A falusi lakosság életmiszerszükségleteinek egyre növekvő részét a kereskedelemtől vásárolja. Ruházati cikkekből, egyes háztartási gépekből, járművekből és számos más fogyasztási termékből a falusi lakosság kereslete egy ideig gyorsabb ütemben nő, mint a városi lakosságé. A párt és a kormány 15 éves lakásépítési programjának megvalósulása az eddiginél nagyobb lakossági igényeket támaszt bútorokból és más lakberendezési cikkekből. Megkezdődött a korszerűtlen bútorok és lakásfelszerelési cikkek kicserélésének folyamata is. Arra számítunk, hogy a negyedik ötéves tervperiódusban a bútorforgalom 65 százalékkal emelkedik, de ma még nem látjuk megnyugtató biztosítékát annak, hogy az ehhez szükséges árualapok teljes mértékben meglesznek. A fogyasztási szerkezet szempontjából is figyelemre méltó jelenség a lakosság életkor szerinti megoszlásában bekövetkezető változás és a keresők arányának emelkedése a következő években. A 25 évnél fiatalabb korosztályhoz tartozók száma jelenleg mintegy 3,9 millió főre tehető. Ezen belül a 15—20 évesek száma 1—1,1 millió. A negyedik ötéves terv időszakában a ma még 15—20 éves fiatalok zömében keresőkké válnak, önálló életet kezdenek, feltehetően egy részük családot alapít. Ezek a korosztályok gyorsan követik a divat legújabb áramlatait, és az említett adatok alapján számolnunk kell azzal, hogy a családalapításhoz, az önálló élet megkezdéséhez szükséges áruk iránti kereslet a tervidőszak második felében jelentékenyen emelkedik. A negyedik ötéves tervidőszakban a nyugdíjból élő lakosság aránya az össznépességben tovább nő, és 1975-ben a nyugdíjasok száma mintegy 1,7—1,8 millió lesz, vagyis 16—17 százalékkal több, mint 1970-ben. Ennek a korosztálynak a fogyasztási struktúrája eltér az átlagostól. A nyugdíjasok többsége rendelkezik lakással, és jövedelmüket elsősorban élelmiszerekre, a hagyományosabb jellegű ruházati cikkekre költik, és úgy gondoljuk, hogy ez marad fogyasztásuk alapvető tendenciája a jövőben is. Az átlagéletkor örvendetes növekedése, a nyugdíjak emelkedése azonban további és újszerű fogyasztási igényeket is teremt a nyugdíjas rétegek körében. Gondolok itt az utazásra, a vendéglátóipari szolgáltatások igénybevételére stb. Hazánkban a közel hárommillió munkaképes korú nő több mint 70 százaléka kereső elfoglaltsággal rendelkezik, s ez az arány a következő öt évben még tovább emelkedik. A nők foglalkoztatásának nagy aránya és annak növekedése az érintett családok jövedelmét bővíti ugyan, de
