Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

2965 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2966 a hasonló körülmények között gazdálkodó téesz­eknek 8,1 százalékát teszik ki a nógrádiak, ezzel szemben bruttó jövedelmük elérte a 9 száza­lékot, 7,5 százalékos állami dotációval. Termelési eredményeink természetesen nem minden termelt növényre terjednek ki. Ennek magyarázata, hogy még mindig jelentős a 25 fo­kot meghaladó lejtők művelése, amit a negyedik ötéves terv során a művelési ágakban feltétlenül meg kell változtatni. Ez nem kis nehézséget je­lent, és a többi problémával együtt változatlanul igényli az állam segítségét, hogy az itt élő embe­rek ne szenvedjék meg olyan nagy mértékben a mostoha természeti viszonyokat, hogy szociális és egyéb körülményeik közelítsék meg a kedve­zőbb adottságú üzemekben élőkét. Megyénk mezőgazdaságától elválaszthatat­lan az erózió elleni védekezés, a komplex talaj­védelem. Ez a munka szépen megindult, s a ne­gyedik ötéves tervben is folytatni kívánjuk. A munka egy részét a termelőszövetkezetek az üze­men belül agrotechnikával, biológiai eljárások­kal, műszaki eszközökkel végzik, másik részét társulásos alapon végezzük, ahol egységes terv alapján mérjük fel a tennivalókat egy-egy víz­gyűjtő terület körzetében. Eddig is tettünk erőfeszítéseket. Megyénk­ben három vízi társulat alakult, és tevékenysé­gük elismerésre méltó. De itt is hangsúlyozni kell, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkeze­tek ezt önmaguk tartósan nem tudják megoldani, hanem szükség van egy olyan dotációforma ki­alakítására, amely biztosítja a termelés fokozá­sát is, de biztonságos közérzetet nyújt a tagok­nak is. Mezőgazdaságunknak növekvő mennyiségű, javuló minőségű termékeket kell előállítania a lakosság, az ipar és a kereskedelem igényeinek kielégítéséhez.. Ez intenzív fejlesztés útján tör­ténhet. Ezek megvalósítása érdekében a jól szer­vezett gazdálkodás sem tud mindenben eleget tenni, hiszen méretei behatároltak. Itt látom az összefogás, a közös társulás nagy jelentőségét. A korábban többször említett állattenyésztési beruházásokhoz vagy a kisegítő üzemág létesítéséhez egy-egy termelőszövetke­zetnek öt-tíz évig kell gyűjtenie pénzét. Egy jól szervezett társulással rövid idő alatt megvalósul. Ez hasznos az üzemnek és hasznos a népgazdaság szempontjából. Nagyon aláhúzva jelölném meg, hogy a tár­sulásoknál különösen a termelés meghosszabbí­tása, az élelmiszerek előkészítése, gyártása és olyan korszerű, iparszerű állattenyésztés beveze­tése nagyon indokolt, amely közel áll a termelő­szövetkezetek alaptevékenységéhez. Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, nem ismeretlen dolgot mondok, amikor arról beszélek, hogy a termelőszövetkezetekben munkaerő-csök­kenéssel kell számolni a negyedik ötéves terv éveiben is. Csak megyénk statisztikáját említem. E szerint 35 százalék a járadékos és nyugdíjas tsz-tag és ez a szám a közeljövőben még 30 szá­zalékkal nőni fog. A munkaerő-probléma jelen­leg a magas munkabérek elburjánzásában nyil­vánul meg. Szinte általános, hogy a fizikai mun­kát végző dolgozók 100 forint napi átlagbéren alul nem találják kielégítőnek a munkabért. A munkabér emelkedése mellett a munkafe­gyelem lazulása jelzi a munkaerőgondot. De ez már nemcsak a termelőszövetkezetben, hanem a népgazdaság szinte minden ágazatában így van. Például egy nagyon jó dolgozónk bejött hozzánk, hogy el szeretne menni a termelőszövetkezetünk­ből. Természetesen rábíztam, ahogy akarja. És ő tovább azzal érvelt, ne haragudjak, hogy elmegy, de olyan helyre megy, ahol többet fizetnek neki és dolgozni nem kell. (Derültség.) Sajnos, ilyen tünettel sok helyen találkozunk. A munkaerőgondok felvetésekor nem a munkabérek emelkedése a nyugtalanító, hiszen ez természetes igény. Azt szeretnénk megoldás­ként, hogy a kifizetett munkabér ellenében mi­nél magasabb termelési értéket kapjunk. Ezért említettem már többször a mezőgazdaság min­den ágazatában a korszerűsítést. A korszerű technológiához szorosan hozzátartozik a korsze­rűbb munkahely, a demokratikus kapcsolatok teljes megvalósítása, a jó munkaszervezés, a munkaidő rendes betartása, az egészség- és bal­esetvédelem, a tisztálkodási lehetőség biztosítása minden területen és még egyéb a munkával kap­csolatos segítések, könnyítések. Szervesen kap­csolódik ehhez ma már a mezőgazdaságban dol­gozók igénye a kulturált szórakozásra, üdülésre és nem utolsósorban a továbbképzés lehetősé­gére. Termelőszövetkezeteinkben a szociális kér­dések nagyot fejlődtek a harmadik ötéves terv­ben, de véleményem szerint a szociális kérdése­ket, a társadalombiztosítás formáját tovább kell vizsgálni, finomítani. Ennek megvalósítására az államnak, a termelőszövetkezeteknek és a tagok­nak együttesen kell erőfeszítéseket tenniük, és áldozatokat hozniuk. Tagjainkban ez a hajlandó­ság véleményem szerint meg is van. Negyedik ötéves tervünk igen nagy felada­tok 'elé állítja termelőszövetkezeteinket. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához nagy segítsé­get adhatnak a termelőszövetkezetek területi szö­vetségei, a termelőszövetkezetek informálása ré­vén az új módszerekről, a törvény által biztosí­tott lehetőségekről és általában mindarról, ami a gazdasági eredmények érdekében szükséges a termelőszövetkezetek részére. Az érdekvédelem további erősítése a termelőszövetkezetek termé­szetszerű igénye szövetségeink felé. A mezőgazdaságban dolgozók gondolkodás­módjukban mind jobban felzárkóznak az egész társadalom célkitűzéseihez és ezek elismerése a negyedik ötéves terv célkitűzéseiben megfelelő helyen van. Gondjainkra, problémáinkra az egész társadalom figyel. Parasztságunk fejlődése a negyedik ötéves tervben is megnyugtatóan biz­tosítva van. Parasztságunk hangulatában benne van az a bizakodás, amelyre a törvényjavaslat méltó választ ad. A törvényjavaslatot a magam részéről elfo­gadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Petri Gá­bor képviselőtársunk. DR. PETRI GÁ BOR: Tisztelt Országgyűlés! Aki évekkel ezelőtt azzal érvelt ezen a helyen az egészségügy fokozott támogatása mellett, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents