Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-39
2965 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2966 a hasonló körülmények között gazdálkodó téeszeknek 8,1 százalékát teszik ki a nógrádiak, ezzel szemben bruttó jövedelmük elérte a 9 százalékot, 7,5 százalékos állami dotációval. Termelési eredményeink természetesen nem minden termelt növényre terjednek ki. Ennek magyarázata, hogy még mindig jelentős a 25 fokot meghaladó lejtők művelése, amit a negyedik ötéves terv során a művelési ágakban feltétlenül meg kell változtatni. Ez nem kis nehézséget jelent, és a többi problémával együtt változatlanul igényli az állam segítségét, hogy az itt élő emberek ne szenvedjék meg olyan nagy mértékben a mostoha természeti viszonyokat, hogy szociális és egyéb körülményeik közelítsék meg a kedvezőbb adottságú üzemekben élőkét. Megyénk mezőgazdaságától elválaszthatatlan az erózió elleni védekezés, a komplex talajvédelem. Ez a munka szépen megindult, s a negyedik ötéves tervben is folytatni kívánjuk. A munka egy részét a termelőszövetkezetek az üzemen belül agrotechnikával, biológiai eljárásokkal, műszaki eszközökkel végzik, másik részét társulásos alapon végezzük, ahol egységes terv alapján mérjük fel a tennivalókat egy-egy vízgyűjtő terület körzetében. Eddig is tettünk erőfeszítéseket. Megyénkben három vízi társulat alakult, és tevékenységük elismerésre méltó. De itt is hangsúlyozni kell, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkezetek ezt önmaguk tartósan nem tudják megoldani, hanem szükség van egy olyan dotációforma kialakítására, amely biztosítja a termelés fokozását is, de biztonságos közérzetet nyújt a tagoknak is. Mezőgazdaságunknak növekvő mennyiségű, javuló minőségű termékeket kell előállítania a lakosság, az ipar és a kereskedelem igényeinek kielégítéséhez.. Ez intenzív fejlesztés útján történhet. Ezek megvalósítása érdekében a jól szervezett gazdálkodás sem tud mindenben eleget tenni, hiszen méretei behatároltak. Itt látom az összefogás, a közös társulás nagy jelentőségét. A korábban többször említett állattenyésztési beruházásokhoz vagy a kisegítő üzemág létesítéséhez egy-egy termelőszövetkezetnek öt-tíz évig kell gyűjtenie pénzét. Egy jól szervezett társulással rövid idő alatt megvalósul. Ez hasznos az üzemnek és hasznos a népgazdaság szempontjából. Nagyon aláhúzva jelölném meg, hogy a társulásoknál különösen a termelés meghosszabbítása, az élelmiszerek előkészítése, gyártása és olyan korszerű, iparszerű állattenyésztés bevezetése nagyon indokolt, amely közel áll a termelőszövetkezetek alaptevékenységéhez. Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, nem ismeretlen dolgot mondok, amikor arról beszélek, hogy a termelőszövetkezetekben munkaerő-csökkenéssel kell számolni a negyedik ötéves terv éveiben is. Csak megyénk statisztikáját említem. E szerint 35 százalék a járadékos és nyugdíjas tsz-tag és ez a szám a közeljövőben még 30 százalékkal nőni fog. A munkaerő-probléma jelenleg a magas munkabérek elburjánzásában nyilvánul meg. Szinte általános, hogy a fizikai munkát végző dolgozók 100 forint napi átlagbéren alul nem találják kielégítőnek a munkabért. A munkabér emelkedése mellett a munkafegyelem lazulása jelzi a munkaerőgondot. De ez már nemcsak a termelőszövetkezetben, hanem a népgazdaság szinte minden ágazatában így van. Például egy nagyon jó dolgozónk bejött hozzánk, hogy el szeretne menni a termelőszövetkezetünkből. Természetesen rábíztam, ahogy akarja. És ő tovább azzal érvelt, ne haragudjak, hogy elmegy, de olyan helyre megy, ahol többet fizetnek neki és dolgozni nem kell. (Derültség.) Sajnos, ilyen tünettel sok helyen találkozunk. A munkaerőgondok felvetésekor nem a munkabérek emelkedése a nyugtalanító, hiszen ez természetes igény. Azt szeretnénk megoldásként, hogy a kifizetett munkabér ellenében minél magasabb termelési értéket kapjunk. Ezért említettem már többször a mezőgazdaság minden ágazatában a korszerűsítést. A korszerű technológiához szorosan hozzátartozik a korszerűbb munkahely, a demokratikus kapcsolatok teljes megvalósítása, a jó munkaszervezés, a munkaidő rendes betartása, az egészség- és balesetvédelem, a tisztálkodási lehetőség biztosítása minden területen és még egyéb a munkával kapcsolatos segítések, könnyítések. Szervesen kapcsolódik ehhez ma már a mezőgazdaságban dolgozók igénye a kulturált szórakozásra, üdülésre és nem utolsósorban a továbbképzés lehetőségére. Termelőszövetkezeteinkben a szociális kérdések nagyot fejlődtek a harmadik ötéves tervben, de véleményem szerint a szociális kérdéseket, a társadalombiztosítás formáját tovább kell vizsgálni, finomítani. Ennek megvalósítására az államnak, a termelőszövetkezeteknek és a tagoknak együttesen kell erőfeszítéseket tenniük, és áldozatokat hozniuk. Tagjainkban ez a hajlandóság véleményem szerint meg is van. Negyedik ötéves tervünk igen nagy feladatok 'elé állítja termelőszövetkezeteinket. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához nagy segítséget adhatnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei, a termelőszövetkezetek informálása révén az új módszerekről, a törvény által biztosított lehetőségekről és általában mindarról, ami a gazdasági eredmények érdekében szükséges a termelőszövetkezetek részére. Az érdekvédelem további erősítése a termelőszövetkezetek természetszerű igénye szövetségeink felé. A mezőgazdaságban dolgozók gondolkodásmódjukban mind jobban felzárkóznak az egész társadalom célkitűzéseihez és ezek elismerése a negyedik ötéves terv célkitűzéseiben megfelelő helyen van. Gondjainkra, problémáinkra az egész társadalom figyel. Parasztságunk fejlődése a negyedik ötéves tervben is megnyugtatóan biztosítva van. Parasztságunk hangulatában benne van az a bizakodás, amelyre a törvényjavaslat méltó választ ad. A törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Petri Gábor képviselőtársunk. DR. PETRI GÁ BOR: Tisztelt Országgyűlés! Aki évekkel ezelőtt azzal érvelt ezen a helyen az egészségügy fokozott támogatása mellett, hogy
