Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

2961 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 2962 ennek az ágazatnak a rekonstrukciója morális oldalról is nagyon fontos. A textilruházati ipar rekonstrukciója javítja a termékek minőségét, az ellátást, bővíti az áruválasztékot és lényegesen megjavítja az itt dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ez annál inkább nagyon fontos, mivel az itt dolgozók többsége nő. Az ágazat technikai fejlesztése mindenképpen növeli a gazdasági eredményt, ez lehetővé teszi, hogy a munkások keresetét, jövedelmét szilárdabb anyagi alapról, ütemesebben növeljük a negyedik ötéves terv időszakában. ,A textilruházati ipar megkülönböztetett módon történő fejlesztését egyben a dolgozó nőkről való társadalmi gondoskodásnak is tekintem, mert lényegesen megjavítja a munkakörülményeiket, a gazdasági eredmények mellett ezért is nagyon fontosnak tartom ez ágazat technikai fejlesztését. A törvényjavaslaton és a mellékleteken végigvonul az a gazdaságpolitikai törekvés, amely a jövedelmező, hatékony munkára ösztönöz. Űgy gondolom, hogy helyes ezt következetesen érvényre juttatni a meglevő termelőberendezéseknél, de még inkább alkalmazni kell az újaknál. Lehetőleg kerüljük el az olyan beruházásokat, fejlesztéseket, amelyekről jobb tervező és előkészítő munkával kiszámíthatjuk, hogy működtetésük nem lesz gazdaságos, vagy minimális gazdasági eredménnyel jár. Ebben az összefüggésben kívánom érinteni a mezőgazdasági beruházásokat, pontosabban a beruházások állami támogatásának néhány problémáját. Közismert, hogy a kormány a mezőgazdaság gyors fejlesztését a beruházások 30—50 • százalékos támogatásával oldja meg. Helyeslem, hogy a törvényjavaslat 40. §-a (2) bekezdése szerint ezt továbbra is fenntartjuk. Ugyanakkor szóvá teszem, hogy támogatási rendszerünkben olyan elem is van, ami sérti a hatékonyság követelményét, a gazdaságosság elvét. A beruházási állami támogatás odaítélése nem kötődik egyértelműen azokhoz a feltételekhez, amelyeket az ötéves terv elérendő gazdasági célnak tart. Ilyenek : gazdaságos üzemeltethetőség, a tenyésztői telepek modern technikai berendezése, megfelelő állategészségügyi körülmények, termelékeny tenyésztői munka és így tovább. A Vas megyében 1968—1969. évben állami támogatással megvalósult mezőgazdasági építési beruházások 8—10 százaléka elaprózottság és korszerűtlenség miatt nem üzemeltethető gazdaságosan. Megemlítem, hogy az egy szarvasmarha-férőhelyre megállapított összeg, amelynek felét az állam hozzájárulásban adja, nem fedezi a modern technikai berendezéseket. Ezért a gazdaságok többsége anyagi okok miatt gyengébb, kevésbé termelékeny eszközöket épít be. A mi esetünkben az is figyelemre méltó, hogy a támogatás jelenlegi szintjét nem sikerült felemelni. Vannak rossz természeti adottságok között dolgozó termelőszövetkezetek, így ezek helyzete a többihez viszonyítva romlik. Javaslom, hogy a negyedik ötéves terv gazdasági céljaihoz igazítsuk a mezőgazdasági támogatás rendszerét. A beruházási támogatás ily módon hatékonyabb eszközzé válik az állattenyésztés, a hústermelés fokozására. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot jónak tartom, a benne foglalt elvek és célok irányt szabnak a gazdálkodó szervek, vállalatok, szövetkezetek, tanácsok középtávú terveinek elkészítéséhez. A vállalatok tervei a tárcák koordinációjában kapcsolódnak a népgazdasági tervhez. Szükségét látom azonban a területi koordináció lehetőségének törvényi biztosítására. Ezért javaslom, hogy a törvényt bővítsük a következő szöveg beiktatásával: „A fővárosi és a megyei tanácsok területi terveik összeállításánál és éves terveikben a városi és községi tanácsok, továbbá a vállalatok és szövetkezetek ötéves, illetve éves terveik kidolgozásánál e törvény előírásait vegyék figyelembe." Ezzel a bővítéssel teljesebbé válik a törvény, erősíti a területi tervezés gyakorlatát, jó alapot biztosít a tanácsok koordinációs munkájához, egységes területi elvbe foglalja a tárcák elképzeléseit és a helyi fejlesztési elképzeléseket. Megelőzhetők lesznek az aránytalanságok, összehangolhatóvá válnak anyagiakban és időben a járulékos beruházások, amelyek többsége csak koordinációval valósítható meg. A tanácsok, mindenekelőtt a megyei szintű tanácsok általános felelősségének növelése előnyökkel jár és garantálja a területen végrehajtott fejlesztések összehangolását. Javaslom, hogy a kormány végrehajtási utasításban szabályozza a tanácsok feladatait a területi tervezés további javításában. A törvényjavaslatot elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Sümegi János képviselőtársunk. SÜMEGI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv célkitűzései között, úgy érzem, jelentőségének megfelelő helyet kapott a mezőgazdaság. A harmadik ötéves terv időszakában a magyar mezőgazdaság eddig soha nem tapasztalható fejlődést mutatott. Ez a megállapítás még akkor is érvényes, ha nemcsak az elmúlt négy év átlagát vesszük figyelembe, hanem az idei nehéz és szerényebb eredményeket hozó évet is figyelembe vesszük az átlagoláskor. Termelőszövetkezeteink nagyobb részben ebben az időszakban jutottak el ahhoz a fordulóponthoz, mely a tagságban véglegesen tudatosította a szövetkezeti gazdálkodás formáit. Szeretném erre példaként felhozni azokat az eseteket, amikor a termelőszövetkezeti tagság követelte a határozott vezetést, igényelte a szervezett munkát, leváltotta azokat a vezetőket, akik ezeknek a követelményeknek nem tudtak eleget tenni, bár nagyon pozitívan kell értékelni, hogy a termelőszövetkezet tagjai becsületesen dolgoztak és a vezetők is a legtöbb esetben kiérdemelték a tagság bizalmát. Mutatja ezt az is, hogy termelési eredményeink, milyen nagy mértékben emelkedtek. Ma a termelés hagyományos formáját nagyon sok ágazatban felváltotta az iparszerű termelés. A hagyományos paraszti munkát végzők helyébe gépeket irányító, vegyszerekkel dolgozó, valamint ezeket kisegítő szakmunkások és az őket irányító agrárértelmiségiek léptek. Egyre nagyobb szerepet kapnak mezőgazdaságunkban a közgazdasági szabályozókat üzemi viszonyok kö-