Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-38
2925 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2926 lex, összehangolt, arányos fejlesztése és területi arányainak módosítása segítse elő a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, a foglalkoztatást és a területtelepítések ellátottsági színvonalának közelítése útján mérséklődjenek a megye egyes területén élő népesség életszínvonalában a ma még meglevő különbségek. E követelményeknek a megye gazdaságának fejlesztési előirányzataiban és a fejlesztést szolgáló eszközök területi elosztásában, valamint az objektumok elhelyezésében kell érvényesülniük. Ennek megfelelően a tervidőszakban megkezdődik, illetve folytatódik az egyes területek gazdasági struktúrájának átalakítása, és a lakosság életkörülményeinek változása. Az 1971—75. évi közép távú tervidőszakban arra kell törekedni, hogy 10 000 lakosra az iparban foglalkoztatottak száma elérje az 1500 főt. A fejlődés 13 000 új ipari munkahely kialakítását jelenti. Jelentős számú új ipari munkahely kialakításához vezető fejlesztés továbbra is az új üzemek telepítése és a meglevők kapacitásának fejlesztése útján lesz elsősorban elérhető. Az extenzív fejlesztésekkel párhuzamosan azonban gyorsítanunk kell meglevő iparunk termelőerőinek fejlesztését. A termelésnövekedés átlagos évi ütemének el kell érnie a 12—13 százalékot. Az ipari termelés fokozásának a mennyiségi termelés országos célkitűzéseihez képest mintegy 28—30 százalékkal magasabbnak kell lennie. A megye iparosítási törekvéseinek lényeges előrehaladást kell elérnie a terület egészséges ipari struktúrájának kialakításában, csökkentve a munkaerőforrások és az ipari munkahelyek területi elkülönülését. Fontos feladat az iparilag kevésbé fejlett területek funkcionális körzetközpontjainak erőteljes ipari fejlesztése, figyelemmel az előnyös települési tényezők kihasználására és a települések komplex fejlesztésére. Az iparilag fejlettebb területeken az extenzív fejlesztést egyre inkább az intenzív fejlesztés irányában kell megvalósítani és a nehézipar túlsúlyát tekintve, főként a női munkahelyeket biztosító fejlesztéseket kell e területeken elősegíteni. Mintegy 2,6 milliárd forint értékű beruházást jelent megyénk területén a tételesen ismert és a negyedik ötéves tervidőszakban megvalósítandó ipartelepítés és fejlesztés. Az ipari és technikai fejlődés, az életszínvonal emelkedésének és az életkörülmények javulásának eredményeként gyorsan növekednek az igények a különféle szolgáltatások iránt. Nagy ütemben nőtt megyénkben is a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A jövedelmek emelkedése és a lakáshelyzet alakulásának együttes hatására jelentősen fejlődik a lakáskultúra, ami nemcsak a bútorok, hanem egyéb tartós használati cikkek fogyasztását is ösztönzi. A lakossági szolgáltatások ellátásában részt vevő szervezetek javító-karbantartó kapacitása sajnos nem a kívánt mértékben fejlődött. A szolgáltatások iránti kereslet és kínálat közötti feszültség szükségessé teszi, hogy az elkövetkező időszakban a lakossági szolgáltatások kielégítésére irányuló fejlesztések hangsúlyozottabb szerepet kapjanak. Az 1969. évben hozott kormányhatározat ezt a célt kívánja elősegíteni. Államunk a negyedik ötéves terv időszakában is jelentős anyagi eszközöket bocsát a szolgáltatások fejlesztésére. Megyénkben a fogyasztási szerkezet figyelembevételével lényegesen magasabb szolgáltató-kínálatot kell biztosítani a textiltisztításban, a gépkocsi-javításban, a háztartási gépek és elektroakusztikai cikkek javításában, továbbá a lakáskarbantartás terén. A megyénken áthúzódó fő közlekedési úthálózatot, Szolnok tiszai átkelőhely szerepét, s az ezzel járó idegenforgalmat figyelembe véve Szolnok megye elmaradottsága igen jelentős gépkocsi javítási kapacitásban. Ezt öt év alatt mintegy három és félszeresére kell növelni. A bonyolult technikájú tartós fogyasztási cikkek állományának növekedése a javító-karbantartó ipar fejlesztését igényli. A gyors és megfelelő műszaki színvonalú kiszolgálást egyelőre lehetetlenné teszi a szervíztelepek számának elégtelensége. A falusi lakosság körülbelül 60 százaléka a háztartási készülékek javítását, 15—20 százaléka pedig a rádió- és a tv-készülékek javítását csak lakóhelyén kívül tudja végeztetnk A kielégítés jelenlegi színvonalának alacsony szintje igényli, hogy a kormányhatározatban megállapított 60 százalékánál magasabb fejlesztési arány elérését tűzzük ki célul. A lakáskarbantartás megyei szintű kapacitása a jelenlegi igényeknek csupán 70—75 százalékát képes kielégíteni. A kiterjedt vidéki hálózattal rendelkező szövetkezeti szektor mellett erőteljesen fejleszteni kell a tanácsi építőipari vállalatok, az ingatlankezelő és a városgazdálkodási vállalatok ezirányú tevékenységét. A javító-szolgáltatóipar szakember-ellátásánál mutatkozó problémák megszüntetése a következő időszakban is nagy erőfeszítéseket igényel. Sok tennivaló van még olyan tekintetben is, hogy a szolgáltató egységek nyitvatartási ideje jobban alkalmazkodjon a dolgozók szabad idejéhez, munkaidő előtt és munkaidő után is legyen lehetőség a szolgáltatások elvégeztetésére. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a népgazdaság negyedik ötéves tervéről elfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Petrovics Emil képviselőtársunk. PETROVICS EMIL: Tisztelt Országgyűlés! Ha egy zeneszerző áttanulmányozza a negyedik ötéves terv törvényjavaslatát, elolvassa az előzetes számításokat, bizony úgy érzi, hogy olyasmiről kell véleményt alkotnia, olyan dolgok felett kell ítélkeznie, amelyekhez jószerivel semmit sem ért. Ezt a lelkiismeretfurdalásos, rossz közérzetet csupán az enyhíti, hogy emlékezetébe idézi azoknak az embereknek a megnyilatkozásait, akik zenéjéről, vagy a zenéről és a művészetről általában olyanokat mondanak: „Nézze, én nem értek hozzá, csak nagyon szeretem hallgatni", vagy „Nem értem egész pontosan, de érzem, hogy jó, élményt ad". Sietek leszögezni, hogy megítélésem szerint ezekből tevődik össze az igazi közönség, ezek az igazi zenebarátok. Nos hát, kissé sántító analógiával mondhatom, hogy jómagamat a közügyek barátjának tartom, és ha nem is értem egész pontosan a számok egész' összefüggéseit, a közgazdaságtudomány részleteit, érzem és remélem, hogy a negyedik ötéves