Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2889 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2890 A szénbányászatban az eocén-program meggyorsítását javaslom. Ezért a törvényjavaslat 11. §-ának (4) bekezdését javasoltam .módosítani a IX. hó 22-én megtartott ipari bizottsági ülésen. A módosítás szövegét minden igen tisztelt Képviselőtársam megkapta, ezért ennék ismertetésétől eltekintek. Az Indokolás „Energiatermelés és ellátás" című rész (4) bekezdését az alábbiakra javasoltam módosítani: „Bővülő kőolaj- és földgázforrásaink mellett a szén szerepe nagyjelentőségű marad, ezért fejleszteni kell a gazdaságos széntermelést. Fontos, hogy a szénbányászat a tervidőszak alatt korszerűbbé váljék, emelkedjék műszaki színvonala." E javaslatomat szó szerint fogadta el az ipari bizottság. A módosítás indoka, hogy a törvényjavaslat szövege és az indokolás a szénbányászat korszerűsítését és gazdaságosságának növelését csak a műszáki fejlesztés fokozásával irányozta elő. Bár a műszaki fejlesztés a cél elérésében alapvető, a kialakult helyzetben egyéb fejlesztési tényezőket is figyelembe kell venni. Ilyenek például: a szénbányászat további koncentrálása a kedvező geológiai adottságú és szénminőségű 'területekre, 1968-ban, 1969-ben és 1970-ben, de előreláthatólag még 1971-ben is a szén iránti reális igény éppen ezeken a szénvidékeken és bányákban követel meg nagy erőfeszítéseket. Ennek következtében csökken ezeken a helyeken a feltárt szénvagyon és eléggé kétségessé válik a következő évekre a színvonal és a felkészülés fenntartása. A javasolt törvényszöveg-módosítás pontosabban fejezi ki a komplex teendőket, ugyanakkor az indokolási szöveg módosításával együtt továbbra is kiemeli a műszáki fejlesztés elsődleges szerepét a gazdaságos szénbányászat fejlesztésében. Tisztelt Országgyűlés! Negyedik ötéves tervünk nagyszerű távlatai biztos alapja a szocializmus teljes felépítése meggyorsításának hazánkban, így a népgazdasági negyedik ötéves tervről szóló módosított törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Molnár István budapesti képviselőtársunk következik szólásra. MOLNÁR ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv törvényjavaslatát áttanulmányoztam és azzal teljes egészében egyetértek. Az a véleményem, hogy a törvényjavaslat szinte minden vonatkozásában a reális helyzetet veszi figyelembe, s ennek megfelelően szabja meg a következő öt év feladatait. A meghatározott feladatok végrehajtása komoly erőfeszítéseket igényel a lakosság, a dolgozók minden rétegétől, minden egyes tagjától. Az eddigi tapasztalatok alapján meggyőződéssel állíthatjuk, hogy dolgozó népünk többsége az elkövetkezendő időszakban is minden erejével támogatni fogja pártunk, kormányunk politikáját, célkitűzéseit. A tenni akarás nagyszerű tanújelét tapasztalhattuk akkor is, amikor szocialista brigádjaink a felszabadulási munkaverseny keretén belül kitűnő eredményeket produkáltak:, majd ennek folytatásaként a X. pártkongresszus tiszteletére tettek kiemelkedő felajánlásokat. . A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának X. kongresszusi irányelve a harmadik ötéves terv értékelésénél megállapítja, valamint Párdi elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke is foglalkozott beszámolójában azzal, hogy néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Ilyen volt a többi között az, hogy nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége, illetve az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenység növekedéséből. * Az én közvetlen területemen, a Dunai Vasmű Lőrinci Hengerművében nem volt különösebb probléma e kérdésben, az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb eredményéket értünk el, mert a 14 százalékos termelésfelfutás 86 százalékát tiszta termelékenységből és 14 százalékát létszámnövekedésből értük el. Meggyőződésem azonban, hogy az elért eredmények még lényegesen jobbak is lehettek volna, ha néhány tényező nem befolyásolja kedvezőtlenül. Ilyen alapvető hiányosság volt az elmúlt időszak krónikus alapanyaghiánya. Köztudott, hogy a magyar kohászat a termeléshez szükséges alapanyag túlnyomó mennyiségét importból szerzi be. Az e témával foglalkozó szervek súlyos hibákat követtek el az első negyedévben, sőt a második negyedév elején sem volt megfelelő az anyagellátás. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az ebből származó lemaradást az év hátralevő időszakában kell behozni, ami a dolgozóknak nagy fizikai megerőltetést jelent. Az a véleményem, hogy a negyedik ötéves tervben erre nagyobb gondot kell fordítaniuk az illetékes szerveknek. Az óriási méreteket öltő szükségtelen munkaerő-fluktuáció is komoly károkat okoz a népgazdaság egészsében és konkrétan egy-egy vállalatnál is. Döntő szerepet játszik a termelékenység kedvezőtlen alakulásában, hiszen a termelésből szinte állandó jelleggel kiesik a dolgozók 15—20 százaléka. A vállalatokhoz újonnan érkező dolgozók pedig a betanulási idő alatt nem számítanak teljes értékű munkaerőnek. Tapasztalatom az, hogy a vándorlók túlnyomó többsége egyhamar nem lesz teljes értékű munkás, mert mire ezt a szintet elérné, már ismét továbbáll. A fluktuáció közvetlen kapcsolatban van a munkafegyelem romlásával is. A gazdasági vezetők nem mernek fellépni a fegyelemsértőkkel szemben, mert attól tartanak, hogy a felelősségrevonást

1 kilépés követné, ami sok esetben be is következik. Igaz, hogy ezeket a másik üzemben szívesen fogadják. A kialakult helyzetben sok vállalat nem tanúsított reális magatartást a munkaerőért indított harcban. Figyelmen kívül hagyták, hogy a felfokozott igény csak más vállalatok rovására elégíthető ki. Az ilyen munkaerő-csábítás csak átmeneti eredményeket hozhat és a bérek differenciálódása helyett a kiegyenlítődés felé vezethet. Nem a becsületes, jól teljesítő dolgozók bére növekszik, hanem a körforgásba bekapcsolódott vándorok járnak jól.