Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2847 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2848 (Elnök: KÁLLAI GYULA. — 10.01.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirendünk szerint folytatjuk a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. \ Fock Jenő elvtárs, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. FOCK JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Egész népünk számára rendkívül fontos törvényjavaslat vitáját folytatjuk. Az a széles körű érdeklődés, amely Országgyűlésünk jelenlegi ülésszakát megelőzte, nagyon is indokolt. Népgazdaságunk negyedik ötéves terve joggal foglalkoztat mindenkit, hiszen a küszöbönálló fél évtized dolgos munkáshétköznapjairól, közvetlen tennivalóinkról van szó. A tisztességgel elvégzett munka nyomán érzett jogos elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy a tervjavaslat lényegesen kedvezőbb körülmények között készülhetett el, mint előtte bármelyik tervelőirányzat. Hazánkban a politikai helyzet nyugodt, kedvező. A társadalmi élet minden területén a szocializmus irányában fejlődünk, sikerrel munkálkodunk a szocializmus teljes felépítésén. A Magyar Népköztársaságban a dolgozók a párt és az állami irányító szervek útmutatásai alapján egyre növekvő szakértelemmel és a gazdaság nagy részében javuló hatékonysággal végzik munkájukat. örömmel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk élet- és munkakörülményei javulnak, kulturális színvonala emelkedik, egészségügyi ellátottsága és szociális viszonyai kielégítően fejlődnek. Népgazdaságunkban a tervszerűség fokozódott, jobb összhang alakult ki a termelés és a szükségletek között, az igények kielégítésére nagyobb gondot fordítanak, mint azelőtt ; jóval kevesebb termék hiányzik, mint korábban. Tudományos és kulturális életünk előtt új fejlődési lehetőségek bontakoztak, illetve bontakoznak ki. Számos tudományos és művészeti alkotás, felfedezés nemzetközi megbecsülést ért el. Dolgozó népünk öntudatának gyors ütemű növekedésével a szocialista demokratizmus egyre jobban szélesedik és erősödik az élet minden területén. Az életviszonyok és a munkakörülmények javulása, társadalmi életünk demokratizmusának szélesedése jelentősen erősíti népi, nemzeti egységünket. Ez az egység pedig fontos biztosítéka országépítő munkánk további sikerének, záloga annak, hogy a most elfogadásra kerülő tervünk előirányzatait teljesítjük. A demokratizmus fokozódása tükröződik az Országgyűlés elé terjesztett tervjavaslatban is, amelynek előkészítését széles körű vita előzte meg. A felvetett javaslatok, észrevételek kifejezik fejlődésünket, mutatják a már elért eredményeket és a fő problémákat. A demokratizmus fejlődése is utal arra, hogy az utóbbi esztendőkben számottevően emelkedett a vezetés színvonala, ami fontos feltétele volt és egyre inkább lesz terveink teljesítésének. Kiváltképpen szükséges, hogy a tanácsok, a középirányító szervek, a minisztériumok vállaljanak nagyobb felelősséget, szükség esetén határozottabban intézkedjenek az össztársadalmi érdekek érvényesítésére. A vezetőktől azonban joggal elvárjuk, hogy még jobban szervezzék a munkát, időben és helyesebben mérjék fel a szükségleteket, és gondoskodjanak azok még teljesebb kielégítéséről. A szükségletek kielégítésének foka egyik fontos mércéje a vezetés munkájának. A vezetés és általában a munka hatékonyságának növelése már csak azért is szükséges követelmény, mert jól tudjuk, hogy a kidolgozott tervi avaslat a ma ismert társadalmi igények nem mindegyikét elégíti ki. Legjobb szándékaink, törekvéseink ellenére is marad még fedezetlen szükséglet, aminek kielégítését országunk fejlődésének jelenlegi szakaszában még nem vehetjük be a negyedik ötéves tervbe. A terv ugyanis csak az objektív helyzetre épülhet, a reális számítások szerint teljesíthető igényeket tartalmazhatja. Még így is feszítettnek ítélhetők a kialakított beruházási tervek; a munkaerőellátás is gondot okozhat, az állami költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlyáért is sokat kell még tennünk. Ez persze nem zárja ki, hogy menet közben, az öt év folyamán éppen jobb munkánk következményeként ne kerülhetne sor egyes előirányzatok túlteljesítésére, sőt — a terv fő célkitűzéi seivel összhangban — bizonyos arányváltoztatásra. Tisztelt Országgyűlés! Noha gazdasági életünk alakulása problémáktól korántsem mentes, kormányunk véleménye szerint mégis nyugodtan elmondhatjuk, hogy a fejlődés biztató. Ezt bizonyítja a befejezés előtt álló harmadik ötéves terv fő előirányzatainak megvalósulása, a mai gazdaságirányítási rendszer nagyobb zökkenőktől mentes funkcionálása. 'A gazdaságirányítási rendszer reformjának tapasztalatai kifejezésre jutnak a tervelőirányzatban. A népgazdasági terv csak az állami szintű fő gazdasági célkitűzéseket tartalmazza. Megszabja, hogyan használjuk fel erőforrásainkat, a társadalmunk rendelkezésére álló munkaerőt és a termelőeszközöket. Előírja mindazokat a követelményeket, amelyek a terv végrehajtását lehetővé teszik. Véleményünk szerint, ha a népgazdasági terv a részletek sokaságát is tartalmazná, a végrehajtásban ellentmondásokat szülne és szükségtelen bonyodalmakra, sőt esetleg valamely gazdasági eszköz korlátozására vezetne. Ügy véljük, jobb, ha a gazdasági egységek vezetői — ismerve a népgazdaság érdekeit — a maguk területén saját felelősségükre intézkednek a konkrét ágazati és vállalati kérdésekben, mert akkor jobban mérlegelik, hogy mit tehetnek és mit tegyenek a fő célok megvalósítására. Még egy-egy ágazatot irányító szerv sem ismerheti minden hozzátartozó gazdasági egység lehetőségeit, nem mérheti fel kellő alapossággal a velük szemben támasztható követelményeket. A vállalatok adottságai és lehetőségei — az igények szüntelen mozgása miatt, a technikai fejlődés, a divat, továbbá a nemzetközi konjunktúra alakulása folytán és még sok más egyéb tényező hatására — igen gyorsan változnak. Ezt a központi utasítások nem követhetik kellő rugalmassággal.