Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2829 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2830 Minisztériumtól és más szervektől is, hogy a súlyos ár- és belvízkárt szenvedett gazdaságok kapjanak gyors és hathatós segítséget ahhoz, hogy termelésük folyamatossága felfelé ívelően fenntartható legyen. Ez megvalósulhat nagyobb adókedvezmény nyújtásával, középlejáratú hitelek biztosításával és az esedékes hitelek visszafizetési határidejének meghosszabbítása útján. Szövetkezeteink vezetői és tagjai jól tudják, hogy a károk viseléséből az üzemnek es az egyénnek is ki kell vennie részét. A szövetkezetek tagsága ez elől nem is zárkózik el, s az ezzel járó kieséseket viseli is. Azonban népgazdasági érdekünk is az, hogy a gyenge gazdasági év kihatásai a következő években a lehető legkisebb mértékben se éreztessék hatásukat. A kedvezőtlen időjárás nem kedvetleníti el mezőgazdasági üzemeink vezetőit és dolgozóit. Termelési kedvünket sem csökkenti. Érezzük azt is, hogy nem vagyunk egyedül. Ismerve választókörzetem, megyénk gondjait, valamint a múlt héten a megyénkben megtartott szövetkezetpolitikai aktívaülés felszólalói is arról adtak számot és tájékoztatást megyénk vezetőinek, hogy az eddigi kedvezőtlen gazdasági év ellenére is a szövetkezeti dolgozók mindent elkövetnek az őszi betakarítási munkák időbeni sikeréért és a tavalyi őszi vetések területének biztosításáért és elvetéséért. Ezzel is szeretnénk kifejezni, hogy nemcsak kérünk társadalmunktól, kormányunktól, hanem segítünk is gondjaink megoldásában, Az 1970-es gazdasági év gyenge eredményeire való tekintettel a szövetkezetek egy része kevés és gyenge termelési alappal, biztonsági tartalékok nélkül, a részesedési színvonal csökkenésével kezdi meg a negyedik ötéves terv megvalósítását. Az elmúlt évekhez, sőt a közelmúlthoz viszonyítva is jelentős változás következett be- a szövetkezetek jövedelmi viszonyaiban. Ezt a gondot csak fokozza az, hogy a jövedelemszabályozási intézkedések viszont akkor kerültek kidolgozásra, amikor e nagy veszteségek még nem voltak felmérhetők. Ezért indokolt, hogy a végleges szabályozók részletes kimunkálása során az illetékes minisztériumok vegyék figyelembe az ez évben kialakult termelési és jövedelmi helyzetet, s ehhez igazodva dolgozzanak ki átmeneti megoldásokat. Az árvíz- és belvízkárok hatására a mezőgazdaság dolgozói nehezebb körülmények között végzik az őszi vetési és betakarítási munkákat. Ugyanakkor a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás az utóbbi időben sem volt kielégítő. Sok üzemben az erő- és munkagépek elhasználódtak, illetve műszaki állapotuk jelentősen romlott. Ezért a munkák időben való elvégzése sok gondot és nagy erőfeszítéseket igényel az üzemek vezetőitől és dolgozóitól. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a termelőszövetkezetek anyagi és műszaki ellátottsága javuljon. Javaslom, hogy a tervben előirányzott gépberuházások nagyobb hányadát a közeli időszakban kapják meg a mezőgazdasági üzemek. Az egyébként helyes jövedelmezőségi szabályozók itt is alkalmazkodjanak a kialakult termelési és jövedelmi helyzethez. A mezőgazdasági üzemek kapjanak kedvezőbb hitelfeltétéleket a gépi beruházások megvalósításához. Egy jobb hitelkonstrukció, amely nem egy-két éves lejáratra szólna, igen jó hatással lenne a termelésre, a tervben előirányzottak megvalósítására. Szükséges továbbá, hogy a tervezett hűtő-tároló és szárítókapacitások minél gyorsabban megvalósuljanak, mert ez az év is bizonyítja, hogy ezzel a jövőben nagy veszteségek kerülhetők el. A tervtörvény tanulmányozása során megállapítottam, hogy az helyesen méri fel az elmúlt évek eredményeit és a mezőgazdaság előtt álló iehetőségéket. A növény- és állattenyésztésre vonatkozó előirányzatokat a negyedik ötéves tervben teljesíthetőnek tartom. Az üzemekben levő tartalékok feltárása, a műtrágya-felhasználás mintegy 80 százalékos növelése és a már említett gépesítés az anyagi, műszaki színvonal emelése, a szövetkezeti tagság szorgalmával párosulva biztosíték a terv teljesítésére. A mezőgazdasággal összefüggő beruházások előirányzatánál kedvezőnek tartom azt, hogy jelentősen fejlődnek azok az ipari ágazatok, amelyek a mezőgazdasági termelést is szolgálják. Igaz, hogy a mezőgazdasági beruházások, amelyeket közvetlenül az üzemek valósítanak meg, arányait tekintve valamivel kisebbek, mint a megelőző tervidőszakban; de a tsz-eké bővülhetnek. Ugyanakkor a vegyipar fejlesztése, az építőanyag-termelés fokozása, az úthálózat korszerűsítése, a vízgazdálkodás javítása közvetetten mezőgazdasági célokat is jól szolgál. A beruházások sorából kiemelem a vegyipar fejlődését, amely nélkül mezőgazdaságunk előrehaladása a jövőben elképzelhetetlen. Ezért is kérem, hogy a vegyipari üzemeink termeljenek több és olcsótíb műtrágyát, különböző nagy hatású növényvédő szert, amelyet a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítunk. Ma már a szövetkezeti tagság meggyőződött arról, hogy a vegyszerek alkalmazása nemcsak munkáját könnyíti meg, hanem olyan terméseredmények elérését is biztosítja, amilyent korábban ezek nélkül nem érhettünk el. Folyó gazdasági évünk kedvezőtlen időjárása arra is felhívja figyelmünket, hogy a növényvédelmi munkákat gyorsan és időben végezzük el. Sajnos e munkák végzéséhez a jelenlegi felkészültségünkkel nem lehetünk megelégedve. Illetékes szerveinktől azt kérjük: a növényvédelmi munkák gyors elvégzése érdekében legyen lehetőség arra, hogy a mezőgazdasági üzemeink hozzájussanak növényvédő repülőgépek vásárlásához úgy is, hogy azt társulás formájában üzemeltessék, hogy adott időben minél gyorsabban rendelkezésükre is~ álljon. Meg vagyunk győződve arról, hogy ennek iehetősége mind népgazdaságunk, mind üzemeink biztonságosabb érdekeit szolgálná. A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése mellett az üzemek vezetői és dolgozói elő kívánják segíteni az élelmiszeripari tevékenység kifejlesztését. A termelés meghosszabbítása a feldolgozó tevékenységgel egész népgazdaságunknak, de a szövetkezetek tagságának is érdeke. A mezőgazdasági nyersanyagok élelmiszeripari feldolgozásában való nagyobb részvételnek egyik 127*