Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-37
2825 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2826 szerint a következő öt évben 50 százalékkal nő és 1975-ben eléri a 950 millió rubelt. Éppen a közelmúltban fejeztük be tervegyeztető tárgyalásainkat legjelentősebb partnerünkkel, a Szovjetunió tervhivatalának képviselőivel. A velük és más szocialista országokkal folytatott tárgyalások eredményeként ma már bizonyos, hogy ez a növekedési előirányzat reális alapokon nyugszik. Számunkra ez azt a nagy előnyt is jelenti, hogy a szocialista országok nagyarányú megrendelései gazdaságos sorozatgyártást tesznek lehetővé. Gépiparunkra a negyedik ötéves tervidőszakban az eddigieknél lényegesen nagyobb feladat hárul a tőkés fizetési mérleg javításában is. Számításaink szerint a tőkés export növekedésének mértéke több mint 70 százalék lesz. Természetesen itt számításba kell venni azt, hogy meglehetősen alacsony színvonalról indulunk. Tisztelt Országgyűlés! A szükségleti oldalról igényelt fejlődéshez részben már megvannak, illetve a jövőben megteremthetők a feltételek. A feltételek közül a struktúraátalakulás erőteljesebb folytatására már utaltam. Emellett a tárca területén a szelektív iparfejlesztési politika kibontakoztatásával, a szabályozó eszközök megfelelő alkalmazásával arra ösztönzünk, hogy a vállalatok termelési profiljukat saját kezdeményezésük alapján korszerűsítsék. Abban teszszük érdekeltté őket, hogy a hazai és a külső piacokon gazdaságosan értékesíthető, keresett termékeik gyártását erőteljesen növeljék, a gazdaságtalanul előállított termékek termelését pedig csökkentsék vagy megszüntessék. Az állami visszatérítés szigorú csökkentésével, állami döntésekkel, exportkontingensek behatárolásával is ebbe az irányba kívánjuk befolyásolni vállalatainkat. A fejlődés és a piaci viszonyok hosszú távú kilátásainak mérlegelése mellett, hogy ezeknek a követelményéknek megfelelhessünk, koncentrálni kívánjuk erőinket olyan termékek termelésének és exportjának bővítésére, amelyeknél a gyártmányok magas műszaki színvonala, a gazdaságos sorozatnagyság, az ehhez tartozó legfejlettebb technológia bevezetésének feltételei biztosíthatók. Ez különösen kívánatos azokon a területeken, ahol kölcsönös előnyök érhetők el az alkatrész-, a részegységgyártási kooperáció nemzetközi szintű kiterjesztésében. Viszont az export korlátozását kívánjuk érvényesíteni elsősorban a magasan szubvencionált termékeknél. A gépiparral szemben támasztott követelmények kielégítéséhez, a termékszerkezet változásával összhangban fejlesztjük a gépipar belső technológiai szerkezetét is. A törvényjavaslatnak megfelelően fokozzuk a felhasználó ágazatok öntöttvas-, kovácsolt előgyártmányokkal való ellátását. Ezt a célt szolgálja többek között a Nógrád megyében felépítendő korszerű új öntöde és a debreceni golyóscsapágygyár rekonstrukciója. A fejlesztéseknél a hazai kutatási eredmények hasznosítása mellett szorgalmazzuk a mű. szaki-tudományos együttműködést, a kooperáció erőteljesebb kiszélesítését, a gazdasági integráció kibontakozását a szocialista országokkal. Kölcsönös előnyök alapján az együttműködést más országokkal is fejleszteni kívánjuk. Gépiparunk versenyképességét befolyásolja az is, hogy a fejlett ipari országokhoz képest drága alapanyagot dolgoz fel. Ez a körülmény elsősorban kohászatunk nagyságrendjéből adó- . dik, és főként a nyersvas-, acélgyártás, bugagyártásnál, tehát a metallurgiai fázisban jelentkezik. Szükségszerű tehát, hogy a kohászati termelési folyamatoknak éppen ebben a fázisában építsük ki együttműködésünket a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. E törekvésünk figyelembevételével hazai nyersvas- és acélgyártó bázisainkat a berende-> zések intenzifikálásával, műszaki fejlesztéssel és a szükségszerűen végrehajtandó korszerűsítéssel kívánjuk magasabb színvonalra emelni. Ebben az időszakban az integráció kibontakoztatására is szükség van, mivel az integráció megvalósítása öt évnél sokkal hosszabb ideig tart, és ennek az integrációnak az elkezdését, megvalósítását már a negyedik ötéves tervben elő kell készíteni. A törvényjavaslat 8. fejezete részletesen foglalkozik a termelőerők területi elhelyezése, fejlesztése, és területi arányainak módosítása kérdéseivel. Az elmúlt években a gépiparban számos ipartelepítést valósítottunk meg. A negyedik ötéves terv időszakában gyorsabb ütemben, és a területfejlesztési célkitűzésekkel összehangoltan folytatjuk a budapesti III. kategóriájú üzemek megszüntetését, illetve vidékre telepítését. Nagyobb súlyt helyezünk a fővárosi üzemek rekonstrukciójára is. A tervezett telepítések megvalósításával a vidéken foglalkoztatottak létszámának aránya az összlétszámon belül a jelenlegi 48 százalékról 53—54 százalékra emelkedik. További fontos feladataink a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, a munka- és üzemszervezés, a munkahelyi légkör javítása, a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a normafegyelem megszilárdítása és ezek révén is a munka termelékenységének az eddigiéknél egyenletesebb és gyorsabb ütemű növelése. A következő öt évre kitűzött feladatok teljesítésének lényeges feltétele a vezetés színvonalának további emelése, részben szákmai továbbképzéssel, részben pedig a korszerű vezetési eszközök szélesebb körű alkalmazásával. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv szocializmust építő munkánk fontos • szakaszát határozza meg és olyan biztató távlatokat nyit meg számunkra* amelyekért mindnyájunknak érdemes és kell is dolgozni. A kohó- és gépipar dolgozói ismerik a negyedik ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit és az abban meghatározott feladatokat magukénak vallják és minden erejükkel részt vesznek megvalósításukban. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy dolgozóink túlnyomó többségére bizton lehet számítani a helytállásban. Ezek alapján kijelenthetem, hogy a népgazdasági tervből ránk háruló feladatokat a jövőben is becsülettel fogjuk elvégezni. A népgazdaság negyedik ötéves tervére vonatkozó, törvényjavaslattal egyetértek és azt a 127 OKSZAGGYÜIJSSI ÉRTESÍTŐ