Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2779 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2780 zódása jelentősen növelik a hosszabb időre szóló előrelátás és a színvonalas tervezés szükségességét. Ez a tervező munka azonban csak akkor szolgálhatja eredményesen a kívánt" célt, ha a résztvevő szervek azt nem elszigetelten végzik. A tervek kidolgozásának folyamatában szükséges, hogy a szervezeték egymással szoros kapcsolatot építsenek ki, egyeztessék és fejlesszék közös törekvéseiket és érdekeltségeiket. A tervező munka elsődleges célja a népgazdasági érdekekkel egybehangolt tanácsi és vállalati tevékenység ésszerű megszervezése, munkájuk eredményességének gyarapítása. Ilyen értelemben a tanácsi és a vállalati tervek a népgazdasági terv megvalósításának szilárd pillérei lesznek. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista társadalmunk erősítésének, a jólét további növekedésének a gazdasági fejlődés az alapja. Az ötéves terv gazdaságpolitikai céljait akkor teljesítjük sikeresen, ha töretlenül fejlesztjük gazdaságunkat a megkezdett úton. További sikereink legfőbb záloga pártunk politikája, dolgozó népünk bizalma e politika iránt, amelyet őszintén magáénak érez. Kormányunk azzal a meggyőződéssel terjeszti szocialista társadalmunk építésének negyedik ötéves programját az Országgyűlés, dolgozó népünk elé, hogy az találkozik társadalmunk egyetértésével és elnyeri támogatását. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk annak tudatában kezdhet hozzá az alkotás újabb nagy feladataihoz, hogy azok valóra váltásával népünk jobb és boldogabb jövőjét, a szocialista társadalom ügyét szolgálja. (Nagy taps.) tizálja a gazdaságpolitikai célokat, döntés történjék a fontosabb, egyedileg meghatározható kérdésekben és kialakuljanak a szabályozás rendszerének többéves, szilárd alapelemei, figyelembe véve, hogy továbbra is fontos szerep hárul az éves tervezésre, mint a gazdaságirányítás operatív eszközére. A harmadik ötéves terv teljesítésének tapasztalatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósítása szempontjából a teljesítés — a gazdaságirányítás bevezetett módszerei mellett, s a legfontosabb összefüggéseiben —, eléri, sőt, meghaladja a tervezett mértéket. Az elmúlt két évben az éves tervek és a teljesítés egybevetése is azt mutatja, hogy népgazdaságunk tervszerűen fejlődött. A közgazdasági szabályozás hatékonynak mutatkozott a gyakorlatban, és a szabályozórendszer egészében jól szolgálta a fejlődés tervszerűségét. Ezért az 1968-ban életbe léptetett szabályozók rendszerén elvi jellegű módosítás nem történik. Ügy véljük, hogy azok alapjában biztosították a gazdaság tervszerű fejlődését, és igen fontos az is, hogy a vállalatoknak a távlati érdekeket is szem előtt tartó gondolkodását a szabályozó rendszer lényegbevágó gyakoribb változtatása ne gátolja. Olyan változtatásókat fogunk végrehajtani, amelyek erősítik a kedvező tendenciákat és hozzájárulnak a gazdálkodás megjavításához azokon a területeken, ahol a szabályozás eddig nem bizonyult elég hatékonynak. A törvényben a gazdasági szabályozás alapelveit és a megvalósítás fő irányait rögzítjük, figyelembe véve azt, hogy a tervidőszak folyamán a gazdasági gyakorlat által indokolt változtatásokat, tökéletesítéseket végrehajthassuk. Szükséges annak hangsúlyozása is, hogy a gazdasági folyamatok alakulását nem kizárólag szabályozási intézkedéseknek tulajdonítjuk. Ügy véljük, hogy a legjobb gazdasági szabályozó rendszer sem nélkülözheti az állami szervek céltudatos irányító tevékenységét, a vezetőktől jogosan elvárt határozottságot és felelősségérzetet. Tervgazdaságunk fő jellemzője változatlanul az, hogy gazdasági életünket a népgazdasági terv alapján, az abban rögzített gazdaságpolitikának megfelelően irányítjuk. A tervszerűséget — a célok és feladatok megvalósításában — minden gazdasági egység számára kötelezőnek tekintjük. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalataink és tanácsaink, élve a számukra biztosított önállósággal, tervszerűen gazdálkodjanak, a vállalati és a tanácsi gazdálkodás szintjén is magasabb színvonalú tervezés bontakozzék- ki. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a tanácsok és a vállalatok a tervtörvény elfogadását követően a terv célkitűzéseinek és a gazdasági szabályozóknak a figyelembevételével elkészítsék középtávú terveiket. Termelő vállalataink és tanácsaink vegyék figyelembe, hogy tervező munkájuk a múlthoz képest sokoldalúbbá, bonyolultabbá és felelősségteljesebbé válik. A műszaki fejlődés gyors üteme, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, az állam iránti kötelezettségek teljesítése után fennmaradó eredményhez fűződő érdek, a kommunális igények fokoELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.26—12.46 — Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Bognár József képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. DR. BOGNÁR JÓZSEF : Tisztelt Országgyűlés ! A negyedik ötéves tervjavaslat országgyűlési vitájával kapcsolatos előkészítő munkálatok már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek. Július 24-én az Országos Tervhivatal elnöke által adott előzetes tájékoztató v

során megvitattuk az ötéves terv célrendszerét, számba vettük az e célok megvalósításához szükséges anyagi eszközök mennyiségét és különös gondot fordítottunk vitánkban a gazdasági ágazatok közötti kölcsönhatások, valamint a várható egyensúlyviszonyok megvizsgálására. Részletes vita után a terv- és 'költségvetési bizottság elfogadta az előterjesztett irányelveket és egyetértett azzal, hogy az Országos Tervhivatal az illetékes állami szervek közrernűkö-