Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2721 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2722 tek megszervezése, a járási gyermek-, nőgyó­gyász szakorvosok beállítása. Megoldásra vár ezen belül a személyi feltételek stabilizálásához szükséges differenciált bérpolitika megvalósítása. Az 1970. március 1-én bevezetett bérkiegé­szítés középkáderi szinten már érezteti pozitív hatását. A fennálló középkáderhiány, amit to­vább csökkent a bevezetésre kerülő ösztöndíj­rendszer, természetesen nem csupán más terü­letre történt átáramlás következménye, hanem a fejlődés magával hozott tényezője is. ^Az alapellátás tárgyi feltételeivel is indo­kolt még néhány mondat erejéig foglalkoznunk. Különösen vidéki viszonylatban a központosí­tás, mint a magasabb szintű egészségügyi ellá­tás lehetősége vetődik fel. Az egészségügyi köz­pontok, amelyek átlag két, illetve három bel­gyógyász orvos — úgynevezett körzeti orvos — egy gyermekgyógyász és egy fogorvos munka­helyét jelentenék, községi, járási viszonylatban kiviteli költségeik miatt nehezen valósíthatók meg: ezek bekerülési költsége 3,2—3,5 millió fo­rint. Községi és járási viszonylatban a fedezet biztosítása még a kommunális, kulturális, szo­ciális alapok összevonásával sem lehetséges. Igaz, hogy a decentralizálás folyamán a kor­mányzat mind több, jelentősebb bevételi forrás­hoz juttatja a községeket, mégis félő, hogy az átállítás fékező szerepe nyomán nehezen behoz­ható lemaradás keletkezik ezen a területen is. Szakmai és politikai szempontból indokoltnak látszik az állami és megyei hozzájárulás össze­gét a fokozatossági szempontok ilyen vonatko­zású figyelembevételével csökkenteni. Itt Vályi elvtárs és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke még újabb szempontokat adott ehhez az expozéban, illetve a felszólalásban, amelyeket örömmel veszek és remélem, hogy pozitívan fognak érvényesülni, jó eredményük lesz. A megbetegedési statisztika azt bizonyítja, hogy a közegészségügyi és járványügyi szolgá­lat, ami már szocialista egészségügyünk vívmá­nya, jól szolgálta a kitűzött célokat. Két évvel korábban elhangozott hozzászólásomban, amely­ben hivatkoztam a Pest megyét érő fokozott ke­mizációs és urbanizációs ártalmakra, kértem az Egészségügyi Minisztérium segítségét megyei KÖJÁL — közegészségügyi és járványügyi épü­let — létrehozására. A kapott segítséget itt megköszönöm, de az építkezés az országosan is jelentős gondot okozó kapacitáshiány miatt to­vábbra is késik, pedig megvalósítása rendkívül indokolt lenne, ugyanis az ország legnagyobb megyéjében, ahol a megbetegedési lehetőség fo­kozott, a közegészségügyi ellátottság az orszá­goshoz viszonyítva 37 százalékkal alacsonyabb. Bár kormányzatunk erőfeszítéseket tesz az épí­tőanyagipar, valamint az építőipari kapacitás növelésére, azok a legreálisabban összeállított igénynek sem felelnek meg, amit előttem Vaskó elvtárs igen részletesen elemzett, de Dabrónaki elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság részéről is kifejtett. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága egy éven keresztül foglalkozott az Országos Tervhivatal, az Egészségügyi Miniszté­rium és az Építésügyi Minisztérium bevonásával az egészségügyi beruházások lemaradásának okaival. Az egészségügy részéről felvetődött speciális hiányosságokat, valamint a kidolgozott javaslatokat a bizottság elnöke és titkára útján ugyancsak eljuttattuk Kállai elvtárshoz, hogy azt a kormánnyal szíveskedjék ismertetni. A bizottság mindenkor segítő szándékúnak vette és fogadja az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium üléseinken részvevői ré­széről az olyan irányú megnyilvánulásokat, ame­lyekkel figyelmünket a gazdaságosság jelentő­ségére és annak volumenére irányítják. Ezeket a végzett ellenőrző vizsgálatok során, valamint az értékeléseknél hasznosítottuk. Foglalkozott a bizottság az éves munka­programon túl, egy-egy képviselő felvetése alap­ján is szociális kérdésekkel, mint amilyen pél­dául Guba képviselőtársam felvetése a termelő­szövetkezeti járadékosok megsegítése tárgyában. Az erről készült jelentést az elmúlt ülésszakon a tisztelt Országgyűlés elé terjesztettük és az ál­lami költségvetés terhére biztosított összeg ma már a kifizetés stádiumában van. Komoly feszültségcsökkentő és társadalmi igazságtalanság-kiküszöbölő hatást váltott ki az a fontos határozat, ami a kórházi ápolás időtar­tamát kiterjesztette. A volt agrárproletárok és dolgozó nők körében lényeges szociális előreha­ladásnak minősült az ötéves megszakításból ere­dő hátrányok megszüntetése. Tisztelt Országgyűlés! Az árvíz okozta károk helyrehozatalának lehetőségeivel kapcsolatban egyetlen mondat­tal szeretném a Pest megyei képviselőcsoport­ban megfogalmazottakat tolmácsolni. A terme­lékenység olyan mérvű növekedése, hogy az a nemzeti jövedelem egyszázalékos emelkedését eredményezze, csakis a tudományos, műszaki, fizikai dolgozók közös erőfeszítésével érhető el. Ebben — úgy érzem — nem vagyok egyedül, ezért több orvostársam nevében elmondhatom, hogy munkaterületünkön ennek érdekében min­dent meg fogunk tenni. A jelentést, valamint a miniszter elvtárs expozéját a magam részéről jónak tartom, azt elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadás­ra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be és holnap, pén­teken délelőtt 10.00 órai kezdettel folytassuk az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elfogadja az Országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Az Országgyűlés a javaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (17.22) Hitelesítették : Dr. Prieszol Olga Galló Ernő Polyák János Papp Lajos Pala Károlyné soros jegyzők 122 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents