Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2679 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2680 fajlagos támogatási színvonalat tovább csökkentjük és elősegítjük, hogy belföldi árajánlataink tovább közeledjenek a külkereskedelmi árajánlatokhoz, A tanácsok gazdálkodási rendszerének fejlesztésénél a gazdasági önállóság további növelését és a bevételi források bővítését, az átengedett bevételi források állandóságát tűztük ki célul. E források megosztásánál számolunk azzal, hogy az átengedett bevételek alakulása megfeleljen a központi szervek és a tanácsok által megvalósítandó feladatok pénzügyi szükségletének is. Figyelemmel vagyunk arra, hogy a bevételek lehetőleg arányosak legyenek a területen létrehozott jövedelmekkel. Indokoltnak látszott, hogy a tanácsok pénzalapjainak bevételi forrásai a lakossági és mezőgazdasági termelőszövetkezeti adókon, valamint a tanácsi intézmények működési bevételein kívül necsak a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok adóinak, hanem a tanács közigazgatási területén* működő minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok jövedelmének meghatározott hányadából is származzanak. A tanácsi feladatok, ezen belül az infrastruktúra, a kommunális ellátás fejlesztése ugyanis az adott terület gazdasági fejlettségével függ össze, amit a területen működő vállalatok összessége jobban kifejez, mint a tanácsi szektor nagysága. A területek gazdasági fejlettségében meglevő különbségeket és az ellátási színvonalban tapasztalható aránytalanságokat ugyanakkor továbbra is központi eszközökkel fogjuk mérsékelni. A tanácsi költségvetés és fejlesztési alap bevételi forrásaként a kommunális adó helyett új vállalati hozzájárulási formát vezetünk be. A vállalatok a jövőben nyereségük 6 százalékát a tanácsok részére fizetik be. Ez az adónem közvetlenül kifejezi a tanácsok és a vállalatok érdekkapcsolatát a kommunális beruházások megvalósításában és közüzemek fenntartásában. Az egyes városok és községek önkormányzati jellegének gazdasági alátámasztása a nagy különbségek miatt csak fokozatosan valósítható meg, elsősorban azoknál a városoknál és nagyközségeknél, amelyeknél a társadalmi feltételek — a bevételi források és a kiadási szükséglet arányossága, az apparátus felkészültsége — kialakultak. E feltételek megteremtése elsősorban a megyei tanácsok feladata. A közgazdasági-pénzügyi szabályozók továbbfejlesztését előkészítő munkálatokat a kormányszervek nagy körültekintéssel, aktivitással végzik, és biztosított, hogy a szabályozók új elemeiről az érdekeltek időben tájékoztatást kapjanak. Tisztelt Országgyűlés! Az 1968. év óta elért eredményeink kielégítik a várakozásainkat. Az 1969. évi gazdálkodás nehézségeinek felismerése és értékelése viszont arra ösztönöz, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk a kormány irányító tevékenysége révén a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok és a szövetkezetek korszerű gazdálkodási és üzemszervezési módszerek meghonosításával, gazdasági kapcsolataikból eredő kötelezettségeik maradéktalan teljesítésével j-áruljanak hozzá a népgazdaság fejlődésének meggyorsításához, a nemzeti jövedelem dinamikus és kiegyensúlyozott növekedéséhez. A kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a vállalatok, a szövetkezetek az 1970. évi népgazdasági terv célkitűzéseinek sikeres teljesítése, az általános pénzügyi egyensúly javítása érdekében úgy szervezzék és végezzék második félévi munkájukat, hogy szükségleteket kielégítő termékeket megfelelő összetételben és minőségben, jövedelmezően gyártsanak és értékesítsenek. Különösen fontos a növényápolás gondos végzése, az aratás, a betakarítás nagy feladatának jó megoldása ebben az évben. Szervezett és lelkiismeretes munkát várunk az építőipartól is. Az árvíz okozta károkat mielőbb helyre kell állítani, a hajléktalanokat fedél alá kell juttatni. Nagyok azok a feladatok, amelyek előttünk állnak, de az erőnk is jelentős. A társadalom összefogása és egyetakarása a töretlen továbbfejlődés legfontosabb záloga. Nem kétséges, hogy a gazdálkodó szervek ilyen erőfeszítéseket céltudatosan tesznek. Ezt bizonyítja az a pártunk X. kongresszusa tiszteletére kibontakozó versenymozgalom, amely széles dolgozó rétegeket alkotómunkára, újabb sikerek kivívására lelkesít. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezen gondolatok alapján fogadja el az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és hagyja jóvá a törvényjavaslatot. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés. Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 12.03—12.29. — Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket folytatjuk. Riss Jenő képviselőtársunkat, a tervés költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. RISS JENŐ előadó: Tisztelt Országgyűlés! Az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról beterjesztett törvényjavaslat elfogadásának indokait a miniszter elvtárs részletesen ismertette és a törvényjavaslatot elfogadásra javasolta. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a társbizottságok e tárgyú elemzéseit figyelembe véve, megvizsgálta a pénzügyminiszter elvtárs által 1968 decemberében előterjesztett és elfogadott 1969. évi költségvetés végrehajtását, s azt fejezetenként értékelte. Az értékelés folyamán kialakult vita két kérdéskomplexus köré csoportosítható. Az egyik kérdéscsoport: az 1969-es évben megmaradt-e az előző évek fejlődési tendenciáj tervidőszak alatt életszínvonal-politikánk hogyan alakult? A másik kérdéscsoport a következőket öleli fel: a költségvetés végrehajtásának elemzését, ennek révén néhány, a fejlődést korlátozó tényező feltárását. Tisztelt Országgyűlés! A tények azt bizonyítják, hogy az 1969. költségvetési év szerves része, s egyben láncszeme a harmadik ötéves tervnek. Míg az 1968-as gazdálkodási év a gazdasági irányítási rendszer próbaéveként fogható fel, addig az 1969-es év a kibontakozó reform éve már, és az eltelt időszak eredményeiből leszűrhető tapasztalatok az új irányítási rendszei életképességét igazolják. A költségvetés következetes végrehajtása-