Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2597 Az Országgyűlés 33. ülése, 1970. március 6-án, pénteken 2598 javaslatot szeretnék tenni, egyet az igazságügyminiszter elvtárshoz, kettőt pedig a kormányhoz. Fock elvtárs kormányelnöki expozéjában utalt arra, hogy társadalmunk, a közvélemény elítéli a munkafegyelem lazítóit, a lógósokat, a vándormadarakat. Ez így is van, de még jobban elítéli azokat, akik vezetői beosztásukkal visszaélve sok milliós kárt okoznak a népgazdaságnak és felmérhetetlen morális kárt társadalmunknak fejlődésében. Sajnos, Csongrád megye és Szeged város sem mentes ezen cselekmények elkövetőitől. Szeged város közvéleményét hónapokon keresztül foglalkoztatta az úgynevezett Weber ügy. A Vas és Fémipari KTSZ volt elnöke, helyettese, főkönyvelője és műszaki vezetője éveken keresztül fosztogatták a társadalmi tulajdont, csaltak, sikkasztottak, míg 1969 februárjában a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján a bűnvádi eljárás meg nem indult ellenük. Wéber ktszelnök 182 ezer forint jogtalan újítási díjat vett fel 1966. évben olyan újításért, ami később kiderült, hogy alkalmatlan. Akik ezt kifizették, személyenként 27 ezer forintban részesültek, hogy a szignalizáció és a kifizetés megtörténhessen. A szegedi Haladás Termelőszövetkezetnek végzett ez a ktsz lakatosipari munkát 232 ezer forint értékben, amelyből 104 ezer forintot fizettek ki a munkát ténylegesen elvégző dolgozóknak, 128 ezer forintot pedig Wéber elnök és az elnökhelyettes egymás között megfeleztek. Később felvett 15 800 forintot úgynevezett terménydarálóban bevezetett újításért, amelyről az derült ki, hogy a legyártott hatezer darabot a VASÉRT Nagykereskedelmi Vállalat nem vette át, pert indított és a Központi Döntőbizottság döntése alapján a hatmillió kifizetett összeget a darálókért vissza kellett fizetni kamataival és bírságaival együtt. De amellett, hogy 800 ezer forintot sikkasztottak és csaltak három éven keresztül, mintegy 12 millió forint népgazdasági kárt okoztak. És most a közelmúltban Szeged megyei jogú város tanácsának kellett garanciát vállalnia tízmillió forint bankhitelért, hogy az igen jól kiépült ktsz dolgozóinak folyamatos munkát biztosítsanak. Sajnos, nem ez az egyedüli eset. Termelőszövetkezeteinknél is elég gyakori, különösen az építési vállalatoknál a hasonló jellegű tevékenység. Az elmúlt évben Csongrád megyében történt az első termelőszövetkezeti szanálás az algyői Napsugár Termelőszövetkezetnél, ahol gyenge jellemű, kis kaliberű, korrupt vezetők a termelőszövetkezetet csődbe juttatták. Az építési részleg egy év alatt közel egymillió forint veszteséget idézett elő. A termelőszövetkezet földterületét és tagjait átvette a Felszabadulás Termelőszövetkezet, azonban a végső elszámolásnál maradt hárommillió forint köztartozás. S ami még súlyosabb, kiskeresetű dolgozóktól, mintegy 40—50 kisembertől felvettek 10 000 forintot szövetkezeti lakásépítésre, és most azok futnak a pénzük után. Hozott a szegedi járásbíróság egy elvi döntést a visszafizetésre, de nagyon jól ismerjük azt a közmondást, hogy ahol nincs, ott az isten nyila sem üt. Nincs, aki visszafizesse, nincs jogutód.. Még tovább megyek egy népi mondással: sajnos, ezeknek a dolgozóknak a befektetett pénzét elhegedülte Szent Dávid. És ez az építési brigádvezető, Szabó Gyula mérnök az építési brigáddal most a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben Kisteleken építi a szocializmust. (Derültség) Felteszem a kérdést, vajon meddig lehet ezt a mi társadalmunkban csinálni? A' szőregi Egyetértés Termelőszövetkezetnél, hasonlóan az építési részlegnél most folyik a nyomozati eljárás, ahol olyan fantasztikus összeget keresett egy mérnök, hogy azt mondtam a megyei főügyésznek, amikor erről tájékoztatott, hogy ezt egyszerűen nem tudom elhinni. Egy év alatt 860 000 forintot vett fel munkabér címén. Vajon hogy lehetett ezt kifizetni? Banki és egyéb ellenőrzés, az SZTK-járuiékot megfizették ez után a kifizetett munkabér után? Teljes mértékben egyetértek a legfőbb ügyész elvtársnak azzal a megállapításával, amikor az ellenőrzés lazaságát vagy nem kellő voltát vagy elmaradását jelölte meg okként. Ezért az a javaslatom, hogy a kormány módosítása a 20/1967. számú rendeletét, amely elsősorban a belső ellenőrzésre támaszkodik, hogy a további hivatali ellenőrzés is érvényesüljön, mert a belső ellenőrzés függő viszonyban van a vezetéstől és nem érvényesülhet, nem hatékony kellőképpen. Mert ha az előbbi ktsz-nél vagy termelőszövetkezeteknél az illetékes tanács osztályai vagy iparhatósága az ellenőrző vizsgálatokat elvégezte volna, akkor nem lehetett Volna ezt éveken keresztül csinálni. A másik kérdés, amivel foglalkozni szeretnék, a közlekedési balesetek. Sajnos, Csongrád megyében is két év alatt megháromszorozódott a közlekedési balesetek száma, s ennek 40 százaléka ittasság, alkoholizmus következménye. Megnyugtatom Szakács elvtársat, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy Csongrád megye bíróságaira nem a túl szigorú, hanem inkább az enyhe ítélet a jellemző (Derültség), és amikor az enyhe ítélet a társadalom igazságérzetével nem találkozik, akkor bizony elég nagy a felháborodás. A közelmúltban történt, hogy egy motoros, aki hat féldeci pálinkát és három deci bort ivott meg a vendéglőben, utána motorra ült, elgázolt egy kislányt, aki három nap múlva belehalt sérüléseibe: még csak le se tartóztatták, vizsgálatiban sem volt, s a bíróság első fokon kétévi felfüggesztett börtönre ítélte. Nem kell hozzáfűznöm, hogy ebben a községben, Székkutason milyen közfelháborodást váltott ki ez az ítélet. Korom elvtárs tegnap megnyugtatásképpen közölte velem, hogy az ügyész következetes volt a vád képviseletében," súlyosbításért fellebbezett, s a megyei bíróság három évre, s nyilvánvalóan nem felfüggesztett, hanem végrehajtható szabadságvesztésre ítélte. Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett idegenforgalom, a gépjárművek száma és sok minden belejátszik ebbe, de elsődleges okozója az alkoholizmus, mint ahogy említettem, 40 százalékban. " Ha azonban vizsgáljuk az autóbaleseteknél, az előidézőket, itt differenciálni kell. A Büntető Törvénykönyvünk — sajnos — nem differenciál eléggé. Ha valaki hivatásából orvos, állatorvos, mezőgazdász vagy termelőszövetkezeti elnök, s 114 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ