Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2585 Az Országgyűlés 33. ülése, 1 970. március 6-án, pénteken 2586 tényezőket, az alanyi és a tárgyi körülményeket, a vádlott egyéniségét, a cselekmény súlyát. A Legfelsőbb Bírósáp jelentős erőfeszítéseiét tett és megfelelő iránymutatásokat adott, hogy ez a követelmény megfelelően érvényesüljön az ország valamennyi büntetőbíróságának ítélkezésében. Ez többek között azt is jelenti, hogy a bűnelkövetést eredményező különböző okok felderítése mellett mindenkor vizsgálni kell az egyes bűncselekményeknek az adott időszakban való elterjedtségét, gyakoriságát, valamint végrehajtásuk . tipikus jelentkező módját, s mindezt elsősorban — a büntetés kiszabásában — megfelelően értékelni kell. Ezen a téren is előrehaladásról számolhatok bé. Erőfeszítéseinket azonban tovább kell fokoznunk, főleg a visszaesők elleni még szigorúbb fellépés terén. Ehhez, de az igazságos és a társadalom védelmét szolgáló büntetés kiszabásához is nélkülözhetetlen az egyéni körülmények megfelelő figyelembevétele, a messzemenő differenciálás. Éppen ezért a bűnelkövető személyiségének alapos megismerése elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor azonban a Legfelsőbb Bíróság arra is törekedett, hogy minél egyöntetűbb legyen országosan a büntetőítélkezés, ami egyben a szocialista törvényesség előfeltétele is. Az egészséges közfelfogás is joggal megkövetelheti, hogy azonos jellegű, hasonló anyagi és társadalmi körülmények között véghez vitt bűncselekmények elkövetőire kiszabott büntetések is hasonlók legyenek. Ezt a célt igyekezett a Legfelsőbb Bíróság szem előtt tartani mind saját ítélkezésében, mind pedig az alsó bíróságok irányításában. Ennek egyik eszköze az volt, hogy mind az eltúlzott, kirívóan szigorú, mind a súlytalan, enyhe büntetést kiszabó ítéletek ellen törvényességi óvást emeltem, és a Legfelsőbb Bíróság Büntetőtanácsa, illetőleg Elnökségi Tanácsa a törvénysértést orvosolva szabta ki a büntetési célokat helyesen szolgáló, minden szélsőségtől mentes büntetést. Ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító funkcióját a büntetőítélkezés terén helyesen gyakorolja, szükséges nemcsak a saját, hanem az alsóbíróságok ítélkezéseinek alapos elemzése is. Az elmúlt időszakban több ilyen elemzésre került sor, illetőleg több, az Igazságügyminisztérium által az alsó bíróságoknál lefolytatott vizsgálatba kapcsolódtunk be. Ezek fölfedték, hogy irányító tevékenységünket milyen irányban kell tovább szélesítenünk. Már említettem, hogy az emberölések, illetőleg ezek kísérleteinek a száma nem csökkent, de különös figyelmet érdemel a végrehajtási mód nem ritkán embertelen, brutális, gátlástalan volta is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság elsősorban ezen a téren végzett széles körű elemző vizsgálatot annak ellenőrzése céljából, hogy az emberélet fokozott büntetőjogi védelme érdekében korábban meghozott 4. számú irányelvünk a gyakorlatban megfelelően érvényesül-e. Behatóan elemeztük, hogy az országos büntetéskiszabási gyakorlat megfelel-e a jogpolitikai elveknek, amelyek szerint fokozott büntetőjogi védelmet kell nyújtani a társadalomnak az élet és a testi épség elleni bűntettekkel szemben. Az elemző vizsgálat többek között azt is feltárta, hogy az emberölés kísérlete vonatkozásában fordultak elő viszonylag nagyobb számmal enyhe büntetések. Az emberölés társadalmi veszélyessége olyan kiemelkedő fokú, hogy nem lehet túlzott jelentőséget tulajdonítani a bűncselekmény elkövetésével egyáltalán nem vagy alig összefüggő alanyi körülményeknek. Az alacsony műveltségi szint, a primitív szellemi állapot a legsúlyosabb bűntettnél általában nem értékelhető enyhítő körülményként. A munkavégzés során elért eredménynek sincs döntő jelentősége. A büntetlen előélet sem jöhet olyan mértékben figyelembe, hogy egymagában az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazását indokolhatná. A Legfelsőbb Bíróság ilyen értelemben adott iránymutatást az alsóbíróságoknak. E vizsgálat legjelentősebb eredménye egyébként az volt, hogy az emberölési kísérletekkel szemben bíróságainknak, de magának a Legfelsőbb Bíróságnak is a büntetés kiszabási gyakorlata a korábbinál szigorúbbá vált. Hasonló elemző vizsgálatra került sor a nemi erkölcs elleni cselekmények tekintetében. Ennek nyomán az elmúlt év során -*- az elmúlt év végén — több kollégiumi állásfoglalást hoztunk, amelyek ugyancsak az ítélkezés egységének és a hatékonyabb büntetéskiszabási gyakorlatnak biztosítását célozták. Jelenleg folyamatban van a Legfelsőbb Bíróságon az ítélkezés elemzése a testi épség elleni bűntettek tárgyában és a közeljövőben kerül sor a társadalmi tulajdont károsító bűntettek ítélkezési gyakorlatának elemzésére; Behatóan foglalkoztunk az állam elleni bűntettekkel kapcsolatos ítélkezéssel is. Ezek száma az elmúlt két év alatt is igen alacsony volt, mégis súlyos hiba lenne e bűntettek jelentőségét alábecsülni. A politikai bűntettek megjelenési alakjai különböző tényezőkkel függenek össze, így magával a nemzetközi helyzettel is. A fellazítási tevékenység mind gyakrabban közvetett módszerek alkalmazásával történik, és általában meggondolatlan, félrevezetett fiatalok körében, bár csak szórványosan, talál visszhangot. Pártunk Központi Bizottságának a belügyi szervek munkájával foglalkozó és azt értékelő határozata is félreérthetetlenül leszögezte, hogy hazánkban a közbiztonság szilárd, és ezen a teuren a bűnüldöző szervek általában eredményes munkát fejtenek ki. Ugyanakkor azonban még nem ritkán zavarják meg az állampolgárok békés életét garázda, úgynevezett huligán elemek, akik hetvenkedésből közösségellenes magatartást tanúsítanak, botrányt, riadalmat keltenek. A Legfelsőbb Bíróság olyan iránymutatást adott, hogy az ilyen bűnelkövetőkkel szemben az eddiginél jóval fokozottabb szigort kell alkalmazni. Sok bűncselekménynél a bűnözést kiváltó tényező az alkohol. Nemcsak a garázdaságnál, hanem számos más bűntettnél is szerepel a mértéktelen alkoholfogyasztás mint a bűncselekmények indító rugója. Az összes közvádas bűntettek több mint 30 százalékát követték el alkoholos állapotban. Az emberölésnél, a testi sértésnél és a nemi erőszaknál az arányszám megközelíti az 50 százalékot, a garázdaságnál és a hi-