Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-32
2473 Az Országgyűlés 32, ülése 1970. március 5-én, csütörtökön 24-74 nak nagy szerepük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristályosodnak- a legfontosabb tennivalók. A KGST XXIII. rendkívüli tanácsülése körvonalaiban meghatározta a KGST-országok gazdasági integrációjának kialakításával kapcsolatos feladatokat. Közel egy év telt el azóta. A KGST Végrehajtó Bizottságában, a különböző nemzetközi munkacsoportokban és állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, egy olyan komplex távlati együttműködési program előkészítésére, amelyet későbbi időpontban a KGST-ben részt vevő kormányok vagy mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagyhatnának jóvá. A Végrehajtó Bizottság néhány napja befejeződött ülésén is ezek a kérdések szerepeltek. Ott megvitattuk most a KGST-államok minisztériumai, gazdasági szervezetei, tudományos kutatóintézetei és tervező irodái közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésének elveit és szerződéses viszonyok kialakításának feltételeit. Megvitattunk többek között olyan kérdéseket, mint egy új nemzetközi beruházási bank létrehozásával kapcsolatos egyezmény. Végül foglalkoztunk a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó közgazdasági intézet létrehozásával. Jelenleg széles körű munka folyik a Végrehajtó Bizottságban a tagországok által kidolgozott integrációs javaslatok szövegezésére. Több mint 200 alapvető gazdasági együttműködési téma vizsgálata, illetve javaslatok kidolgozása van folyamatban. Már ez 'a felsorolás, ez a számszerűség is mutatja, hogy itt egy igen sokrétű kérdésről van szó. Őszintén meg kell mondanom, hogy az integrációval kapcsolatos javaslatok sokoldalú kimunkálása nem könnyű feladat. Sokszor még egy országon belül is nehéz összhangot teremtem a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb. Többek között azért is, mert a KGST-ben részt vevő országok gazdasági fejlettsége eltérő szintű, mások és mások a gazdasági adottságaik, társadalmi lehetőségeik, és különbségek vannak a jelenlegi belső gazdaságirányítási rendszerek között. Ezért nagy türelemre van szükség az országok javaslatainak megvizsgálásánál, érdekeik helyes megértésénél. Mindannyiunkat az a közös szándék vezet, hogy az integráció létrehozásával új erőforrásokat tárjunk fel és jobban használjuk ki a szocialista társadalmi rendszerből fakadó előnyöket. Ugyanakkor a javaslatok kidolgozásánál figyelembe kell venni a tagországok közötti fejlettségi különbségeket, erősíteni kell a kiegyenlítődés tendenciáit, nem kis mértékben az országok közötti ésszerű munkamegosztás alapján. Hangsúlyozni szeretném, hogy az a sokirányú gazdasági elemző munka, ami most a KGST szerveiben és az országokban folyik, egyaránt szolgálja az egyes országok nemzeti és az egész közösség nemzetközi érdekeit. Az előkészületben levő szocialista integrációban a szocializmus termelőerőinek és termelő viszonyainak alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tekintjük. Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt országok e kapcsolatok olyan formáját kell hogy kialakítsák, amelynek keretében az együttműködés bizonyos arra érett funkcióit integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Megítélésünk szerint úgy kell kiépíteni kapcsolatainkat az integráció keretében, hogy az együttműködés egyszerre három szinten fejlődjék: kormányszinten, a különböző ágazatok vonalán és a vállalatok között. Megítélésünk szerint az integráció létrehozása hoszszabb folyamat lèsz, aminek keretében egyrészt realizálni kell a már megérett lehetőségeket, másrészt — ehhez kapcsolódva — meg kell teremteni a még hiányzó feltételeket. Ugyanakkor mi az integrációs folyamat komplex jellegét igen fontosnak tartjuk, mert megítélésünk szerint nem lehet különválasztani például a pénzügyi és hitelkapcsolatok alapvető továbbfejlesztését a közös beruházások rendszerének létrehozásától, vagy a gazdaságpolitikai koncepciók öszszehangolását a hatékony és széles körű gyártásszakosítástól, a külkereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését az árak problémájától. Ha gazdasági együttműködésünket tovább akarjuk fejleszteni, akkor nemcsak a külkereskedelem, hanem a termelés, a nemzetközi pénzes hitelrendszer, az árak szférájában egyidejűleg kell keresni az együttműködés új, a.jelenleginél sokkal hatékonyabb formáit és lehetőségeit. A gazdasági integráció a részvevők, így a magyar népgazdaság számára is azt jelenti, hogy mindinkább lehetőség nyílik például az optimális termelőkapacitások kiépítésére, a széles körű gyártásszakosításra és kooperációra, ami végső soron előfeltétele a gazdaságosság, a termelékenység növelésének, a népgazdaság struktúrája átalakításának, egész termelő tevékenységünk hatékonysága megjavításának. Kormányunk nevében ilyen értelmű javaslatokat terjesztettünk elő a KGST megfelelő szerveinél. Tisztelt Országgyűlés! Mi a KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését két úton kívánjuk elérni: egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló, mind hatékonyabb tervkoordináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján. Mint szocialista tervgazdálkodást folytató ország, a jövőben is alapvető kérdésnek tekintjük országaink között a népgazdasági tervek nemzetközi koordinációjának továbbfejlesztését. Ennek fontos előfeltétele, hogy megvalósítsuk az alapvető ágazatoknál a gazdaságpolitikai koncepciók kölcsönös konzultációját. A tervkoordináció során mindenekelőtt két kérdésnek az eddiginél hatékonyabb megoldására törekszünk. Az egyik: a KGST-országok, illetve népgazdaságunk nyersanyagszükségletének teljesebb kielégítése, a nyersanyag-kitermelési lehetőségek racionálisabb kihasználása. A másik kérdés: a technikai fejlődésben élenjáró ágazatok fejlesztési programjának tervszerű összehangolása országaink között. Az az elképzelésünk, hogy a jövőben a nemzetközi együttműködéstől erősen függő iparágak központi fejlesztési programjait a többi KGST-országokkal rendszeresen egyeztetni fogjuk. Ebből a szempontból különös figyelmet érdemel olyan ágazatok fejlesztésének jobb összehangolása és egy széles körű, hatékony 110*
