Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2429 Az Országgyűlés 31. ülése, nős Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységé­nek eredményesebbé tétele is, a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködésének általános fej­lesztésével együtt; ezzel az összeurópai gazda­sági együttműködés feltételeit munkáljuk. Mind­ezek mellett Ázsia, Afrika, Latin-Amerika or­szágaival, a gazdasági, politikai és kulturális együttműködés sok nagy lehetőségét kutatjuk és valósítjuk meg. így került sor Nyerere elnök magyarországi útjára és Losonczi elvtárs több külföldi útjára. Ebben az évben is hasonló szintű látogatások szervezésével foglalkozunk, különös gondot fordítva kelet-afrikai és latin-amerikai kapcsolatainkra. Nagy érdeklődéssel tekintünk a kelet-euró­pai szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink nagyarányú fejlődése mellett a nyugat-európai országokhoz fűződő kapcsolatainkra. Az olasz külügyminiszter magyarországi látogatását csak az ottani kormányválság halasztatta későbbi idő­pontra. Ausztriában új összetételű kormány vár­ható, de ez a változás, amely természetesen Ausztria belügye, nem zavarhat bennünket ab­ban, hogy amire törekedtünk eddig, és amiben osztrák hivatalos részről, kormányzati képvise­lők részéről és minden ausztriai párt vezető kö­rei részéről eddig pozitív visszhangot kaptunk, azt az új összetételű osztrák kormánnyal meg­valósítani igyekezzünk, vagyis azt, hogy a Duna­völgye két különböző rendszerű és a történelem számtalan szálával egymáshoz kötött, sokszor nagyon tragikus szálaival egymáshoz kötött, a helyi viszonyok miatt egymásra utalt szomszé­dos országaink a békés egymás mellett élés, együttműködés példáját mutassák fel az európai béke és biztonság ügyének javára. , A miniszterelnöki beszámoló — t. Ország­gyűlés — megmutatta, hogy milyen. belpolitikai feladatok megvalósításán dolgozunk. Azok meg­valósulása egyszerre szolgálja a magyar nép ja­vát, és a proletár internacionalizmus értelmében a népek általános felemelkedésének, békéjének és biztonságának ügyét. Kormányunk külpoliti­kája pedig arra irányul, hogy a nemzetközi együttműködés fokozásával, a nemzetközi köl­csönös megértés mélyítésével minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk a szocialista Magyaror­szág élete számára. Fock elvtárs többízben utalt beszámolójában arra, hogy mindaz a terv, ame­lyet a kormány, az Országgyűlés eddig kidolgo-, zott és a továbbiakban kidolgoz, a nép tevékeny közreműködésének eredményeként valósulhat meg, ezért ma, a gazdasági reform időszerűségé­nek idején a magyar reform-nemzedék nagy köl­tőjétől idézek néhány mondatot. Talán ezzel nem ártok gazdasági érdekeinknek. (Derültség.) Vörösmarty így fejezte ki a nemzeti össze­fogás szükségességét: „Szép vagy, óh, hon, Bérc, völgy váltakoznak gazdag öledben. . Téridet országos négy folyam árja szegi, Ám természettől mindez gazdag ajándék, Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet!" Fock elvtárs beszámolójában ezt a szent akaratot kérte ! (Taps) 1970. március 4-én, szerdán 2430 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácsko­zásunkat felfüggesztem. Az ülést délután 3 óra­kor folytatjuk. (Szünet 13,25—15,02. Elnök: KÁLLAI GYULA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést új­ból megnyitom. Bejelentem, hogy a kormánybe­számolóhoz eddig 27 képviselőtársunk jelentke­zett hozzászólásra. Elsőnek Oláh György képvi­selőtársunknak adom meg a szót. OLÁH GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács beszámolóját hallgatva, gondo­lataim akaratlanul is hosszabb időre szálltak vissza. Fock elvtárs egy viszonylag rövid időszak — az előző beszámoló óta eltelt időszak — ta­pasztalatairól, jelenlegi helyzetünkről adott szá­mot, de beszámolójában lényegesen hosszabb időszak küzdelme, eredményes munkája és gond­ja tükröződik. Egy hónap van hátra hazánk fel­szabadulásának 25. évfordulójáig, s a helyze­tünkről, feladatainkról szóló beszámolót hallgat­ya, gondolatban ismét mérlegre tettem — gon­dolom, mindannyian — az elmúlt negyed évszá­zadot. Mintegy fél éve számvetés folyik az ország­ban abban az ütemben, ahogyan községeink és városaink egymás után ünneplik felszabadulá­suk 25. évfordulóját. Ügy vélem, nem térek el napirendünk lényegétől, ha elmondom a tisztelt Országgyűlésnek és az Országgyűlés színe előtt tudomására hozom kormányunknak, hogy azo­kon a helyi rendezvényeken, amelyeken Heves megye dolgozói ünnepelték helységeik felszaba­dulásának 25. évfordulóját, világos és egyértel­mű bizalmat kapott a kormány politikája és te­vékenysége. Megyénk dolgozói nemcsak figye­lemmel kísérik, hanem a megvalósításban cse­lekvően részt vevő ember szemszögéből nézik és elemzik a kormány által folytatott politikát. Igen nagyra értékelik, hogy a kormány te­vékenysége összhangban van elnevezésével, munkás-paraszt forradalmi jellegével. Igaz, hogy esetenként és helyenként felmerül a kérdés, hogy a kormány nem egyik vagy másik osztály érdekeit képviseli-e jobban, nem szorul-e hát­térbe politikájában és gyakorlati tevékenységé­ben a másik alapvető osztály. A választ nemcsak a politikai munkásoktól kapják meg — bár azok­tól is megkapják —, hanem a kormánytól, annak gyakorlati intézkedései révén, amelyek egyértel­műen és világosan kifejezésre juttatják, hogy a kormány dolgozóink összességét, társadalmunk mindkét alapvető osztályát és minden rétegét megfelelő lelkiismeretességgel és következetes­séggel képviseli. Nagyra értékelik, hogy mind az az állami tevékenység, amelyet a kormány mint az állam­igazgatás legfelsőbb szerve végez és irányít, nem elvonatkoztatott a mai embertől, annak igényei­től, szükségleteitől. Űjra és újra kézzel fogható bizonyítékát kapják, hogy a kormány arra tö­rekszik: dolgozóink élet- és munkakörülményei állandóan javuljanak. Heves megye lakosai a kormányzati tevé­kenységet reálisnak, kellően következetesnek ér-

Next

/
Thumbnails
Contents