Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2405 Az Országgyűlés 31. ülése, 1970. március 4-én, szerdán 2406 termelésének és felhasználásának struktúrája. A termelés szerkezeti átalakításában elért eredmé­nyeink azonban még kezdetiek. Jelentősebb vál­tozást e tekintetben a negyedik ötéves terv idő­szakában várunk. A gazdasági fejlődés értékelésekor meg kell említenünk egy fontos momentumot. Korábban nemegyszer előfordult, hogy az ipari termelési tervek túlteljesítése ellenére a nemzeti jövede­lem lassabban emelkedett, mint most. Ez pedig annak köszönhető, hogy múlóban van a mennyi­ségi szemlélet, és az intenzívebb, a hatékonyabb gazdálkodás kerül előtérbe. Erőfeszítéseink to­vábbra is erre irányulnak, és kezdeti sikerekről beszélhetünk. A mezőgazdaság termelése 1966 és 1970 kö­zött a tervezett 13—15 százalékkal szemben 16-— 17 százalékkal emelkedik. Ezen belül a növény­termelés gyorsabb, az állattenyésztés sajnálato­san a szükségesnél mérsékeltebb ütemben nő. A harmadik ötéves terv időszakában elértük agrárpolitikánk egyik nagyon fontos célját: meg­oldottuk az ország biztonságos kenyérgabona-el­látását, öt év óta nem importáltunk búzát, sőt 1969-ben már exportra is felhasználható készle­tekkel rendelkeztünk. Az eredmények értékét emeli, hogy 1968-ban az ismeretes, aszályos idő- > járás sem okozott nagyobb törést a fejlődésben. örvendetesen javult a mezőgazdaságban a termelés anyagi megalapozottsága: a gazdaságok hatékonyabban használják ki lehetőségeiket. Nö­vekedett a mezőgazdasági munka termelékeny­sége és a ledolgozott munkaidő, javult a dolgo­zók munkafegyelme. Kedvező hatást váltott ki az új szövetkezeti törvény és más, a tsz-tagságot érintő intézkedés. A külkereskedelemtől azt vártuk, hogy a harmadik ötéves terv végére javulás következ­zék be a nemzetközi fizetési mérlegben. E fel­adatot egészében teljesítette: az áruforgalom egyenlege 1969-ben szocialista és tőkés viszony­latban egyaránt aktív volt, és a fizetési mérleg egyenlege is aktív. Az ötéves terv céljaival össz­hangban 1969-ben különösen az export nőtt erő­teljesen. A forgalomnak a tervezettet meghaladó növekedését áruink minőségének és választéká­nak javulása, valamint a nemzetközi piacon szá­munkra kedvező körülmények alakulása segí­tette elő. A külkereskedelemben bekövetkezett ked­vező tendenciaváltozást állandósítanunk kell. Fontos tényezője ez is negyedik ötéves tervünk jó előkészítésének. Ennek előmozdítására fokoz­ni kell forgalmunkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Számolnunk kell vele, hogy a következő ötéves tervidőszakban egyre inkább érvényre jutnak országaink között a nemzetközi együttműködésben az integrációs elemek. Mint ahogy erről már több alkalommal elmondtuk vé­leményünket, a KGST-országok gazdasági in­tegrációja nem jelenti elzárkózásunkat. A nem szocialista országokkal gazdasági kapcsolatain­kat a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk to­vábbfejleszteni. Az eltelt két évben a vállalatok­nál sok tartalék került felszínre, és kedvezően bontakozott ki a kezdeményezőkészség a nem­zetközi együttműködés magasabb szintre emelé­sére. Ennek köszönhető, hogy többszörösére nö­vekedett az ipari kooperáció: a licenc és gyár­tási eljárások megvétele, közös vállalatok alapí­tása. E folyamatnak nyilvánvalóan még csak a kezdetén tartunk. Még sok vállalatnál csak a jelen lehetőségei­nek jobb kihasználására gondolnak, és a távlati lehetőségek gondos számbavételéhez és a koc­kázatot is kalkuláló távlati felkészüléshez még nemigen jutottak el. Ezekből a tapasztalatokból mielőbb le kell vonni a tanulságokat. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági fejlődésnek a tervezettet meg­haladó üteme lehetővé tette, hogy a lakosság életszínvonala; jövedelmei, fogyasztása, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése is a terve­zettet meghaladóan emelkedjék. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a számított 14—16 szá­zalék helyett 30—32 százalékkal, a fogyasztása pedig 18—20 százalék helyett 31—33 százalékkal nő. A reálbér a tervezett 9—10 százalék helyett 15—16 százalékkal növekszik. A reáljövedelem­nek a reálbért meghaladó ütemű növekedésében nagy szerepe van annak, hogy a foglalkoztatot­tak száma jelentős mértékben meghaladta a ter­vezettet. Az ötéves tervben a nem mezőgazda­sági ágazatokban összesen mintegy 200 000 fős növekedéssel számoltunk. A valóságban ez közel 300 000 lesz. Az életszínvonal alakulását jelző számok ér­tékelésénél tudnunk kell, hogy ezek az átlagot jelentik. Ettől felfelé és lefelé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és vannak is. Az olyan családoknál például, ahol nőtt a keresők száma, ott a reáljövedelem, illetve életszínvonal az átla­got lényegesen meghaladó ütemben növekedett. Azoknál a családoknál azonban, ahol betegség, munkaképtelenség vagy más ok miatt egy kereső kiesett vagy nyugdíjba ment, még életszínvonal­csökkenés is bekövetkezett. Változatlan törekvésünk a reálbérek és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban a fede­zetét is meg kell teremteni. A reálbérek és a reáljövedelmek emelése nem a párt és a kor­mány önkényes elhatározásától függ. Nem lehet fenntartani az átlagos bérek és a termelékenység emelésének a népgazdaság lehetőségeihez képest fordított irányzatát, mivel elosztani csak annyit lehet, amennyi erre a célra rendelkezésre áll, amennyit megtermeltünk. Bízunk benne, hogy az ez évi gazdasági helyzetre fokozott mértékben fognak kihatni a múlt év végén hozott intézke­dések. Az életkörülmények alakulásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom változása. A kiskereskedelmi forgalom fél évtized alatt 45— 47 százalékkal nő, és jelentősen változott a for­galom összetétele is. Mind nagyobb rész jut a jobb és a korszerűbb termékekre, különösen a tartós fogyasztási cikkek értékesítése emelkedik dinamikusan. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakorlatilag már minden második háztar­tás rendelkezik mosógéppel és televízióval, min­den negyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval. Az ötéves terv időszakában számottevően nőtt a lakosság szociális, kulturális és kommu­nális ellátottsága. Jelentősen növekedett a lakás­építés üteme. Sikerként számolhatunk be arról, hogy a tervben előirányzott 300 ezer lakással 107*

Next

/
Thumbnails
Contents