Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-29

-2325 Az Országgyűlés 29. ülése, 1969 tervei készülnek. Ez 1971-ben valósul meg, így a korszerű fűtőanyag és tüzelési rendszer is biz­tosítva lesz, ami indokolja a korszerű .tüzelő­anyag .nagyobb mértékű gazdaságos felhasználá­sát. A személyi, szervezeti feltételek tekinteté­ben kellő nagyüzemi gyakorlattal rendelkező törzsgárda (munkások, műszakiak, ügyviteli dol­gozók) áll rendelkezésre a Bélapátfalvái Cement­gyárban. A gyár a Cement- és Mészművek nagy­vállalati szervezetében dolgozik, jó eredmény­nyel, de igen korszerűtlen technológiával és igen kis kapacitású gépparkkal. A gyár fejlesztésének előnyei között meg­említhető még, hogy járulékos beruházásra ke­vésbé van szükség, mert a dolgozók számottevő része saját tulajdonban levő családi házban la­kik, emellett a gyár rendelkezik szolgálati la­kással, óvodával, kultúrotthonnal. A községben a dolgozók igényeit kielégítő kereskedelmi üzlet­hálózat is kiépített. A levegőben levő por, szeny­nyeződés nem érint városokat és értékes mező­gazdasági kultúrákat. Az egyéb feltételek között elmondhatom még azt is, hogy a gyár termékeinek közúti szál­lításához megvan a viszonylag megfelelő közúti hálózat, amely korszerűsítéssel még alkalmasab­bá tehető mind északi, mind déli irányban. Ami a vasúthálózatot illeti, a gyár kiépített iparvá­gánnyal rendelkezik. Eger vasútállomás és az Eger—Füzesabony vasútvonalak korszerűsítésé­vel javulnak a szállítási feltételek. A felsorolt feltételek igazolják, hogy első­ként egy meglevő gyár fejlesztése, korszerűsí­tése szükséges, nem pedig a Bódva völgyében a Szepesik elvtárs által felvetett új létesítmény­re vonatkozó kérés teljesítése. Tisztelt Országgyűlés! Befejezve hozzászó­lásomat, a gyár kollektívája nevében kérem a kormányt, s az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter elvtársat, hogy a megyei fejlesztési cé­lokba beleillő, a megyei vezetés egyetértését bí­ró gyárfejlesztést a felsorolt indokok (az igé­nyek, természeti adottságok, közgazdasági fel­tételek) alapján a negyedik ötéves terv kidolgo­zásánál mérlegelni, figyelembe venni szívesked­jenek. A pénzügyminiszter elvtárs által előter­jesztett költségvetést a megyei képviselőcso­port és a magam nevében elfogadom és elfoga­dásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Böhm József képviselőtársunk. BÖHM JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Pártunk Központi Bizottsága november 26—28-i ülésén és Vályi elvtárs tegnapi előadói beszédé­ben foglalkozott népgazdaságunk helyzetével és jövő évi gazdasági feladataival. Egyetértek gaz­dasági helyzetünk értékelésével és a határoza­tokban megszabott célkitűzésekkel, örülök an­nak, hogy a Központi Bizottság és a kormány gazdasági életünk értékelésénél is teljesen reá­lis, helyes álláspontot foglalt el. Ez ingadozás­mentes, reális politikát jelent, amelyet pártunk az ellenforradalom óta folytat. Azért hangsúlyozom ezt, mert szép számmal 103 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ . december 11-én, csütörtökön 2326 vannak olyanok, akik a kellő áttekintés hiánya miatt egyes kérdésekben téves értékelését ad­ják helyzetünknek, általánosítanak és a realitá­sokkal ellentétes következtetésekre jutnak, s ilyen nézeteket vallanak. A Központi Bizottság határozata helyesen a gazdaságirányítási rendszer reformjának to­vábbfejlesztését, a gazdasági munka hatásfoká­nak növelését tűzte ki célul. Ugyanakkor sokan a munkatermelékenység ismert alakulásának fő okát csak a létszám növekedésében látják, s mi­vel ez vidéken történik, kétségbe vonják, hogy helyes-e a vidék iparának fejlesztése. E nézet képviselői a termelőerőkben szegény területen élő lakosság életszínvonalának, élet­körülményeinek hosszú távon történő kiegyenlí­tése érdekében több év óta folytatott tudatos politikánkat szembeállítják a hatékonyság növe­lésének követelményeivel. Véleményem szerint fontos társadalompoli­tikai célokat megvalósító, a termelőerők objek­tívebb elhelyezésére és így az életszínvonal ki­egyenlítésére törekvő politikánk helyes, ezt to­vább kell folytatnunk. A gazdasági hatékonyság szükségszerű követelményeit és területfejleszté­si politikánkat egymással szembeállítani nem szabad. Ugyanakkor a vidéki ipartelepítésnél a hatékonyság bizonyos fokát feltétlenül kötelező­nek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy e fontos fel­adat végrehajtása során az érdekelt megyei ve­zetők és vállalatok vezetői a hatékonyságot szem előtt tartják. Középtávon a vidékre telepített ipar az azonos feltételekkel dolgozó, az ország bármely területén levő üzemmel összehasonlít­va kiállja a próbát a gazdaságos, hatékony ter­melés területén is. A vidéki ipartelepítés emel­lett öngerjesztő hatású, a vidéki lakosság egyet­értésével, áldozatkészségével párosul. Egyes te­lepüléseket kimozdít több évszázados elmara­dottságából, mert olyan, a fejlesztéssel együtt­járó ellentmondásokat old fel az infrastruktu- ­ralis ellátás igényével, amelyre egyetlen más ágazat sem képes. Szerintem ez így van rend­jén, így helyes. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon jó érzés, ha annak tudatában élhetünk, hogy képviselői tevé­kenységünk eredményes, van értelme munkánk­nak, erőfeszítéseinknek. Jól esik a választók ré­széről megnyilvánuló bizalom. Legalább ilyen öröm, ha javaslatainkra, észrevételeinkre oda­figyelnek, és az Illetékesek foglalkoznak azok­kal. A kormány ezt teszi. A szocialista demokrá­cia igen fontos megnyilvánulásának tartom ezt a figyelmet. Reális javaslataink túlnyomó több­ségét elfogadják a főhatóságok és megvalósítják azokat. Néhány javaslatunk sorsára térnék vissza, amelyek itt az Országgyűlésben is szóba kerül­tek. Képviselőtársaimmal együtt többször szóvá tettük, hogy a termelőerőkben szegény, viszony­lag elmaradott területeken élő lakosság életszín­vonalának, életkörülményeinek javítása, a ki­egyenlítődésre való törekvés céljából az egyes területek, megyék fejlesztési alapjaihoz és költ­ségvetéséhez adott állami hozzájárulást objek­tívabb alapokra helyezzék, örülünk annak, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents