Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-29

2269 Az Országgyűlés 29. ülése, 1969. december 11-én, csütörtökön 2270 nyok alakulása ad hátteret. Alapvető külpolitikai törekvésünk, hogy együtt a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával biztosítsuk a szocialista építés békés feltételeit. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikai tevékenységét az elviség, a Szovjetunióhoz, a szocialista közösséghez fűződő szövetségi hűség, a nemzeti és internacionalista érdekek egyeztetésére, a realitások helyes felmérésére való törekvés jellemzi. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk az európai biztonság ügyének. A történelmi előzmények közismertek. Európa népei mindmáig olyan viszonyok között élnek, amelyekben újabb konfliktusok lehetőségei lappanganak. A 30 európai kis és nagy országot elválasztja társadalmi berendezkedésük különbözősége. De érdekeik okvetlenül megegyeznek abban, hogy békére és intézményes biztonságra van szükségük. A Varsói Szerződés országai erre a vitathatatlanul közös érdekre építve kezdeményezték az össz-európai értekezlet összehívását. Az a céljuk, hogy a kontinens országai — hadd idézzem a budapesti . felhívást — közösen találják meg azokat az utakat és módokat, amelyek elvezethetnek Európa katonai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámolásához és az európai államok és népek békés együttműködéséhez. A hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek december 3—4-i moszkvai értekezletén a nézetek egységének jegyében született okmány összegezte a szocialista országok álláspontját az európai biztonsági értekezlet előkészítésével összefüggő politikai kérdésekben. Megerősítettük a tanácskozással kapcsolatos további konkrét javaslatainkat és úgy gondoljuk, újabb lendületet adtunk az előkészületeknek, mert egységes véleményünk, hogy ezen az úton juthatunk el a kontinens közös érdekeit szolgáló kollektív biztonsági rendszerhez. A mi tanácskozásainkkal csaknem egyidőben összeült a NATO-csúcskonferencia, azonban még mindig képtelen volt arra, hogy mindezen kérdésekben világos és egységes álláspontot alakítson ki. Tagadhatatlan azonban, hogy a NATO-államok egy részében felülkerekedőben van kontinensünk problémáinak reális megítélése. E körök nézeteit Nyugaton már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szocialista országok — egyes nyugati ellenfeleink állításával szemben — nem óhajtják kisajátítani az európai biztonság ügyét. Egy ilyen értekezletnek és a remélhető megegyezésnek valamennyi résztvevő közös érdekein kell alapulnia. Ennek megfelelően a december 3—4-i moszkvai értekezlet nyilatkozatába egyetlen kizáró kitétel nem került, amely bárkit is távol tartana a közös erőfeszítésektől. Ügy gondoljuk, hogy egy ilyen értekezleten minden kormány javaslatát egyforma figyelemmel kell meghallgatni és mérlegelni. Tisztelt Országgyűlés! Kontinensünk biztonsága szempontjából a német kérdés megnyugtató megoldásának van a legnagyobb jelentősége. Két német állam létezik, és ezt az alapvető realitást a világ nyugati felén is tudomásul kell venni. Erről már többször volt szó az országgyűlés falai között. A NATO-országok még mindig nem ismerték el az államok közötti egyenjogúság szellemében, a nemzetközi jog alapján is, hogy Közép-Európában létrejött és mind nagyobb szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt állam, a Föld kilencedik legfejlettebb ipari országa. Mi az NDK létét és további erősödését a békéért és a biztonságért vívott harcban változatlanul rendkívül fontos tényezőnek tekintjük. Az NDK léte egyik alapvető biztosíték arra, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát: nem jöhet létre újra az első és a második világháború kirobbantását megelőző helyzet Európában. A hét szocialista ország vezetőinek említett moszkvai nyilatkozata az európai biztonsággal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy Nyugat-Németországban tettekben is kifejezésre jut az európai realitások figyelembe vétele. Mi jól tudjuk, hogy az új koalíció, az új kormány létrejöttével a hatalmi- viszonyok még nem változtak meg a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NSZK változatlanul a német monopoltőke állama. Űgy tűnik azonban, hogy a ma kormányon levő vezetők — az NSZK lakossága valódi érdekeinek megfelelően — talán hajlandók jobban figyelembe venni az Európában kialakult realitásokat. Mi természetesen az új nyugatnémet kormányt is mindenekelőtt a tettei alapján ítéljük meg. Ha Brandt kancellár kormánya készséget mutat a szocialista országokhoz, köztük a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok megjavítására, és ennek gyakorlati cselekedetekkel adja tanújelét, a magunk részéről méltányolni fogjuk az ilyen törekvéseket. Külpolitikánkat mindenekelőtt szocializmust építő népünk, a Magyar Népköztársaság és a szocialista országok közös érdekei, az európai béke és biztonság érdekei határozzák meg. Pártunk az európai biztonság ügyét, akárcsak a világpolitika bármely más kérdését, osztályszempontból, a haladás és a béke érdekeinek szempontjából ítéli meg. Csakis olyan politikát ismerünk el helyesnek, amely összhangban van a munkásosztály, a dolgozók, a szabadságukért küzdő népek ügyével. A nemzetközi helyzetben jelenleg sikerrel biztató, pozitív erőfeszítések folynak, ugyanakkor egyes gyújtópontokon, különösen a délkelet-ázsiai és a közel-keleti helyzetben súlyos, általános veszélyek rejlenek. Ezt akarja palástolni a nyugati propaganda, amikor arról bizonykodik, hogy ezek „helyi háborúk". A Szovjetunió és a szocialista országok álláspontja az, hogy a nemzetközi konfliktusokat politikai eszközökkel, tárgyalások útján kell rendezni, a háborús tűzfészkeket pedig fel kell számolni. A Magyar Népköztársaság ezért ad meg minden tőle telhető támogatást a harcoló vietnami népnek. Mélységes megrendüléssel és felháborodással értesültünk és értesülünk azokról a tömeggyilkosságokról, amelyeket amerikai csapatok követtek el Vietnam több körzetében. Ez is, mint az egész amerikai háborús pusztítás, még jobban megvilágítja az imperializmus embertelen arculatát. Az agresszorok, a háborús bűnösök iránt minden becsületes ember az egész világon megvetést érez. Mélységesen elítéljük a megszállt arab or-