Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2259 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2260 szesítse, hogy minél előbb meg tudjuk szüntetni a húshiányt. Elszórt, kisebb beruházások szinte minden termelőszövetkezetben folynak. Ezeket leállítani nem lenne célszerű még akkor sem, ha a mo­dern nagyüzemi mezőgazdaság perspektívájába nem illeszkednek be. De itt javaslom a fontos­sági sorrendet felállítani, súlyozni kellene eze­ket a beruházásokat. Kedves Elvtársak! Még két olyan dolog van, amiről beszélni szeretnék. Az egyik a típusterv léte. Nem kötelező a termelőszövetkezet számára a típusterv használata, de hasznos a magas költ­ségek miatt. Nem utolsósorban tudott dolog, hogy a keretszámok meg vannak adva állatférő­helyenként. Nagy hibának tartom, hogy a ter­vezők a kivitelezésnél magas összegeket hoznak ki, mivel, érdekeltek a költség összegében, a be­kerülési költség után kapják a bizonyos térítést. Ebben a költségvetésben nagyon sokszor talál­kozunk olyan dolgokkal, hogy dunai kaviccsal építik az istállókat, egyéb beruházásokat, való­jában pedig bányakaviccsal dolgoznak a helyi határból és így készítik el a létesítményt. Nagy problémát látok az ártámogatások kö­rül is. Az ártámogatás nem mindig az abszolút kapacitásnövekedést támogatja. Nem érdekelt például a termelőszövetkezet abban, hogy meg­levő, elhasznált állapotban levő istállóját fel­újítsa, mert ez eredményének a terhére törté­nik. Abban az esetben, ha helyette egy új is­tállót épít, olcsóbb a férőhelyszintet megtartani. Ennek tulajdonítom, hogy bár mindig vannak új építkezések, de az összes állatférőhely nem szaporodik ennek megfelelő mértékben. Hasonló a helyzet a telepítéseknél is. Meg­állapítható, hogy egy telepítés gazdaságos, de valójában akkor a leggazdaságosabb, amikor a telepítési munkák folynak. Rengeteg pénzt for­dítottunk szőlőtelepítésre, gyümölcstelepítésre. Talán minőségében sem választottuk meg jól, talán többet is telepítettünk, mint amennyi in­dokolt lett volna. Sajnos, tudom, hogy szőlőex­portunk egyike a legveszteségesebb üzleteinknek. A hazai piacon is árultunk az idén is Bulgáriából hozott szőlőt. De a Bakony lankáin is telepíteni kívánunk szőlőt, ahol pedig az nem nagyon lenne jó. Ma már sok telepítésnél felvetődik, nem lenne-e gazdaságosabb az egyes telepítések fel­számolása, mint megtartása, mert ha egyes ilyen jellegű termékeinknél a piac lehetősége nem vál­tozik, ez a gazdaság fejlődésének akadályozójává válhat, és nem utolsósorban egyes gazdaságok kénytelenek felszámolni azokat, talán nem is törvényes keretek közt. Javasolnám Dimény elv­társnak, vizsgáltassa felül ezeket a kérdéseket, mert kellő időben talán lehetne még ezen a hely­zeten változtatnunk. A beruházások után beszélnem kell azok ki­vitelezési lehetőségeiről. A korábbi években na­gyon sok járásban létrehoztuk a töválokat. Eze­ket a vállalkozásokat közös erőfeszítéssel több termelőszövetkezet hozta létre. Járásunkban ás 15 tsz hozott létre egy ilyen termelőszövetkezeti ipari vállalkozást. Ez évben 22 millió forint ér­tékű beruházást valósított meg. Ezt a kapaci­tást nagyon meg lehetne növelni, ha fejleszté­séhez az anyagi erők rendelkezésre állnának. De a létrehozó termelőszövetkezetek nem olyan erő­sek anyagilag, hogy elbírnák a komoly beruhá­zást. Ebben az évben is, miután 7 termelőszö­vetkezet csatlakozott a 15-höz, a 22 termelőszö­vetkezet lemondott a részesedésről, s ezt az ösz­szeget fejlesztésre kívánják fordítani. Állandóan visszatérő problémánk, hogy épí­tőipari vállalataink a mezőgazdasági beruházá­sokat harmadrangú kérdésként kezelik. Talán nem is tehetnek róla, hiszen egyéb ipari ren­deltetésű beruházásokhoz is komoly erőfeszíté­seket kell tenniük, így végül is marad a tövál, de ennek a megerősítésére tenni kellene vala­mit. Miután e vállalkozásokat történetesen konk­rétan a mi járásunkban egy-két millió forinttal ütőképes egységekké lehetne alakítani, s ezt a 22 millió forintot meg lehetne háromszorozni, segítsük ezt elő, hogy legyen, aki a mezőgazda­sági beruházásokat végrehajtja. Az 1970. évi költségvetéssel egyetértek és azt elfogadom. Kérném azonban, hogy a mező­gazdasági támogatást felülvizsgálva, amennyiben erre még adódnék anyagi lehetőség, támogassuk ezeket a célberuházásokat anyagilag. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be és legközelebbi ülésünket holnap, december 11-én, csütörtökön 10 órai kezdettel tartsuk. Ennek napirendjére tűzzük ki az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Elfogadja az Országgyűlés a napirendi ja­vaslatot? (Igen.) Az Országgyűlés a napirendi ja­vaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (18.25) Hitelesítették : Dr. Pesta László, Polyák János, Galló Ernő, Papp Lajos, Dr. Prieszol Olga soros jegyzők 66.5197 Athenaeum Nyomda, Budapest —íves magasnyomás Felelős vezető : Soproni Béla igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents