Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2251 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2252 menyek. Engedjék meg, hogy e jelentős kérdés­hez néhány gondolatot hozzáfűzzek, örömmel üdvözlöm a Minisztertanács határozatát, hogy az állattenyésztés egyes ágazataiban igyekszik megteremteni a tartós érdekeltséget és fokozni a jövedelmezőséget. Meggyőződésem, hogy ezek a gazdasági ösztönzők jó irányba hatnak és előbbre viszik állattenyésztésünk fejlődését és megoldódik hazánk húsellátása, természetesen nem máról holnapra. Vigyáznunk kell még jó ideig arra, hogy ne essünk olyan hibába, mint az elmúlt évek folyamán, hogy addig propa­gáltuk a kis súlyra történő sertéshizlalást, hogy nem győztük a sertésállomány számszerű után­pótlását, s a szalonna- és zsírellátásunk is csak­nem veszélybe került. Igaz, hogy a múlt évi ra­gadós száj- és körömfájás is nagymértékben hozzájárult sertésállományunk csökkenéséhez, de az előállott helyzetnek nem csupán ez az oko­zója. Bízom abban, hogy a nagymértékben visz­szaesett háztáji szarvasmarha- és sertéstartásunk a most már nem vitatható jövedelmezőség ha­tására úgy számban, mint minőségben nagy­mérvű fejlődésnek indul. Hadd mondjam el, hogy ez évi terméseredményeinkre már méltán lehetünk büszkék. Képviselői körzetembén, de Tolna megyében sem kell statisztikai adatok­kal bizonyítani, hogy a mezőgazdasági termelés egész vonalán ilyen eredmények még nem vol­tak, ezt minden parasztember elismeri és öröm­mel hangoztatja. Senki sem kételkedik már, hogy ezen elért eredmények a korszerű gazdál­kodási módszerek, a termelés anyagi-műszaki bázisának javulása, a jobb gépesítés, a kemizá­lás, a nemesített vetőmagvak eredménye. Egy kicsit lassan ugyan, de már azt is kezdik elis­merni falun az emberek, ahhoz, hogy jobban termeljünk, feltétlenül szükséges üzemi szinten a jobb mezőgazdasági szakembergárda kialakí­tása. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel felszólalásom­nak a végéhez is értem. A beterjesztett törvény­javaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Kállai Árpád­rié képviselőtársunk. KÁLLAI ÁRPÁDNÉ: Tisztelt Országgyű­lés ! Kedves Elvtársak ! Az előttünk levő költ­ségvetés tárgyalásának különös jelentőséget köl­csönöz az a körülmény, hogy az 1970-es év a harmadik ötéves terv befejező esztendeje, vala­mint az, hogy az új gazdaságirányítási rendszer csaknem kétéves múltra tekint vissza. A két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy dolgozó né­pünk a Magyar Szocialista Munkáspárt irányí­tásával a helyes utat választotta, amikor a gaz­dasági mechanizmus reformjának útjára lépett. Az 1970. évre állami költségvetés-tervezet a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően a szükségletek és a lehetőségek összhangjának figyelembevételével készült el, s a benne meg­fogalmazódott feladatok teljesítése az új gazda­sági irányítás módszereinek helyes alkalmazásá­val válik lehetővé. Az előterjesztett javaslat szá­maiból* örömmel nyugtázhatjuk, hogy a társa­dalom szocialista építésének követelményei rttel­lett a dolgozókról való szocialista gondoskodás vonul végig a tervezeten. A Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport az 1970. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és azzal egyetértett, mert a költ­ségvetés szorosan kapcsolódik az előttünk álló feladatokhoz, s az ágazati és a területi arányok­ban híven tükröződik a népgazdasági célkitűzé­sekkel való összhang. A gazdasági munkában mutatkozó jelentős fejlődés és a számottevően lemérhető előrehaladás mellett a költségvetés­ben az egyes területek között vannak olyan el­látási egyenetlenségek, amelyek figyelmet kí­vánnak és megszüntetésükre szükséges intézke­dést tenni a jövőben. Bács megyei vonatkozásban a következőket szeretném elmondani, tisztelettel kérve az ille­tékes főhatóságokat, szíveskedjenek a megoldás­ban segítségünkre lenni. Megyénk az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje, ahol az ország lakosságának 5 és fél százaléka él. A mezőgaz­dasági és ipari termelés igen kedvezően fejlő­dött a harmadik ötéves terv során. A mezőgaz­daság éves bruttó termelési értéke meghaladja a nyolcmilliárd forintot és 1965 óta 28 száza­lékkal növekedett. Az elmúlt években a megye mezőgazdaságára az erőteljes fejlődés jellemző, termelésben és jövedelmezőségben egyaránt. A megye szocialista iparánál a fejlődés még erőteljesebb. Termelési értéke megközelíti a 10 milliárd forintot és az utóbbi négy évben több mint 60 százalékkal emelkedett. A termelésben és a megye gazdasági arcu­latának 'megváltoztatásában elért jelentős fej­lődés ellenére az egészségügyi, szociális, kultu­rális ellátás területén színvonalunk nem kielé­gítő. Ügy véljük, jogosnak minősíthető válasz­tóink azon igénye, hogy ezen a téren életkörül­ményeink a jövőben javuljanak. A felvetés jogosságát aláhúzza a gazdaság egyéb területén bekövetkezett növekedés és a társadalmi termeléshez, valamint a nemzeti jö­vedelemhez történő hozzájárulás aránya. Az egészségügyi, szociális és kulturális te­rületen meglevő problémáinkat jelzi, hogy az egy lakosra jutó költségvetési kiadás megyénk­ben az országosnak csak 89 százaléka. Különös jelentőséget kölcsönöz ennek felvetése azért is, mert a megye költségvetési kiadásainak 74,5 százalékát ezek teszik ki. A megye egészségügyi ellátása az országos vidéki átlagtól messze el­marad. Bár súlyos problémáink vannak a kör­zeti orvosi és rendelőintézeti ellátás terén is, mégis legfontosabbnak a fekvőbeteg-ellátás te­rén mutatkozó tarthatatlan állapot megszünte­tését tartjuk. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma a megyében az országos átlagnak csak 67,6 százaléka. Bár jelenleg Bács megyében bő­vítés alatt áll a kiskunhalasi kórház, emellett tisztelettel kérem, hogy az új tervidőszak során kerüljön sor mielőbb a kecskeméti megyei kór­ház megépítésére is, amely gondjaink enyhíté­sét szolgálná az egészségi ellátás vonalán. Tisztelt Országgyűlés! A kulturális ágazat területén elmaradottságunk igen szembetűnő az általános iskolai oktatásnál, mert az általános iskolai tanúlók mintegy 20 százaléka nem szak-

Next

/
Thumbnails
Contents