Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

2155 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969. szeptember 25-én, csütörtökön 2156 sze tényként rögzíti a jelenlegi helyzetet, de szemlélteti azt a távlatot, amely a gázenergia f elhasználásában várható. A fejlődés az országos helyzethez hasonló megyénkben, Somogy megyében is. Elmondhatjuk, hogy a területi párt- és .tanácsszervek a Kőolaj- és Gázipari Tröszttel és a hozzátartozó vállalatokkal jó kapcsolatot tartanak fenn, az elvi megállapodások alapján a fejlődés 1965 óta megyénkben is tervszerű. Az elért eredményekért képviselőcsoportunk megbízásából, megyénk lakossága nevében e helyről mondok köszönetet a Nehézipari Minisztériumnak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a hozzájuk tartozó vállalatok kollektíváinak, bízva a törvény elfogadása kapcsán tovább fejleszthető eredményekiben. Ami a törvényjavaslat elfogadását illeti, az késztetett felszólalásra, hogy amint a legtöbb törvény, a gázenergiáról szóló törvényjavaslat is kerettörvény jellegű. Ez azt is jelenti, hogy megvalósítása, gyakorlati érvényre juttatása nagymértékben függ attól, hogy a törvény szellemét szem előtt tartó, megvalósítását elősegítő végrehajtási rendeletek és intézkedések kövessék. A törvénytervezet tanulmányozása és az ülésszakra való felkészülés gyakorlati konzultációi során látható, hogy az adott körülmények között a törvényjavaslat gyakorlati realizálását, jónéhány, a törvénnyel összefüggő, érvényesülését szolgáló végrehajtási rendeletnek és intézkedésnek kell elősegíteni, hogy a szabályozás alapján az indoklásban távlataiban is érzékeltetett program megvalósuljon. Éppen ezért néhány gondolatot szeretnék felvetni és javaslatot tenni, hogy valójában ne csak most, hanem évek múltán is, mi magunk és választóink is azt mondhassák, hogy ez a törvény jó, az egyén, a közösség és e népgazdaság érdekeit szem előtt tartó. A törvényjavaslat 1. §-át kiegészíteni javaslom azzal, ami a törvény célját illeti, a fogyasztók két csoportja mellett, amelyben a lakosság és az ipar energiaigényének kielégítését tűzi ki célul, egyszóval az ipar megjelölés után a mezőgazdaság is szerepeljen e paragrafusban. Véleményem szerint a végrehajtási rendeleteknél ennél tovább kell menni. Külön kiemelést és szabályozást igényel és érdemel a földgáz-felhasználás a mezőgazdaságban. Ez indokolt egyrészt a mezőgazdaság rohamosan növekvő energiaigényének kielégítése, a termények szállítása, tárolása és feldolgozása szempontjából, de a gázvezetékek nyári kihasználatlanságából kifolyólag — amit a mezőgazdaság zömében nyáron igényelne —r a gázszolgáltatók számára is jelentős. A törvényjavaslat 11. §-a szól a vezeték létesítéséről, ami helyi erőből is lehetséges. A helyi erőből építendő gázvezetékek ösztönzése érdekében helyes volna, ha a végrehajtási rendelet szerkesztői gondolnának arra, hogy az ipari, de megyénkben különösen a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásának elősegítése érdekében bizonyos anyagi ösztönzési lehetőséget is biztosítanának. Ezt több körülmény indokolja, különösen a mezőgazdasági üzemek és a lakosság vonatkozásában. A lakosságot illetően viszont gondolni kellene arra is, hogy maga a szerelvényezés költségei is jelentős anyagi terhet igényelnek, így — a vezeték saját erőből való megépítése —, ha a végrehajtási rendelet ezt kedvezően nem szabályozza, ez a paragrafus gyakorlatilag elérhetetlen lehetőség marad a vidék számára. A törvény gyakorlati érvényre juttatását nagymértékben elősegítené, ha kellő időben megteremtjük érvényesülésének tárgyi és személyi feltételeit. A tárgyi feltételeknél elsősorban arra gondolok, hogy a gázprogram a céltudatos fejlesztések anyagi fedezete és az ehhez szükséges távvezeték-hálózat építésének kellékei, ezen túlmenően a szerelvényezés, a korszerű tüzelőberendezés időben, megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítva legyen. A jelenlegi gyakorlati tapasztalatok alapján és a gázszolgáltatásra hivatott vállalatok tájékoztatásából tudom, hogy most is nehézséggel küzdenek, szükségük van a törvény gyakorlati végrehajtásához megfelelő és megértő támogatásra. A személyi feltételek biztosítását illetően jelenleg is nagy gondot okoz, hogy az igen gyors ütemben fejlődő vezetékek szerelési és karbantartási igényeivel párhuzamosan nem fejlődik a szakmunkás-utánpótlás. A törvény újabb kötelezettséget ró a gázszolgáltató vállalatokra, ami a berendezések biztonságtechnikai felülvizsgálatát, biztonságos üzemelésén ek garanciáját jelenti. Ilyen feladat csak szakmailag jól képzett szakember -hálózattal látható el. Ha e követelmény mellett figyelembe vesszük a jelenlegi tényhelyzetet, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi évek nagyarányú hálózatfejlesztése mellett a gázszolgáltató vállalatok törzsgárda létszáma az össz^munkásállomány 70 százalékáról 40 százalékára csökkent. A fluktuáció megállapítása és a jól képzett szakmunkásállomány biztosítása feltétlenül szükségessé teszi a bérezési rendszer felülvizsgálatát, a bérek javítását. A szakmunkás-állomány megteremtése érdekében pedig úgy gondolom, a Munkaügyi Minisztérium tevékeny közreműködése jelentene megoldást, ha a gázszerelő szakmunkások tervszerű képzését, utánpótlását vállalná. A végrehajtási rendeletek szerkesztődnek figyelmét fel kívánom hívni arra is, hogy a gázfogyasztásba egyre nagyobb mértékben bekapcsolódó városok és kiemelt nagyobb települések közismerten lakásgondokkal küszködnek, így a vezetékek ellenőrzéséhez és karbantartásához szükséges szakmunkás--állomány letelepítése lakás hiányában a jelenlegi körülmények mellett nem lehetséges. Ügy gondolom, valamennyien örülünk annak, — miniszter elvtárs is említette —, hogy e korszerű energiahordozó előnyös hasznosításával együtt a törvénytervezet szerkesztői figyelembe vették annak veszélyeit és az elmúlt évek ez irányú szomorú tapasztalatait. A törvényjavaslat 29. §-a gondosan megfogalmazva tartalmazza a biztonságtechnikai szabályok betartására vonatkozó intézkedéseket. Mivel az árarányok jelenleg még nem minden esetben orientálják a fogyasztót, ezért javasolom, hogy azoknál a vezetékeknél, ahol később ugyan majd várható lesz a fogyasztói létszám növelése, a vezetéket eleve a várható valamennyi fogyasztó figyelembevételével kell kiépíteni, a fogyasztók teljes bekapcsolásáig a szol-