Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1675 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1676 A törvényjavaslat előnye, hogy ezt az igényt figyelembe véve a műszaki fejlődést előmozdító újabb találmányok kidolgozásával ösztönzi a versenyben álló vállalatokat. Az előbbiek alapján tehát a tulajdonos vállalat, intézmény engedélye és a feltételekben történő előzetes megállapodás nélkül senkinek sincs joga hasznosítani a találmányt. A törvényjavaslat ennek megfelelőjén teljes biztosítékot tartalmaz a szabadalommal, mint kizárólagos joggal való visszaélés ellen. Felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a szabadalmi törvény kidolgozásánál számolni kellett az általunk is aláírt nemzetközi egyezményekkel, a Párizsi Uniós egyezményben tagságunkkal is. Ezért egyforma jogokat és kötelességeket biztosítottunk a szabadalom megszerzése tekintetében a hazai és a külföldi természetes és jogi szmélyéknek. Csupán e viszonosság biztosítja számunkra, hogy az általunk is aláírt nemzetközi egyezmény előnyeit az egyezményhez csatlakozott 80 országban élvezhessük. Amint az a törvényjavaslatból kitűnik, az előkészítők sikeresen oldották meg azt a feladatot is, hogy a belföldi és a nemzetközi követelményeket a törvényben megfelelően összhangba hozzák. Ezek után engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy röviden indokoljam a javasolt törvénymódosításokat. A két bizottság együttes ülésén 9 képviselőtársunk vett részt a vitában. Ennek során dr. Varga Pálné, dr. Mátay Pál és Inokai János képviselőtársaim tettek olyan módosító indítványokat, amelyeket a két bizottság elfogadott és elfogadásra ajánl a tisztelt Országgyűlésnek. A 3. szakasz módosítását azért tartjuk szükségesnek, mert fogalmazása félreérthetően a ki nem elégített szükséglet eddiginél előnyösebb kielégítésére vonatkozik. A módosítás célja, hogy a találmányok haladó jellegének meghatározása világos megkülönböztetést tegyen az eddig még ki nem elégített szükséglet és valamely szükséglet eddiginél előnyösebb kielégítése tekintetében. A 16. szakasz 5. bekezdésével kapcsolatos módosítást az indokolja, hogy a törvényjavaslat nem rendelkezik olyan esetre, amikor valamelyik szabadalmas-társ nem fizeti a szabadalommal járó ráeső költségeket. Ezért a javasolt módosítással biztosítani lehet, hogy a szabadalmastárs, aki a szabadalommal járó költségeket társa helyett kifizette, az ebből származó előnyöket is élvezhesse. Ha ugyanis a szabadalommal járó költségeket teljességében nem fizetik be, a szabadalom utáni jogot mindannyian elvesztik. Ezért meg kell adni a társa helyett is fizetőnek azt a lehetőséget, hogy a fizetést mulasztó jogainak átruházását igényelhesse. A 20. szakasz 1. bekezdésének javasolt szövege a „jogszabály" szó elől elhagyja a határozott névelőt és ezzel kifejezésre juttatja, hogy nem egy meghatározott, hanem valamennyi jogszabályra történik utalás. A 28. szakasz 1. bekezdése és az 55. szakasz 1. bekezdése módosítását azért javasoljuk, hogy a két rendelkezés megfelelő összhangba kerüljön egymással. A 28. szakasz a nemleges megállapítást, az 55. szakasz pedig a nemleges megállapítással kapcsolatos eljárást szabályozza. A 28. szakaszban már előállított, tehát ténylegesen gyártott termékről, vagy már alkalmazott eljárásról van szó, az 55.-ben pedig még nem termelt, tehát a jövőben előállítandó termékre, illetőleg alkalmazni kívánt eljárásra van hivatkozás. A bizottság az összhang megteremtése érde^kében javasolja mindkét szakaszt úgy fogalmazni, hogy azokban az előállítandó és az előállított termékre, illetve alkalmazott és alkalmazni kívánt eljárásra történjen utalás, miután mindkét eset lehetséges. A 39. szakaszból javasoljuk a magyar nyelvű fordításra utaló „egyszerű vagy hitelesített" megjelölést elhagyni azon indokolással, hogy a törvényben nem szükséges ilyen részletes rendelkezést adni. Elegendő az a felhatalmazás a Találmányi Hivatal részére, hogy ha szükségesnek tartja, az idegen nyelvű beadványról magyar nyelvű fordítást kérhet. Az 54. szakasz a megsemmisítési eljárással foglalkozik, azonban sem ebből, sem pedig az alaprendelkezésből — a 32. szakaszból — nem derül ki, hogy a megsemmisítési eljárást ki kezdeményezheti. Azért, hogy az állampolgárok számára ezzel kapcsolatos jogaik is világosak és egyértelműek legyenek és az 51. szakasszal — amely szerint a szabadalom megadása ellen bárki felszólalhat — összhang teremtődjön, a szöveget javasoljuk bővíteni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítését bárki kérheti. A 65. szakasz a törvényességi óvásról intézkedik, de nem tűnik ki belőle, hogy milyen esetben van helye a törvényességi óvásnak. Minthogy korábban már hivatkozás történik a polgári perrendtartásra, javasoljuk a törvényjavaslat szövegét azzal kiegészíteni, hogy a törvényességi óvás tekintetében a polgári perrendtartás rendelkezései az irányadóak. Tisztelt Országgyűlés! A felsoroltakon kívül további javaslatok támogatását a két bizottság nem tartotta indokoltnak, illetve ezek közül többet a végrehajtási utasítás kidolgozásánál vesznek figyelembe. Említést kívánok azonban tenni egy olyan javaslatról, amely a mezőgazdasági és elsősorban az állattenyésztési tudományos szakköröket — feltételezhetően — élénken foglalkoztatni fogja. A bizottsági ülésen dr. Mátay Pál, dr. Guba Sándor és Sümegi János képviselőtársaim részéről javaslat hangzott el arrä vonatkozóan, hogy a növényfajtákhoz hasonlóan szükséges lenne az állatgenetikai eredményekre vonatkozóan is kiterjeszteni a szabadalmi oltalmat, és így egyszerre rendezhetnénk a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéseket, mert hiszen a részletekbe menő szabályozás úgyis további jogszabályok útján történik a növénynemesítés tekintetében is. Kiss Árpád elvtárs a bizottsági ülésen válaszában elmondotta, hogy az állatnemesítés nemzetközileg még nem megfelelően tanulmányozott téma, mindössze 5—6 éves múlttal rendelkezik. E tekintetben megfelelő külföldi és magyar tapasztalatok tehát nincsenek. Az indokolást meghallgatva és annak ellenére a bizott-