Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1671 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1672 ható, ha a növény- és állatfajta új, egynemű és viszonylag állandó." A Szabadalmi rész cím helyébe a következő szöveg kerüljön: „A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok". A jelenlegi 70. § után egy új, 71. § kerüljön a következő címmel: „A növényfajtákra vonatkozó szabályok alkalmazása az állatfajtákra". A 67-es és a 70-es §-okban foglalt rendelkezéseket az állatfajtákra is megfelelően alkalmazni kell. Javaslom, hogy ez legyen a 71. § szövege. Az előző módosítás következtében a jelenlegi törvényjavaslatban levő 71-es számozás 72. §-ra változna. Az új számozás szerint 72. § (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg kerüljön: „A növény- és állatfajták állami minősítésére vonatkozó szabályokat a kormány állapítja meg." A fenti javaslatok, módosítások következtében természetesen a részletes indokolás is a módosításoknak megfelelően változna. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a gazdaságirányítás reformjának megfelelően a társadalmi, vállalati és egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett új módon alakítja ki a hazai szolgálati találmányokra vonatkozó jogi szabályozást. Az ipar és a műszaki tudományok mai fejlettségi fokán hazánkban is az egyéni feltalálók helyébe egyre inkább a vállalatok, szövetkezetek, intézetek alkalmazott feltalálóinak tervszerű, rendszeres kutatómunkája lépett. Erre jellemző adat, hogy a hazai találmányoknak körülbelül háromnegyed része szolgálati találmány. Ezek egyben a legértékesebb találmányok is. A jelenleg hatályos szabályok szerint a szolgálati találmányra a szabadalmat elsősorban a munkáltató, illetőleg a szerződés alapján erre jogosult igényelheti. Ha a munkáltató a szabadalomra nem tart igényt, a találmányból eredő minden jog a feltalálót illeti. Ha viszont a munkáltató a szabadalomra igényt tart, a szolgálati találmány feltalálóját a találmány hasznosítása esetén találmányi díj illeti meg. A feltalálónak jelenleg joga van arra, hogy szolgálati találmányát munkáltatója megkérdezése nélkül szabadalmazásra bejelentse. A törvényjavaslat szerint a szolgálati találmány szabadalma minden esetben a munkáltatót illeti meg, még akkor is, ha nem tart rá igényt. Előfordulhat ugyanis, hogy a szabadalmaztatás a vállalat számára előnytelen, mert ipari titokként sokkal korszerűbb körülmények között tudja hasznosítani az új műszaki megoldást. Ezért lehetővé teszi vállalataink, szövetkezeteink és intézményeink számára, hogy bel- és külföldön egyaránt a gazdasági szempontokat figyelembe véve maguk határozzák meg a hasznosítás formáját, és csak akkor szabadalmaztassanak, ha a vállalati érdekek szempontjából ez előnyösebb. Ilyen okból a feltalálók szolgálati találmányt munkáltatójuk kifejezett lemondó nyilatkozata nélkül nem jelenthetnek be. A törvényjavaslat szem előtt tartja tehát a vállalati érdekeket, ugyanakkor azonban — s ezt külön is szeretném hangsúlyozni — figyelmet fordít a feltalálókat védő garanciákra. Anyagi elismerést biztosít a szolgálati találmány feltalálójának a hasznosításbármely formája esetén. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat jellemző vonásaként kiemelem végül, hogy ez tovább fejleszti a szabadalmi ügyek jelenlegi fórumrendszerét is. A törvényjavaslat a szabadalmak megadásával, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapításával, a szabadalom megsemmisítésével, a nemleges megállapítással, továbbá a szabadalmak fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyeket az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe utalja. Ez a megoldás biztosítja a szabadalompolitika egységes érvényesítését. A felsorolt ügyek sajátos vonásaik figyelembevétele mellett is államigazgatási jellegűek, ezért azokban az Országos Találmányi Hivatal a jelen törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt alkalmazza. A javaslat kerüli azt a megoldást, hogy az Országos Találmányi Hivatal határozatát a hivatalon belül létesített másik szervezeti egység vagy valamely más államigazgatási szerv bírálja felül. A törvényesség elve azonban megköveteli, hogy az Országos Találmányi Hivatal határozatainak megváltoztatására lehetőséget biztosítsunk. Ezért az Országos Találmányi Hivatal határozatait a Budapesti Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság kérelemre felülvizsgálhatja. A szabadalmi ügyekben a műszaki szakkérdés és a jogi kérdés annyira összefonódott, hogy egyik a másik nélkül nem bírálható el. A szakszerű, helyes döntésekhez ezért nem csupán műszaki szakismeretre, hanem a szabadalmi anyagi és eljárási jog, a hazai és külföldi joggyakorlat alapos ismeretére, a gazdaságpolitikai és szabadalompolitikai szempontok figyelembevételére is. szükség van. Ezért a javaslat szerint a Budapesti Fővárosi Bíróságon állandó, főfoglalkozású műszaki szakbírák bevonásával alakul meg az eljáró bírósági tanács. A javasolt fórumrendszer tehát alkalmas arra, hogy az elbírálás függetlenségét és szakszerűségét minden vonalon a jelenleginél hatékonyabban biztosítsa és várhatóan előmozdítsa a szabadalmi oltalom gyors megszerzését és érvényesítését. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat a műszaki'fejlesztést előrevivő, korszerű szabadalmi rendszert teremt. A törvényjavaslat elfogadása és az ország törvényei közé iktatása újabb lépést jelent szocialista jogrendszerünk teljes kiépítése útján. Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat hosszú előkészítő munka eredményeképpen, az összes érdekelt gazdasági és szakmai szervezetek együttműködésével született meg. A javaslat alapvető koncepcióját minden szerv helyesnek fogadta el, és a törvény megalkotását szükségesnek tartották. Magáévá tette a törvényjavaslat elgondolásait az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari bizottsága is. A két bizottság együttes ülésén 8 módosító javaslatot fogadott el. Erről a jelentés önök előtt írásban fekszik. Az elmondottak alapján a találmányok sza-