Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1671 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1672 ható, ha a növény- és állatfajta új, egynemű és viszonylag állandó." A Szabadalmi rész cím helyébe a következő szöveg kerüljön: „A növény- és állatfajtákra vo­natkozó külön szabályok". A jelenlegi 70. § után egy új, 71. § kerüljön a következő címmel: „A növényfajtákra vonat­kozó szabályok alkalmazása az állatfajtákra". A 67-es és a 70-es §-okban foglalt rendel­kezéseket az állatfajtákra is megfelelően alkal­mazni kell. Javaslom, hogy ez legyen a 71. § szö­vege. Az előző módosítás következtében a jelen­legi törvényjavaslatban levő 71-es számozás 72. §-ra változna. Az új számozás szerint 72. § (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg ke­rüljön: „A növény- és állatfajták állami minő­sítésére vonatkozó szabályokat a kormány álla­pítja meg." A fenti javaslatok, módosítások következté­ben természetesen a részletes indokolás is a mó­dosításoknak megfelelően változna. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a gazdaságirányítás reformjának megfelelően a társadalmi, vállalati és egyéni érdek összhang­jának biztosítása mellett új módon alakítja ki a hazai szolgálati találmányokra vonatkozó jogi szabályozást. Az ipar és a műszaki tudományok mai fejlett­ségi fokán hazánkban is az egyéni feltalálók he­lyébe egyre inkább a vállalatok, szövetkezetek, intézetek alkalmazott feltalálóinak tervszerű, rendszeres kutatómunkája lépett. Erre jellemző adat, hogy a hazai találmányoknak körülbelül háromnegyed része szolgálati találmány. Ezek egyben a legértékesebb találmányok is. A jelen­leg hatályos szabályok szerint a szolgálati talál­mányra a szabadalmat elsősorban a munkáltató, illetőleg a szerződés alapján erre jogosult igé­nyelheti. Ha a munkáltató a szabadalomra nem tart igényt, a találmányból eredő minden jog a feltalálót illeti. Ha viszont a munkáltató a sza­badalomra igényt tart, a szolgálati találmány fel­találóját a találmány hasznosítása esetén talál­mányi díj illeti meg. A feltalálónak jelenleg joga van arra, hogy szolgálati találmányát munkáltatója megkérde­zése nélkül szabadalmazásra bejelentse. A tör­vényjavaslat szerint a szolgálati találmány sza­badalma minden esetben a munkáltatót illeti meg, még akkor is, ha nem tart rá igényt. Elő­fordulhat ugyanis, hogy a szabadalmaztatás a vállalat számára előnytelen, mert ipari titokként sokkal korszerűbb körülmények között tudja hasznosítani az új műszaki megoldást. Ezért le­hetővé teszi vállalataink, szövetkezeteink és in­tézményeink számára, hogy bel- és külföldön egyaránt a gazdasági szempontokat figyelembe véve maguk határozzák meg a hasznosítás for­máját, és csak akkor szabadalmaztassanak, ha a vállalati érdekek szempontjából ez előnyösebb. Ilyen okból a feltalálók szolgálati találmányt munkáltatójuk kifejezett lemondó nyilatkozata nélkül nem jelenthetnek be. A törvényjavaslat szem előtt tartja tehát a vállalati érdekeket, ugyanakkor azonban — s ezt külön is szeretném hangsúlyozni — figyelmet fordít a feltalálókat védő garanciákra. Anyagi elismerést biztosít a szolgálati találmány feltalálójának a hasznosítás­bármely formája esetén. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat jellemző vonásaként kiemelem végül, hogy ez tovább fej­leszti a szabadalmi ügyek jelenlegi fórumrend­szerét is. A törvényjavaslat a szabadalmak megadá­sával, a szabadalmi oltalom megszűnésének meg­állapításával, a szabadalom megsemmisítésével, a nemleges megállapítással, továbbá a szabadal­mak fenntartásával és nyilvántartásával kapcso­latos ügyeket az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe utalja. Ez a megoldás biztosítja a szabadalompolitika egységes érvényesítését. A felsorolt ügyek sajátos vonásaik figyelem­bevétele mellett is államigazgatási jellegűek, ezért azokban az Országos Találmányi Hivatal a jelen törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt alkalmazza. A ja­vaslat kerüli azt a megoldást, hogy az Országos Találmányi Hivatal határozatát a hivatalon be­lül létesített másik szervezeti egység vagy vala­mely más államigazgatási szerv bírálja felül. A törvényesség elve azonban megköveteli, hogy az Országos Találmányi Hivatal határozatainak megváltoztatására lehetőséget biztosítsunk. Ezért az Országos Találmányi Hivatal határozatait a Budapesti Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bí­róság kérelemre felülvizsgálhatja. A szabadalmi ügyekben a műszaki szakkér­dés és a jogi kérdés annyira összefonódott, hogy egyik a másik nélkül nem bírálható el. A szak­szerű, helyes döntésekhez ezért nem csupán mű­szaki szakismeretre, hanem a szabadalmi anyagi és eljárási jog, a hazai és külföldi joggyakorlat alapos ismeretére, a gazdaságpolitikai és szaba­dalompolitikai szempontok figyelembevételére is. szükség van. Ezért a javaslat szerint a Buda­pesti Fővárosi Bíróságon állandó, főfoglalkozású műszaki szakbírák bevonásával alakul meg az eljáró bírósági tanács. A javasolt fórumrendszer tehát alkalmas arra, hogy az elbírálás függetlenségét és szak­szerűségét minden vonalon a jelenleginél haté­konyabban biztosítsa és várhatóan előmozdítsa a szabadalmi oltalom gyors megszerzését és érvé­nyesítését. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett tör­vényjavaslat a műszaki'fejlesztést előrevivő, kor­szerű szabadalmi rendszert teremt. A törvény­javaslat elfogadása és az ország törvényei közé iktatása újabb lépést jelent szocialista jogrend­szerünk teljes kiépítése útján. Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat hosszú előkészítő munka eredményeképpen, az összes érdekelt gazdasági és szakmai szervezetek együtt­működésével született meg. A javaslat alapvető koncepcióját minden szerv helyesnek fogadta el, és a törvény megalkotását szükségesnek tartot­ták. Magáévá tette a törvényjavaslat elgondolá­sait az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint ipari bizottsága is. A két bizott­ság együttes ülésén 8 módosító javaslatot foga­dott el. Erről a jelentés önök előtt írásban fek­szik. Az elmondottak alapján a találmányok sza-

Next

/
Thumbnails
Contents