Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-26

2011 Az Országgyűlés 26. ülése, 1969. szeptember 24-én, szerdán 2012 többi baráti, szocialista országokkal való testvéri együttműködéssel, s erre büszkék lehetnek. Erre az elvre alapul a mi fejlődésünk is, erre alapul ez a megújítandó, új szerződés is, és ez lesz a meghatározó az elkövetkezendő években is. Ezért hangsúlyozom én is a 2. cikkelynek azt a részét, amely úgy szól, hogy a szerződő felek a baráti együttműködés és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztik és szilárdítják gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataikat, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveivel összhangban, egyeztetik népgazdasági terveiket, szélesítik a termelésben a szakosítást és a kooperációt és elősegítik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében az együttműködés további fejlődését. Országaink között az ipari és gazdasági kapcsolatok kezdetben elsősorban az árucsere-forgalom területén kezdtek fejlődni. Ma már lényeges változás van ezen a téren, mert egyre jobban fejlődik a széles körű kooperáció, a szakosítás a termelőeszközök, gépi berendezések gyártása vonalán is. Nagyszerű példája és új formája az együttműködésnek a Bolgár Népköztársaságban létesítendő közös szódagyári beruházás, amely biztosítja a magyar szódaszükségletet is. A jelenleg folyó 1971—75. évi népgazdasági tervegyeztető tárgyalásokon mindkét szerződő fél újabb egüttmüködési gyártmányszakosítási lehetőségek feltárásán munkálkodik. A magam részéről ezt is csak örömmel tudom üdvözölni, mert meg vagyok győződve róla, hogy hosszú távon és tartósan ez kifejezi dolgozó népeink érdekeit. Meggyorsítja gazdasági fejlődésünket és népeink életszínvonalának emelését. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Felszólalásomra készülve áttekintettem a magyar és a bolgár tömegszervezetek kapcsolatait is. Nem akarom ezt részletezni, csak annyit szeretnék szóvátenni : mind az ifjúsági szövetség, a nőszövetség és az egyéb tömegszervezetek, mind a szakszervezetek vonalán — saját tapasztalataim alapján is mondhatom — kapcsolataink szívélyesek, őszinték, elvtársiak, barátiak és ennélfogva gyümölcsözőek. Megfeleltek és megfelelnek az új baráti szerződés szellemének, a két szocialista ország nemzeti és nemzetközi érdekeinek. Az említett tömegszervezetek képviselői mindkét részről együttműködnek és harcolnak a különböző nemzetközi szervezetekben is, mind a Szakszervezeti Világszövetségben, mind más nemzetközi szervezetekben a béke, a biztonság, az emberi haladás érdekében. Meggyőződésem, hogy e szerződés megújítása és elfogadása további testvéri együttműködésnek lesz az alapja ezen a területen is. Ezért fogadom el én is, és javaslom a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra! (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Komócsin Zoltán képviselőtársunk. KOMÓCSIN ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak ! Képviselőtársaim ! A július 10-én Szófiában aláírt magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása újabb bizonyítéka népeink megbonthatatlan barátságának. Az elmúlt két évtized tanúsága szerint országaink szerződéses kapcsolatai eredményesen szolgálták közös céljainkati A most elfogadásra kerülő államközi szerződés újabb távlatokat nyit országaink, népeink kapcsolataiban. Az új szerződés megvalósításával országaink az elkövetkező években-évtizedekben a fejlődés olyan magaslataira emelkedhetnek, amelyeken népeink anyagi és szellemi kultúrája a mainál összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalat érhet el. A magyar—bolgár kapcsolatok pártjaink, kormányaink, népeink szilárd eszmei-politikai egységére épülnek. Együttműködésünk, egységünk alapja a közös marxista—leninista világnézet, a proletár internacionalizmus eszméjéhez való hűség, a nemzeti és nemzetközi célkitűzések azonossága. Együttműködésünket gyümölcsözőbbé teszi, erőinket megsokszorozza népeink mély testvéri barátsága. A kölcsönös megbecsülés elmélyült, az egymás iránti tisztelet és testvériség érzése új tartalmat kapott, amikor a Szovjetunió Vörös Hadserege negyedszázaddal ezelőtt Bulgáriát és Magyarországot egyaránt felszabadította a fasiszta elnyomatás alól. A szovjet hadsereg súlyos áldozatokkal járó harca a szabadság, a nemzeti függetlenség és önállóság, a szocializmus megvalósításának lehetőségeit teremtette meg a bolgár és a magyar nép számára. A felszabadulás mindkét nép életének történelmi jelentőségű eseménye, gyökeres fordulat a két ország addigi történetében, így a mi hazánk életében is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége ezért tartotta fontosnak, hogy tegnap hazánk felszabadítása megkezdésének 25. évfordulója alkalmából felhívással forduljon a Magyar Népköztársaság népéhez, és kérje, hogy bensőségesen emlékezzünk meg hazánk történetének e kiemelkedő eseményéről és méltóan készüljünk közelgő nagy nemzeti ünnepünkre, 1970. április 4-re, az egész ország felszabadulásának negyedszázados évfordulójára. Népeink — élve a lehetőséggel — valóra váltották elődeink legkiválóbbjainak nemzeti, demokratikus, szocialista álmait és céljait. A szocializmus alapjait lerakva ma már Bulgáriában is — Magyarországon is az új társadalom teljes felépítésén munkálkodik a nép. E legnemesebb célt egységben könnyebben elérhetjük, feladatainkat összefogással könnyebben elvégezhetjük. A közös erőfeszítések sikerét szolgálja a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Szerződésünkkel mindenekelőtt a két ország népeinek érdekeit, céljait, kétoldalú együttműködését kívánjuk elősegíteni. Egyúttal azonban a szocialista világrendszer többi országainak, népeinek közös ügyét is szolgálni akarjuk. A szerződés első cikkelye világosan kimondja: „Országaink a jövőben is a szocialista országok egységének és összeforrottságának, barátságának és testvériségének megszilárdítása szellemében tevékenykednek." Ez a szocialista országok és kommunista pártjaik nemzetközi politikájának legfontosabb célkitűzése. A másik alapvető külpolitikai célunkat a ne-