Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-26

• 1997 Az Országgyűlés 26. ülése, 1969. szeptember 24-én, szerdán 1998 1. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot, 2. a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot, és 3. a gázenergiáról szóló törvényjavaslatot. Aki a tárgysorozatra tett javaslatot elfogadja, kérem szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Ellene nincs senki. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? A szavazástól nem tartózkodott senki. Határpzatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában 1969. július 10-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány felhatalmazása alapján a törvényjavaslatot Péter János külügyminiszter elvtárs terjeszti elő az országgyűlésnek. Péter elvtársnak adom meg a szót. PÉTER JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Ez a barátsági szerződés, amelynek kihirdetésére törvényjavaslatot terjesztek az Országgyűlés elé, a nemzetközi viszonyok javítására irányul, mégpedig sokféle vonatkozásban. A kormánytól kapott felhatalmazás alapján kérem az Országgyűlést, hogy iktassa az ország törvényei közé a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között létrejött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést. Ez a szerződés szerves része és hatékony munkáló ja állandó és következetes külpolitikai törekvéseinknek, a szocialista országok együttműködése intézményessé tételének, a szocialista országok együttműködése további fokozásának, az európai béke és biztonság rendszere kidolgozásának, általában a nemzetközi viszonyok békés feltételei javításának. Ez év júliusában — tisztelt Országgyűlés — magyar párt- és kormányküldöttség látogatott Bulgáriába, azzal a. céllal, hogy viszonozza bolgár barátaink magyarországi látogatását, erősítse országaink, népeink kapcsolatait, nemzetközi együttműködését, megtárgyalja az időszerű külpolitikai problémákat, s befejezze barátsági szerződésünk felújításáról folytatott kormányközi tárgyalásainkat és hogy ezt az új szerződést aláírja. Magyar részről Kádár János elvtárs és Fock Jenő elvtárs, bolgár részről Tódor Zsivkov elvtárs írta alá a szerződést július 10-én. A szerződés aláírásának napján barátsági nagygyűlés volt Bulgária egyik legújabb és legmodernebb üzemében, a szófiai ' Elektronika Gyárban. Ennek az ünnepélynek és általában a bulgáriai ünnepi eseményeknek részesei, mondhatnám szem- és fültanúi lehettünk mi is itthonról, Magyarországról, a híradástechnika mai teljesítőképességének a jóvoltából. A szófiai ünnepi eseményekből érdemes emlékezetbe idézni néhány gondolatot, amely mind a baráti találkozó körülményeire, mind az előttünk levő szerződésre vonatkozóan jellemző és kifejező. Tódor Zsivkov elvtárs így értékelte országaink kapcsolatait, a baráti látogatás és tárgyalás jelentőségét: Szeretném — mondta Zsivkov elvtárs — megelégedéssel nyugtázni azt a szívélyes, baráti légkört, amelyben Kádár János elvtárssal és Fock Jenő elvtárssal, s a magyar párt- és kormányküldöttség többi tagjával tárgyalásaink lefolytak. Nagy öröm számunkra — mondta Zsivkov elvtárs —, hogy olyan nép küldötteit üdvözölhetjük itt, mint a magyar nép, amellyel évszázadok óta az őszinte barátság szálai kötnek össze bennünket. Népeink nemegyszer nyújtottak egymásnak segítséget és támogatást. Miután országainkban győzött a szocialista forradalom — folytatta Zsivkov elvtárs — a bolgár—magyar barátság jelentősen továbbfejlődött a szocialista internacionalizmus talaján, őrizve, fejlesztve a múlt forradalmi hagyományait. A barátsági gyűlés színhelyéről, az Elektro- < nika Gyárról elmondta Zsivkov elvtárs, hogy több mint 40-féle elektronikus cikk készül a gyárban. Az elektronikus számítógépek és mérőműszerek, amelyek a gyár kollektívájának tudását és szakértelmét bizonyítják — mondta Zsivkov elvtárs — méltán és méltóképpen képviselik Bulgária iparát a legfejlettebb ipari országokban is, növelik Bulgária tekintélyét és ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy Bulgária műszaki országgá váljék. Kádár János elvtárs így fejezte ki az elismerést a bolgár nép életének nagy eredményeiről: „A bolgár nép felszabadulása 25. évfordulójának méltó megünneplésére készülődik. Nagyszerű érzés látni és tudni, hogy Dimitrov, a bolgár nép nagy fia, a hős bolgár partizánok, a legigazabb hazafiak nem küzdöttek hiába, és a nép áldozatos munkája meghozta gazdag gyümölcseit. A mai Bulgária, amely a fasizmus elleni harcban született, a szocializmust építő népek közössége tagjaként, az emberi haladás zászlóvivőjeként a legelső sorban menetel." Tiszelt Országgyűlés! A szófiai Elektronika Gyárban a barátsági szerződés aláírásának napján tartott nagygyűlés ilyen megnyilatkozásai jól érzékeltetik, hogy mennyire más körülmények között jött létre ez a mostani szerződés, mint húsz évvel ezelőtt az első magyar—bolgár barátsági szerződés. Húsz évvel ezelőtt barátsági szerződésünkről a bolgár nép nagy fia, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló hőse, Dimitrov így nyilatkozott Szófiában: „A bolgár—magyar Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés — amelyet ma aláírtunk — nem véletlen és nem váratlan esemény — mondta Dimitrov elvtárs. — Előkészítésének ilyen tényezői voltak, mint a Szovjetunió felszabadító ereje, a fasizmus felett aratott győzelme, s az a tény, hogy népeink kezükbe vették sorsuk irányítását." Ez hangzott el akkor Szófiában. Itt, Budapesten az Országgyűlés házában 1948. augusztus 4-én a szerződés törvénybe iktatását tárgyaló ülésen Nógrádi Sándor elvtárs ' 89*