Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-25

1991 Az Országgyűlés 25. ülése, 1969. július 4-én, pénteken 1992 rámutat erre — túlnyomó részben a munkával szerzett személyi tulajdont érintik. A kisajátítási kártalanítás körében alkalmazandó irányárakat 1965-ben állapítottuk meg utoljára. Egyetértek az interpellációval annyiban, hogy 1965 óta az ár- és értékviszonyokban bekövetkezett változások miatt a telkek irányárai meghaladottakká váltak. Ezek az irányárak ma már valóban nem mindig biztosítják az ingatlan értékének megfelelő kártalanítást. Éppen ezért a telkek irányárainak megváltoztatása már napirendre került. Az irányárak felemelését azonban össze kell kötni az egész állami telekpolitika új alapokra helyezésével és korszerű szabályozásával. Az erre irányuló munkálatok a végefelé közelednek, és a megfelelő javaslatok rövidesen a kormány elé kerülnek. Az új telekpolitikai koncepció keretében — többek között — olyan javaslatot fogunk a kormány elé terjeszteni, hogy a telkek kisajátítási irányárát emeljük a forgalmi árat megközelítő szintre. Ebben az esetben számítani lehet a kártalanítási perek jelentős csökkenésére. Addig is, amíg az erre vonatkozó jogszabály — előreláthatólag ez év második felében — meg nem jelenik, a kisajátítást kérők szükség esetében az irányárat meghaladó összegű kártalanítást ajánlhatnak fel, mert erre a jelenlegi jogszabály is lehetőséget ad. Ily módon a felesleges bírósági eljárásokat már most is el lehet kerülni. Az interpellációban foglalt javaslat szerint a kártalanítás összegének megállapítását az I. fokú kisajátítási államigazgatási hatóság — tehát a járási, járási jogú városi, megyei jogú városi és fővárosi kerületi tanács vb igazgatási osztálya részére kell biztosítani. A kártalanítási összeg megállapítását azonJíitelesítették : Gallo Ernő dr. Prieszol Olga ban nem volna helyes államigazgatási hatóság hatáskörébe utalni. A kártalanítás mértékében ugyanis elsősorban az érdekelt feleknek kell megegyezniük a jogszabályok keretei között. Az államigazgatási szerveknek az a feladatuk, hogy ezt az egyezséget az eddigi gyakorlatnál hatékonyabban segítsék elő. Ha a felek ennek ellenére nem tudnak megegyezni, vitájuk eldöntése a Polgári Törvénykönyv értelmében bírósági útra tartozik. A bírósági eljárás pedig garanciát nyújt arra, hogy a kártalanítás összegének megállapítása — szükség esetén meghaladva a mindenkori irányárakat — a közérdek és a jogos egyéni érdek összhangjának szemelőtt tartásával történjék." Kérem a válasz tudomásulvételét. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Borivó Károly képviselőtársamat, a miniszteri választ tudomásul veszi-e? BORIVÓ KÁROLY: Igen, tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a miniszteri választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Aki igen, kérem, kézfemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ellene van-e valaki? Nincs senki. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? A szavazástól nem tartózkodott senki. 'Megállapítom, hogy a miniszteri választ interpelláló képviselőtársunk és az Országgyűlés is tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel napirendünk és egyben ülésszakunk tárgysorozatával végeztünk. A vitában való aktív közreműködésükért köszönetet mondva, valamennyi képviselőtársamnak további jó munkát, azoknak pedig, akik nyári szabadságra mennek, kellemes pihenést kívánok. Az ülésszakot berekesztem. (Taps.) (13.04) Pala Károlyné dr. Pesta László soros jegyzők '.2740 Athenaeum Nyomda, Budapest »w íves magasnyomás - Felelős vezető : Soproni Béla igazgató