Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

175 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 176 tem valamennyi állampolgára nevében. Mindezért mélységes felháborodást vált ki választókerületem állampolgárai körében az amerikai vietnami agresszió s a legutóbbi imperialista mesterkedés következtében kialakult közelkeleti helyzet. Egyetértünk azzal, hogy minden eszközzel támogatni kell a szabadságért küzdő vietnami népet, s egyetértünk a kormánynak azzal a törekvésével, amely a konfliktusok elhárítására és a tartós béke megteremtésére irányul. (Taps.) ELNÖK: Tüz Ferenc képviselőtársunk következik szólásra. TÜZ FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Komárom megye termelőszövetkezeti parasztsága örömmel fogadta az MSZMP IX. kongresszusának 1966. május 27-i határozatát a gazdasági mechanizmus reformjáról. A termelőszövetkezeteket érintő kérdéseket különös érdeklődéssel tanulmányoztuk az irányelvekben és a határozatokban egyaránt. A reform azóta már a megvalósulás szakaszába lépett. A IX. kongresszus határozatainak jelentős része már meg is valósult. Teljes megelégedésre, soha nem látott gyors ütemben vált valósággá a kongresszuson bejelentett termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény, s ezzel lényegében megoldódott egy olyan kérdés, ami parasztságunknak már régi álma volt. Csaknem ezzel egyidőben történt a hitelrendezés, és mindezt megelőzte a tervkészítés és a szerződéskötések új rendszere, a felvásárlási árak mintegy 9 százalékos emelése és termelőszövetkezeti parasztságunk szociális társadalombiztosítási ellátásának rendszere. A IX. kongresszus javaslata alapján ült össze ez év áprilisában a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa, amely a magyar termelőszövetkezeti parasztság és a munkás-paraszt szövetség szempontjából nagy jelentőségű munkaértekezlet volt. A termelőszövetkezeti kongresszus is, megyénk küldöttválasztó értekezlete is kifejezte tiszteletét és megbecsülését pártunk és munkásosztályunk iránt. Parasztságunk meggyőződése: a párt agrárpolitikája lehetővé teszi a szövetkezeti demokratizmus erősödését, a vállalatszerű gazdálkodás kialakítását és a szövetkezetek önállóságának növekedését. Ezt célozza napjainkban az országszerte folyó széleskörű előkészületi munka a területi szövetségek létrehozása érdekében. örömmel számolhatok be a tisztelt Országgyűlésnek arról, hogy megyénkben ez a munka már a befejezéshez közeledik. Valamennyi termelőszövetkezetünkben bizakodó légkörben megtartottuk a közgyűléseket, ahol kimondták a szövetséghez való csatlakozást, és megválasztották a termelőszövetkezetet képviselő küldötteket, A kongresszust «.követően megyénk valamennyi -.,' termelőszövetkezetében a küldöttek, illetve a küldöttként részvevők élménybeszámolót tartottak a kongresszusról és ismertették az ott elfogadott határozatokat. Ennek során természetesen szó esett a területi szövetségekről és feladataikról is. A kongresszus határozatai és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának irányelvei alapján az előkészítő bizottság tovább folytatta munkáját. Elkészült a területi szövetség alapszabály- és ügyrendtervezete, amelyet széles körű vitára bocsátottunk. Az előkészítő munka alapján alakult ki megyénk termelőszövetkezeteinek az az álláspontja, hogy mielőbb létre kell hozni a területi szövetséget, a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervét, mert minden perc késlekedés súlyos veszteséget jelenthet a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti tagok és vezetők álláspontja szerint ez az év a felkészülés éve lesz a gazdaságirányítás új rendjének bevezetésére. És a felkészülés időszakában a termelőszövetkezeteknek legalább is olyan képviseletre van szükségük, mint a végrehajtás során, Ilyen álláspont alapján lényegében az aratási munkák megkezdése előtt megtartottuk a kibővített vezetőségi üléseket, majd ezt követően a közgyűléseket. A közgyűlések légkörét és hangulatát rendszeresen figyelemmel kísértük, és a tapasztalatokról röviden az alábbiakban számolhatok be. A korábbi vélemény alapján azt vártuk, hogy a tagság az anyagi hozzájárulást, illetve annak összegszerűségét teszi kifogás tárgyává. Kevés kivétellel a fenntartás költségei nem jelentettek problémát. Tapasztalatunk az, hogy a vezetők és a tagok egy ideig nem voltak tisztában a szövetség által végezhető feladatokkal, és ez okozta a legtöbb félreértést. Sok esetben figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében megváltozik a tanácsi szakigazgatási szervek feladata, és ennek következtében párhuzamot láttak a tanácsi és a szövetségi munkában. Azóta már megtörtént a tanácsi szakigazgatás szervezeti és személyi átszervezése is, és ezzel egyidejűleg megszűntek az ezzel kapcsolatos aggodalmak, mivel a tanácsi szakigazgatás továbbra is jelentőségteljes hatósági és igazgatási feladatokat lát el a jövőben. Végeredményben elmondhatom, hogy a kezdeti félreértések után megyénk termelőszövetkezeti parasztsága egységesen foglalt állást a területi szövetség, mint képviseleti szerv megalakítása mellett. Megnyugvással fogadták, hogy a szövetség olyan feladatokat lát majd el, amelyekkel a termelőszövetkezetek megbízzák és amelyek megoldása ily módon ésszerű és gazdaságosabb, mintha szövetkezetenként külön-külön kerülne megvalósításra. Tisztában van parasztságunk azzal is, hogy a demokratikusan létrehozott képviseleti szerv egyben politikai fórum is, amely lehetőséget ad a termelőszövetkezeti tagságnak a helyzetét és jövőjét érintő kérdések megtárgyalására, közös állásfoglalásokra és intézkedések kezdeményezésére. Tapasztalataink alapján még egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amely szórványosan ugyan, de előfordul. Egyes termelőszövetkezetek ugyanis olyan reményeket támasztanak a szövetségeket illetően, hogy ez a szerv majd minden problémát megold. Ilyen igénnyel természetesen nem lehet fellépni. ..•-•.