Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1431 Az Országgyűlés 18. ülése, elbagatelizálni a felszabaduló 300—400 vasutast. Természetesen arra gondolunk, hogy a vasútnál évente több mint 3500—4000 vasutas megy nyugdíjba, tehát láthatjuk, hogy a 300— 400 dolgozó kérdése globálisan nem komplikálja a kérdést. De akiknél ez esedékessé válik, akiknek a munkahelye fölössé válik, annak ez nem könnyű kérdés és nem lesz könnyű a továbbiakban sem, amikor a vasút modernizálása következtében, az automatizálásból kifolyóan, a vonóerő modernizálásával kapcsolatban, a pályaépítés, a rakodás gépesítésével kapcsolatban igen nagy mértékben fog vasutas munkaerő felszabadulni. Nem arról van szó, hogy nem tudjuk őket elhelyezni, mert a közúti közlekedésnél rendkívül nagy a munkaerőhiány. De természetesen ezt nem lehet egyszerűen átkonvertálni és nem lehet azt, aki eddig váltókezelő volt, most egyszerűen a gépkocsi-közlekedés vonalára átvinni. Ez rendkívül nagy kérdés és tele leszünk gonddal, hogy vasutas dolgozóink e tekintetben mutatkozó nehézségeit megoldjuk. Csak alá tudom húzni Szenes Ottó kollegám szavait, aki a szabadjegy kérdésről, az egészségügyi szolgálat, a nyugdíj szabályzat kérdéséről, az egyenruháról és így tovább olyan szívhezszólóan szólt, hogy azt csak aláírhatom. Teljes mértékben egyetértek vele, mindent el kell követnünk, hogy a vasutas dolgozók törzsgárdáját biztosítsuk, mert hallatlanul nagy feladatok várnak rá a rekonstrukcióval kapcsolatban is. Felmerültek egyéb kérdések is, amelyekre nem szeretnék most kitérni. Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy minden egyes felszólalást, amely inkább konkrét helyi kérdésekre vonatkozott, meg fogunk nézni és meg fogjuk találni a megoldást. Természetesen ami a hatáskörünket túllépi, azt a kormány elé fogjuk vinni és az illetékes képviselő elvtársat értesíteni fogjuk a döntésekről, illetve elképzeléseinkről. Egy kérdést vetnék még fel. Rendkívüli mértékben támogatjuk Zámbó képviselő elvtárs javaslatát a nagycenki Széchenyi kastély renoválásával kapcsolatban. Én is nagyon nagy mértékben egyetértek azzal, hogy ha az Eszterházyak és az ehhez hasonló emberek kastélyaira nagyon vigyázunk, akkor Széchenyinek ezt a kastélyát ténylegesen hozzuk olyan állapotba, hogy az illő is legyen. Befejezésül még egyszer megköszönöm a rendkívül nagy segítséget, amelyet ez a vita adott. Feljegyeztem magamnak, hogy amikor nem ehhez a napirendhez, hanem az első napirendi ponthoz Juhász István képviselő-társunk hozzászólt, azt mondotta, hogy a javaslatot, illetve a beszámolót, amelyet Fock elvtárs előterjesztett, nemcsak érzelemmel, hanem értelemmel is elfogadja. Ezt most megfordítanám és azt kérném az igen tisztelt képviselő elvtársaktól, hogy ne csak értelemmel, hanem érzelemmel is fogadják el, szívvel, lelkesedéssel fogadják el ezt a javaslatunkat és a végrehajtásnál is olyan szívvel és lelkesedéssel álljanak mellénk, ahogy azt eddig is tapasztaltuk. Akkor valóban igaza lesz Kerkayné elvtársnőnek, aki tegnap azt mondotta, hogy ha esetleg évek vagy évtizedek múl1968. október 18-án, pénteken 1432 va a magyar Országgyűlés újra tárgyalja a közlekedéspolitikát, akkor azt fogja megállapítani, hogy a mai ülésszak jó munkát végzett. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány benyújtott közlekedési koncepcióját jóváhagyólag vegye tudomásul, a vasutakról szóló törvényt pedig fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatal előtt még Nemeslaki Tivadar elvtárs, az együttes bizottság előadója kíván néhány szót szólni. NEMESLAKI TIVADAR: Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi vita folyamán öt képviselőtársunk — Balogh László, Péti János, Káli Ferenc, Varga Károly és Riba Miklós — tett javaslatot a vasutakról szóló törvényjavaslat módosítására. A módosító javaslatokat képviselőtársaim között szétosztottuk írásban. Az ipari bizottság, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a módosító javaslatokat megtárgyalta. Az együttes bizottsági ülésre meghívtuk a módosító javaslatot tevő képviselőtársakat és részt vett az ülésen Csanádi elvtárs, a közlekedés- és postaügyi miniszter is. A két bizottság a miniszter elvtársnak a bizottsági ülésen és a zárszavában is mondott indokolásával egyetért és ennek alapján a következő javaslatokat terjeszti a tisztelt Országgyűlés elé. A törvényjavaslat 1. §-ához tett javaslatot Riba Miklós elvtárs. A bizottság elfogadta a javaslatot és javasolja, hogy a pontos szövegezés a következő legyen: „Ez a törvény a vasút létesítésének, korszerű működésének és megszüntetésének alapvető szabályait határozza meg a vasúti személy- és árufuvarozás biztonságos lebonyolítása érdekében." Riba Miklós elvtársnak a 2. §-hoz tett javaslatával kapcsolatban egyetértünk a miniszter elvtárssal, hogy a (2) bekezdést hagyjuk el, tekintettel arra, hogy.a hatósági jogkör gyakorlása a miniszter elvtárs hatásköre. E módosítással a javaslattevő Riba Miklós képviselőtársunk is egyetért. A 8. §-sal kapcsolatban Balogh László és Káli Ferenc elvtárs tett javaslatot. Mindkét javaslatot bizonyos módosítással a bizottság elfogadta a következő pontos szövegezésben: „A közforgalmú vasút üzembentartója gondoskodik az utasok tájékoztatásáról, az állomásokon váróhelyiséget tart fenn, nagyobb állomásokon gondoskodik az útipoggyász megőrzéséről, a nagyobb állomásokon és a távolsági személyszállító vonatokon tisztálkodási és étkezési lehetőséget köteles biztosítani." Itt elmarad a szövegből az éjjel közlekedő távolsági személyszállító vonatoknál a hálókocsiszolgálat biztosítása. E módosításokkal szintén egyetértett Balogh László és Káli Ferenc képviselőtársunk a bizottsági ülésen. Varga Károly és Péti János képviselőtársunk tett javaslatot a 12. §-ra. Bizottságunk itt teljes mértékben a miniszter elvtárs indokolásával ért egyet és javasolja a 12. § eredeti szövegének meghagyását. Mint ahogy azzal már a tegnapi előadói beszédemben foglalkoztam.