Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1063 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 1064 csak éppen egyéb célokra használták fel, és az aratási időszakra nem áll rendelkezésre. Helyes lenne, ha az ezt az anyagot szorgalmazó kereskedelmi szervek a mezőgazdasági üzemeket is olyan partnernek tekintenék, hogy az időben feladott megrendeléseikre a megfelelő anyagot időben biztosítanák. Tisztelt Országgyűlés! Szólni kívánok a továbbiakban az elöregedett termelőszövetkezeti dolgozók helyzetéről. A részükre megállapított minimális öregségi járadék sok esetben csak a létminimumot biztosítja, annak ellenére, hogy az öregségi járadékot saját eszközeinkből ki szoktuk egészíteni. Tekintettel az ilyen kiöregedett tagjaink nagy számára, ez a kiegészítés anyagi helyzetüket figyelembe véve nem tesz ki jelentős összeget. Véleményem szerint törekednünk kell arra, hogy a mezőgazdaságban kiöregedett dolgozók társadalmi ellátása mielőbb megközelítse, illetőleg elérje az iparban kiöregedett dolgozók szintjét. Mivel az érintett dolgozók előrehaladott koruknál fogva nem tudták a nyugdíjjogosultságot megszerezni, a közös munkában eltöltött idejük arányában kellene részükre járadék-kiegészítést biztosítani társadalmi erőből. Szólni kívánnék még a falusi takarékszövetkezetek rendszeréről is. A szegedi járásban is vannak olyan takarékszövetkezetek, amelyek igen jelentős, 20—30 millió forintos tőkével rendelkeznek. Ugyanakkor a helyi lakosság részéről velük szemben megközelítően sem jelentkezik ilyen összegű igény. Tudjuk, hogy amennyiben nincs kölcsönkihelyezés, úgy nincs kamat és nincs bevétel sem. Ugyanakkor azonban sok községi • tanács átmeneti pénzügyi zavarral küzd. Ezért javaslatunk az volna, hogy a takarékszövetkezeteknél kihasználatlanul levő pénzösszegeket legalább a községi tanácsok és egyéb intézmények részére rendelkezésre lehessen bocsátani, aminek következtében, ahol lehetőség van,igen sok kommunális elgondolás kerülhetne mielőbb megvalósításra, illetve a félben levőket be lehetne fejezni. Tisztelt Országgyűlés ! Megbíztak azzal, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásánál hívjam fel az illetékesek figyelmét a szegedi járást érintő két fontos problémára. Tudott dolog, hogy a szegedi járás homokterületein a második ötéves terv során több ezer holdon telepítettek szőlőt. Olyt i fajtákat ültettünk el, amilyenek rendelkezésre álltak. Nemigen volt a fajtákban válogatási lehetőségünk. Jelenleg kevés kivétellel az új telepítések termőre fordulnak, de a fajtaöszszetétel nem megfelelő. Az új telepítések mintegy 80 százaléka tömegbort adó fajtákból áll. Ügy gondoljuk, helyes lenne a fajtaarányt megváltoztatni azzal, hogy a meglevő nagyüzemi szőlő telepek mellé minőségi fajtákat ültetnénk. Erre van mód olyan formában, ha saját pénzeszközt használunk fel. Ismeretes, hogy a szegedi járás termelési adottságai, a kedvezőtlen termőhely-viszonyok, a sok rossz homok nem kényeztetik el a tsz-tagokat és nem nélkülözhetik ma még az állam támogatását. Arra kérném az illetékeseket, hogy tegyék lehetővé a 2/1967-es számú MEM—PM együttes rendelet kibővítését azzal, hogy a homokon is lehessen 70 százalékos állami támogatással minőségi borszőlőt vagy csemegeszőlőt telepíteni. Megközelítően 6—800 katasztrális hold minőségi borszőlővel vagy csemegeszőlővel javítani lehetne az új telepek fajtaösszetételét. A másik problémánk a népgazdasági érdekből is igen fontos kőolaj-feltárással és kutatással kapcsolatos. Nagyon örülünk annak, hogy Szeged—Algyő körzetében jó eredményeket mutatnak fel az olajbányászok. Nem szükséges azt bizonyítani, hogy a létesítmények megvalósításával sok száz hold termőföld kerül ki a mezőgazdaság hasznosításából. Egyes szövetkezeteink földje csökken, a tagoknak kisebb földön kell megélni és kevesebb földön kell biztosítani az árutermelést olyan szinten, hogy az a népgazdaság érdeke, a tagok életszínvonala, a párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően alakuljon. Véleményem szerint egyes szövetkezetek vetésszerkezetét, termelő kapacitását úgy kell kialakítani, hogy a fentebb elmondottak megvalósíthatók legyenek. Az érintett szövetkezeteknek nincs jelenleg arra anyagi fedezetük, hogy egy részletes tervtanulmányban rögzítsék jövő sorsukat, hogy hogyan kell kialakítani szerkezetüket, milyen termelő kapacitást kell létrehozni. Ahhoz kérnék segítséget, hogy a szeged—algyői olajmedencében az érintett szövetkezetek kapjanak állami pénzből segítséget egy részletes tervtanulmány elkészítésére, amely tervtanulmány üzemenként kerülne kidolgozásra. Megítélésem szerint ez az összeg mintegy 500 000 formt lenne, és megnyugtatással szolgálna az érintett szövetkezeti tagok számára üzemük jövőjét és saját sorsukat illetően. Kívánok az Országgyűlésnek további jó munkát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be, és holnap, pénteken reggel 10 órai kezdettel folytassuk az 1967. évi állami költségvetés végrehaj tásáről szóló törvényjavaslat tárgyalását, s annak befejezése után holnapi ülésünkön térjünk át az interpellációk előterjesztésére. Elfogadja-e az országgyűlés a napirendi javaslatot? (Helyeslés.) Igenlő válaszuk után köszönöm példamutató kötelességteljesítésüket, és az ülést bezárom. (19,05.) Hitelesítették : Dr. Pesta László Dr. Prieszol Olga Galló Ernő Papp Lajos Polyák János Pala Károlyné soros jegyzők 68. 2918 — 100 éves az Athenaeum Nyomda, Budapest — íves magasnyomás'. Felelős vezető: Soproni Béla igazgató