Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1059 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 106O hozzászólni, a vállalati önállóságnak és kezdeményezésnek egy másik példája, hogy tudniillik több vállalat — köztük a Dorogi Szénbányák Vállalat is — a dolgozók saját lakásépítésének vállalati segítséggel történő megindítását kezdeményezte. Dorogon úgynevezett ifjúsági lakásépítési akciót indítottunk be. Bár anyagi viszonyaink szerények, mert hiszen erre a célra nincs elegendő pénzünk, mégis 36 fiatalnak egy három tömbből épülő lakáskomplexumot fogunk építeni, mégpedig úgy, hogy a fiatalok, elsősorban az új nős fiatalok — akik sehova se tudnak menni — kezdenek építkezni. A Dorogi Szénbányák Vállalat húszezer forintot ad nekik kölcsön, újabb húszezer forintot pedig 2 százalékos kamatra. Arra az esetre, ha 15 évig ott maradnak — ezt az összeget — közművesítésre fogjuk nekik adni. Ez egy másik olyan példa, amire szeretném itt a tisztelt elvtársak figyelmét felhívni, hogy tudniillik Dorogon és környékén már a kislakás- és társasházépítési akció ilyen formán meg is indult. A vállalati önállóságnak és kezdeményezésnek több példája is látható, mert ugyanezt — vagy hasonló dolgot — Esztergom környékén is végzik. Mint ipari területnek a dolgozója, legyen szabad megemlítenem a mezőgazdasági területről is egy újfajta eredményt, egy új gazdasági kezdeményezést, mégpedig a sertéshús-termelés növelését, s annak meggyorsítását illetően azzal az újszerű formával, amely már a megvalósítás útján is van, mégpedig a felvásárló vállalat, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek együttműködése területén. A gazdasági és technológiai elemzések azt mutatják, hogy ebben a formában lehetséges viszonylag nem túl nagy beruházással igen korszerű hústermelést megvalósítani. A folyamat legkényesebb részét igénylő feladatokat, a kocatartást és a süldőnevelést jól felszerelt állami gazdaságok végzik, az ő irányításukkal a hizlalási folyamatot viszont a termelőszövetkezetek fogják végezni. A jövedelemből való megfelelő részesedést és együttműködést a különféle szektorú mezőgazdasági üzemek ki tudják alakítani. Tisztelt Országgyűlés! Ezt a néhány példát annak illusztrálására mondtam el, hogy az új gazdaságirányítási rendszer, ha szerényen is, de már hat egy olyan fontos területen, mint a vállalatok kezdeményezése, a közigazgatási alapokon való együttműködése. Minden bizonnyal nagy eredmény, hogy ennek az évnek a gazdasági eredményei 1969-re egy megfelelő állami költségvetés összeállítását teszik szükségessé és lehetővé, a megye dolgozói ennek érdekében j szorgalmasan, öntudatosan dolgoznak, és eddigi tapasztalataink alapján bizalommal vannak a gazdaságirányítás megkezdett új rendszerével kapcsolatban. Meg vagyok róla győződve, hogy ezt a munkát a megye dolgozói nagyszerűen tovább fogják vinni. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! t Tekintve, hogy az idő igen eljárt és én va- j gyök az utolsó hozzászóló, egy egész sor dolgot, I amit szerettem volna még elmondani, nem mon- j dok el, mert az előttem felszólaló képviselőtársak .már elmondották. Ezért én elállók a további hozzászólástól s a Komárom megyei képviselőcsoport nevében a Magyar Népköztársaság 1967. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentését, a törvényjavaslat indoklásának tanulmányozása után elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Bár Kéri képviselőtársunk azt mondta, hogy ő az utolsó felszólaló, mégis kérem képviselőtársaim türelmét és figyelmét & hallgassuk még meg Nieszner Ferenc képviselőtársunk felszólalását. NIESZNER FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal egyetértek, de engedjék meg, hogy egy pár javaslattal éljek a következő évi költségvetés összeállításához. Országunk figyelme most az aratás és a betakarítás felé irányul, hogy meglesz-e az évi kenyerünk vagy dollárért kell megvenni a búzát külföldi piacon. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban javaslatot tegyek. Ismeretes, hogy népgazdaságunk az állandóan fejlődő műtrágyaigény kielégítésére már eddig is igen nagy erőfeszítéseket tett, azonban a rendelkezésre álló műtrágya mennyisége korántsem fedezi az egyre növekvő igényeket. Ügy gondolom, mindenki előtt ismert, hogy a műtrágyahasználat növekedése termelésnövekedéssel jár. Tehát az ez irányban végzett beruházások egyrészt lecsökkentik vagy megszüntetik a külföldi behozatalt, másrészt megtérülésük is a jelentkező többlettermelésből igen rövid idő alatt biztosított. Ezért javaslom, hogy a tervezettnél nagyobb összeget fordítsunk az elkövetkezendő évben is a műtrágyagyártás fejlesztésére. Javaslom, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére a költségvetés a tervezettnél nagyobb összeget fordítson öntözőgépek és berendezések üzembe helyezésére, hogy minél nagyobb területet tudjunk országosan bekapcsolni az öntözésbe és így az aszály ellenére is nagyobb termést tudjunk biztosítani. Termelőszövetkezetünk jelenleg is 500 katasztrális holdon folytat öntözéses gazdálkodást. Az öntözés nálunk igen kis befektetéssel 1000— 1200 holdra volna bővíthető. Ebben az évben erre öntözőberendezések hiánya miatt lehetőség nincs, de meg kell említenem azt is, hogy a meglevő berendezések üzemeltetése is igen komoly nehézségbe, ütközik, mivel az öntözőberendezésekhez alkatrészt kapni szinte egyáltalán nem lehet. Ugyancsak hiánycikk a szórófej és sok egyéb tartozék, ami a folyamatos üzemeltetéshez szükséges. Mindannyian tudjuk, hogy a termelőszövetkezetek szervezésekor a mezőgazdaság üzemágának beruházási ellátottsága nagyüzemi vonatkozásban a nullával volt egyenlő. A kisparaszti épületek és mezőgazdasági felszerelések nagyüzemileg csak kis mértékben és rövid ideig voltak használhatók. A termelőszövetkezetek részére ez ideig biztosított beruházások, bár azok a népgazdaságnak elég nagy terhet jelentettek, mégsem elegendők a nagyüzemi gazdálkodás színvonalának további emelésére. A szövetke-