Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-13
985 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 986 nácsi fejlesztési alapok állami támogatásának mértékére is, hogy a tanácsok helyi költségvetési és beruházási politikájának összehangolásához, az előrelátóbb területfejlesztési tevékenységhez szükséges pénzügyi előfeltételekkel rendelkezzenek. Tisztelt Országgyűlés! Köztudott, hogy a gazdasági fejlődés kulcsa nálunk is a beruházások alakulása. Az 1968. évi költségvetés kiadásainak közel egynegyedét fordítjuk erre a célra. A beruházások meghatározzák a jövő gazdasági struktúráját és a beruházási piac helyzete érzékenyen hat a gazdaság többi területének egyensúlyára is. Jelenleg ez a népgazdaságnak az a területe, ahol nagyobb aránytalanságok vannak. A beruházások növekedési üteme az elmúlt években meghaladta a népgazdaság általános fejlődésének és a nemzeti jövedelem emelkedésének mértékét. A beruházási javak iránti kereslet tartósan nagyobb, mint a kínálat. A beruházási piac feszültségeinek kialakulásában több ok játszott közre. Az elmúlt években sok nagy értékű hosszú megvalósítási idejű beruházás kivitelezését indítottuk meg, ami erőteljesen növelte a befejezetlen állományt. Ezt mutatja, hogy az idén folyamatban levő több mint 400 beruházás 120 milliárd forint összes pénzszükségletéből kereken 70 milliárd forintot a következő években kell biztosítani. Szaporította gondjainkat, hogy a múlt évben a beruházási tevékenység kiugróan magas volt. A beruházások magas színvonalát lehetővé tette egyrészt az, hogy a vállalatok pénzügyi forrásai a számítottnál nagyobbak voltak, másrészt, hogy a beruházási javakat előállító ágazatok termelése jelentősen nőtt, valamint, hogy a gépimport és az építőanyag-behozatal nagymértékben emelkedett. A szocialista viszonylatokban az előző években kialakult aktívum is jó lehetőséget teremtett a gépimport erőteljes fokozására. Ugyanakkor a vállalatok előtt már tavaly ismert volt, hogy amelyik beruházás készültségi foka 1967. december 31-én eléri legalább az előirányzat egyötödét, annak finanszírozásában a költségvetés további, előre meghatározott részt vállal, sőt, amely beruházás megvalósítása eléri az összérték négyötödét, azt költségvetési juttatásból fejezik be. Ez is jelentős ösztönzést adott arra, hogy a vállalatok gyorsítsák beruházási tevékenységüket. Mindezek hatására 1967-ben igen magas beruházási színvonal alakult ki. Tovább emelkedett a megkezdett, de be nem fejezett beruházások aránya. A beruházások gyors növekedése nem eredményezett kielégítő változást a termelés hatékonyságában, a fejlődéssel nem volt arányos az exportképesség javulása és a magasabb beruházási színvonal erőteljes importnövekedést követelt meg. E két utóbbi tényező fizetési mérlegünk alakulását is befolyásolta. Mindezek mellett nem volt kielégítő a döntések előkészítése. Megfelelően kidolgozott fejlesztési koncepciók hiányában a javasolt beruházásokat a perspektívák szempontjából nehezen lehetett elbírálni. A javaslatok általában nem tartalmaztak alternatívákat, ezért a központi szervek a kívánatosnál és lehetségesnél szűkebb áttekintés alapján voltak kénytelenek döntést hozni. Az ez évi tapasztalatok is arra mutatnak, hogy az 1968. évi tervben szereplő 57 milliárd forint beruházási előirányzat is jelentősen túlteljesül. 1968 első öt hónapjában már mintegy 6—8 százalékkal magasabb volt az építési beruházások volumene a tavalyi év megfelelő időszakánál. Az előrelátható beruházási túlteljesítés okai között első helyen szerepel, hogy a beruházási célokra rendelkezésre álló fizetőképes vásárlóerő magasabb annál, mint amivel számoltunk. A vártnál nagyobb vállalati és tanácsi alapok képződtek, ezen túlmenően a központi beruházások rendszere mindenekelőtt a termelőcélú beruházásoknál nem köti keretekhez a folyamatban levő beruházások folytatására fordítható éves összegeket, a finanszírozási automatizmus tehát a túlteljesítésnek nem szab gátat. Ezért a költségvetés nagyobb vásárlóerőt kénytelen kibocsátani, mint azt az 1968. éves terv készítésénél feltételeztük. A beruházások befejezéséhez készített finanszírozási javaslatok szerint költségnövekedés várható a vállalati és központi beruházások terén is, mivel a beruházási programok előirányzatai itt is alacsonyabbak voltak a reális értékeknél, nem áremelkedés miatt, hanem helytelen költségtervek, többletmunkák következtében. A múltban indított beruházások jóváhagyási és érdekeltségi rendszere ugyanis ilyen tervezésre ösztönözte a beruházókat. A jelenlegi túlságosan felfokozott beruházási tevékenységnek van egy máris kézzelfogható negatív hatása. Míg a fogyasztási cikkek piacán általában egyensúly, helyenként enyhe túlkínálat van, a beruházási javaknál főként építőanyagoknál, hengerelt acélnál, fánál, építési munkáknál, import gépeknél a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. Ennek egyenes következménye az, hogy a beruházási javaknál az utóbbi hónapokban nem elhanyagolható áremelkedést lehetett megfigyelni. Kérdés tehát, mi a további teendő a beruházások terén? Abból kell kiindulnunk, hogy a gazdasági egyensúlyt a beruházási piacon kialakult nyomás veszélyezteti. Amennyiben reális lehetőségeinken felül beruházási kiadásokat vállalnánk, az nagyon érzékenyen és kedvezőtlenül befolyásolná a nemzeti jövedelem előállításának és felhasználásának egyensúlyát. Ez évben várható ugyan, hogy a nemzeti jövedelem valamelyest nagyobb lesz a tervezettnél, de ez a többletjövedelem semmiképpen sem engedi meg a lazább gazdálkodást a beruházásoknál, még ha ez a vállalatoknál néha látszólag ellentmondásos helyzetet is teremt. A költségvetési beruházási tervek nagyobb arányú túlteljesítése rontaná a folyó év nemzetközi fizetési mérlegét és az általános gazdasági egyensúlyra való törekvésünk esélyét is. Az elvégzett elemzések és számítások szerint a reform során megalkotott gazdasági eszközök és szabályozók alkalmasak a káros tendenciák megakadályozására. Nincs szükség arra, hogy változtassunk az általános, tartós pénzügyi szabályozókon. A beruházásokat és a forrásokat azonban operatív eszközeinkkel úgy kell szabá-