Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-12

937 Az Országgyűlés 12. ülése, 1968. március 29-én, pénteken 938 ügyekben, ha' előbb nem is akarja, a nyomozás anyagának a terhelt elé tárásakor megismerheti a védő a bűnügyi iratokat, indítványokat és észrevételeket tehet. A védő az eljárás során sokat segíthet a bűnüldöző szerveknek, ha ráirányítja a figyelmet az addig nem ismert esetleges enyhítő és mentő körülményekre. E tekintetben is van fejlődés, mégis azt mondhatom, hogy esetenként a nyomozati szakban történő védői tevékenység még nem teljesen bontakozott ki és így az időnként formális. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy néha a kirendelt védők nem szívesen vállalják a megbízatást és megfelelő indok nélkül távol maradnak, amikor bizonyos nyomozati cselekmények végrehajtásához hívják meg őket. Ennek okát abban látom elsősorban, hogy nem áll arányban kifejtett munkájukkal az a díjazás, amelyet a kirendeléskor részükre biztosítanak. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy a büntető ügyekben is olyan jogi védelemre van a jövőben is szükség, amely erősíti a törvényesség betartását, és nem ellentétes a szocialista társadalom építésének követelményeivel. Ügyelni kell arra, hogy a védelem ne arra irányuljon, hogy a megtörtént tényeket egyes esetekben a védő meg nem történtté igyekezzék tenni, hanem segítse érvényre jutni a fontos igazságszolgáltatási feladatokat. Mindazok a kötelességek, amelyeket a védőkkel kapcsolatosan felvetettem, adódnak az ügyvédpolitika irányelveiből is. Ha a Zala megyei bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek munkáját veszem figyelembe, akkor is meg lehet állapítani, hogy erőfeszítéseink az elmúlt évben nem voltak hiábavalók. A párt IX. kongresszusának határozatai alapján a napi politikai munka következtében sok olyan feszültség feloldódott, amely még néhány évvel ezelőtt is komoly mértékben hatott. Példának említeném csupán, hogy a mi megyénkben is három-négy évvel ezelőtt még a falopások az összbűnözés között jelentős helyet foglaltak el. Ezek az ügyek az illetékes szervek munkaerejét nagymértékben lekötötték. Ma, amikor az országos és megyei intézkedések megteremtették az alapjait és feltételeit annak, hogy különböző energia-forrásokon keresztül megnyugtatóan biztosítva van a tüzelőellátás, az építkezésekhez pedig a TÜZÉP útján a faanyag beszerzése, ennek eredménye, hogy a falopások megyénkben is minimálisra csökkentek. A különböző intézkedések hatására ugyanígy több bűncselekmény-kategóriában jelentős csökkenés tapasztalható. Például elmondhatom, hogy nagy erőfeszítést kellett tenni annak érdekében, hogy 1967-ben Zala megyében az osszbűncselekmények száma 6,2 százalékkal csökkenhessen. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomból is kitűnik, hogy a bűnüldöző szervek közös tevékenysége a dolgozó emberek előtt zajlik le, akik munkánk iránt érdeklődnek és feladataink jó ellátását elvárják tőlünk. Fontos kötelességünk, hogy az állampolgárok pihenését, szórakozását nyugodttá és biztonságossá tegyük. Ezt a tevékenységet a dolgozók széles rétegei mind jobban megbecsülik és ennek számos jelét naponta bizonyítják. Azt is hangsúlyoznom kell, hogy tevékenységünk egybeesik a dolgozó emberek érdekeivel és ennek eredménye az, hogy túlnyomó többségük elismeri és támogatja erőfeszítéseinket. Tisztelt Országgyűlés! A jogpolitikai elvekről szóló kormányhatározat gyakorlati alkalmazásánál a fentieken kívül még számos egyéb probléma is felvetődik, ami nem változtat azon a tényen, hogy az országban és megyénkben is törvényes rend van. A felmerülő problémák csak úgy oldhatók meg, ha a kormány jogpolitikájának megfelelően összefogva, egységesen lépünk fel a bűnözés ellen és sokirányú intézkedést teszünk a törvényesség mindkét oldalának betartása érdekében. Összegezve az elmondottakat, hangsúlyozni kívánom, hogy legfontosabb tennivalóink közé tartozik, hogy a jövőben is következetesen és differenciáltan végezzük feladatainkat. Mindkét fontos beszámolóval egyetértek. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szabó József képviselőtársunknak adok szót. DR. SZABÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Űgy gondolom, hogy a tisztelt Országgyűlés nagyon fontos, de szerintem nem mindig jól beosztott idejével nem volna illő visszaélnem, másrészt tervezett hozzászólásom tartalmának jelentős részét a vitában már részt vettek érintették, s ezek megismétlésével én nem rabolom az időt. Csupán néhány részkérdést említek. Ami a növekvő számú közlekedési balesetek és az ezekből származó büntető- és egyéb eljárások helyzetét illeti, szerintem is tény, hogy a közlekedési balesetek és bűncselekmények okát nagyrészt a KRESZ szabályainak megszegésében, a gépjárművezetők, de a gyalogosok szabálytalan magatartásában is kell keresni. De szerintem nemcsak erről van szó! őszintén meg kell nézni azt is, milyen egyéb tényezők és hogyan hatnak közre az ilyen esetek számának ilyen gyorsütemű növekedésében. Ha ezt nem vizsgálnánk, nem lennénk igazságosak a helyzet megítélésében, eltúloznánk a gépjárművezetőkben rejlő okokat és túlzottan csak a büntetésekkel akarnánk e tendencia ellen fellépni. Csak néhány apró tényezőt említek ezek közül, amelyekre, ha az illetékes szervek és az állampolgárok is több figyelmet fordítanának, hatékonyabb intézkedéseket tennének, lehetne valamelyest javítani a helyzeten. Ilyenek például útjaink jelentős részének keskeny volta, elhanyagolt, rossz állapota, sok problémának oka. A különböző építkezések és csatornázások miatt az úttestek egy részét feltörik és nem eléggé gyorsan és jól állítják helyre. Pedig az úttestek karbantartásával, megtisztításával kapcsolatban is sok jogszabály van érvényben, de az illetékes szervek ennek nem szereznek érvényt. Viszont, ha valahol súlyos baleset történik, akkor tudnak gyorsan és hatékonyan intézkedni. Szerepet játszik szerintem a közúti jelzések hiányossága is. Lakott területeken azt tapasztaljuk, elsősorban a városokban, hogy helyenként táblaerdők vannak, ráadásul ezeket sűrűn cserélgetik is, máshol pedig a legszükségesebb táblák, különböző jelzőberendezések, különösen a 39*