Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-30

2041 Az Országgyűlés 30. ülése 1967. január 28-án, szombaton 2042 hangba hozni a szükségletekkel, a csatornázás azonban erősen lemaradt. Különösen kedvezőtlen a helyzet a XV., XVI. és XVIII. kerületekben. Miután a peremkerületek csatornahálózata csak részben van, vagy egyáltalán nincs kiépítve, a szennyvizek és a csapadék a talajvíz szintjét megemelte és egyben el is szennyezte. Tudjuk, hogy az általános városrendezési terv során elkészült a főváros csatornázásának távlati terve és ennek részeként az általános csatornázási terv is, amely a nagyszabású lakásépítési programra is megoldást tartalmaz, Ëz a terv a megvalósulás során nagymértékben fogja terhelni a népgazdaságot pénzügyi, tervezési és építési kapacitás szempontjából. Tudjuk, hogy ez a beruházás nem produktív jellegű, de jelentősége ipari, egészségügyi szempontból olyan követelő igény, amelynek mindenképpen,, különösen a tervezettnél jóval előbb eleget kellene tenni. A csatornázás kielégítő rendszerének megépítése a csapadékvizek elvezetése és a talajvízmagasság szempontjából is nagy jelentőségű. Ezért rendelte meg a főváros illetékes osztálya a belvízrendezési perspektív terv elkészítését is. A probléma felvetése után a megoldás sürgősségének igazolására felszólalásomat szeretném konkréttá tenni azáltal, hogy a XV., XVI. és a XVIII. kerület ilyen irányú gondjait tényszerűen is ismertetem. Mindhárom kerületre, illetve annak egyes részeire az a jellemző, hogy csatornahálózata minimális, a talajvízszint egyre emelkedik. Ez az állapot különösen aggasztóvá vált, mivel a talajvíz a szennyvízzel keveredett és így a közegészségügyet *és a házak állagát egyaránt veszélyezteti. Rákosszentmihályon például a veszélyeztetett terület 400 hektár terjedelmű, 3500 lakóház van rajta, mintegy 10 ezer lakos van érintve. A lakóházak mellett a lakosság biztonsága is veszélyben van. Jelenleg 170 olyan épület váh, amelynél a víz a talajszint fölé emelkedett. E területen a pincék víz alatt állnak és a szennyvíz äz ivókutakat is megfertőzte. Az érdekelt területről csak a XVI. kerületi tanács az elmúlt évben 34 családot telepített ki. A 34 család közül 16 családnak a fővárosi lakáskeretből kellett lakást biztosítani. És ha egy lakás árát minimálisan csak 150 ëzer forintra értékeliük, akkor ez körülbelül* mintegy két és fél millió rendkívüli kiadást jelentett a fővárosnak. A XVI. kerület ezen részében tanácstagi beszámolókon és képviselői fogadóórákon ez a kérdés döntő fontossággal, minden más kérdést háttérbe szorítva jelentkezik és nagymértékben befolyásolja a lakosság általános és politikai hangulatát. Ezeknek a tarthatatlan állapotoknak a megoldására az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Fővárosi Tanács erőfeszítése nyomán a XV. kerületben már megkezdődött a csatornázási tervek elkészítése és részbeni kivitelezése. Ennek nagyon örülünk, de a jelenlegi lehetőségek csak kis részben oldhatják meg a problémát, mert a helyzet igen súlyos a XVI. és a XVIII. kerületben is. • Kérem ezért az országgyűlést, bízza meg a kormányt és az illetékes szerveket, hogy vizsgálja felül e két témával kapcsolatban a jelenlegi helyzetet és a lehetőségeket, tegyen sürgős intézkedést a főváros lakosságának és iparának zavartalanabb vízellátására, a talajvíz és a szennyvizek elvezetéséhez szükséges csatornahálózat kiépítésére már az 1967-es esztendőben, elsősorban a kiemelt XV., XVI. és a XVIII. kerületben, megfelelő anyagiak és kapacitás biztosításával. Az 1967. évi állami költségvetés vitája során, ismerve az elmondott súlyos problémákat, erre kívántam külön felhívni a figyelmet és segítséget kérni. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kovács Pál képviselőtársunk. KOVÁCS PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásából kitűnik, hogy az az 1966. évi gazdasági eredményekre épült. Hiánytalanul tölti be kettős szerepét, tükrözi a harmadik ötéves terv első évi célkitűzésének teljesítését, egyben megfelelően tartalmazza a tervből az 1967-es évre eső feladatainkat. Az elmúlt esztendőben pártunk 1965. decemberi határozata nyomán a' népgazdaság számos területén kedvező változásokat sikerült elérnünk. Bár az 1966. évi költségvetés hiánnyal zárult, mégis úgy értékeljük, hogy a felhasznált forintok mögött több a tartalom és.a célszerűség, az előretekintés s ennek következtében javult a dolgozók elégedettsége gazdálkodásunkkal kapcsolatban. Megyénk szocialista ipara a második ötéves tervhez képest lassúbb ütemben, de egészségesen tovább fejlődött. Erre az időszakra esik a Békéscsabai Konzervgyár beruházási munkálatainak befejezése, a jó termékei miatt népszerűvé vált tésztagyár üzembehelyezése, a mezőgazdasági gépgyár békési gyáregységének létesítése, a kosárfonó pedig új telephellyel gyarapodott. Megkezdtük és jó ütemben hajad a forgácsoló építése. Számos üzemünkben kisebb-nagyobb műszaki fejlesztést valósítottak meg. Fejlődő építőanyaga és bútoriparunk nagyban hozzájárult a növekvő igények kielégítéséhez, àz országos 10—12 százalékos termelésnövekedéshez. Vállalataink általában nyereséggel zárták az évet s többségük többletnyereséget ért el. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy például a Békéscsabai Konzervgyár dolgozói derekasan bizonyították az üzem megyénkbe való telepítésének helyességét. A foglalkoztatás és a mezőgazdaság belterjességének javításán túlmenően kedvezően járultak hozzá a konzerv-export részarányának növeléséhez azzal, hogy a beruházási programban előirányzott 3250 vagon helyett 3400 vagon korzervet gyártottak. Ugyancsak ä program célkitűzéseiben szereplő 720 vagon közkedveltté vált száraztésztából is Öt vagonnal többet bocsátottak a fogyasztók rendelkezésére, változatlanul jó minőségben. A kedvező teljesítmény értékét növeli äz, hogy a beruházási programban szereplő 91 százalékos, .költségszint-előirányzatot mintegy 4—