Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

2015 Az Országgyűlés 29. ülése landóan fokozódott minden ágazatban. Sőt, ha a további éveket vizsgáljuk, hogy tsz-eink hogyan viszonyultak a népgazdasági igényekhez, a számok azt bizonyítják, hogy igen szép eredményeket értünk el. Borsod megyei viszonylatban kívánok néhány számot megemlíteni. Kenyérgabona felvásárlásunk volt 1960-ban 2941 vagon, míg 1965-ben 8253 vagon. A közbeeső idő alatt a növekedés 5312 vagon volt. Hízottsertésből 1960-ban 52 041 darabot vásároltunk fel, 1965-ben 90 644 darabot, itt a növekedés 38 603 darab. Vágóbaromfiból 37 vagonnál vásároltunk fel 1960-ban, 1965-ben 207 vagonnal, a növekedés 170 vagon volt. Megyénkben az 1960. évi felvásárlási összérték forintban 492 millió forint volt, 1965-ben változatlan árak mellett 710 millió forint volt; ez százalékban kifejezve 44,3 százalék növekedést jelentett. A második ötéves terv időszakában 1960hoz képest évente mintegy 18 százalékkal növedett a felvásárlás volumene. Ha mezőgazdasági termelésünket ez idő alatt népgazdasági szinten vizsgáljuk, akkor is azt állapíthatjuk meg, hogy mintegy 10 százalékkal haladta meg össztermelésünk az előző öt évit. A kedvezőtlen időjárást, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakának nehézségeit figyelembe véve ez szép eredmény. Sőt úgy érezzük, hogy igen szép eredményelérést tükröz az is, hogy a tervidőszak végén a kenyérgabona szükségletünket már hazai termésből fedezzük. Mindezen elért eredmények ellenére is és az adott messzemenő állami támogatás mellett is az utóbbi években a mezőgazdaságban feszültség keletkezett, s ez mindkább korlátozta a gazdaságok fejlődését. Ilyenek voltak az árviszonyok kialakítása, a hitelek nagyarányú növekedése; már 1965ben termelőszövetkezeteink a 10 százalékos fel nem osztható szövetkezeti alap lefedezése helyett 27,6 százalékkal fedezték le a hosszú és középhitelek visszafizetését. Emellett a bővített újratermelés érdekében országos viszonylatban számos termelőszövetkezetben a célok elérése mellett tekintélyes összegekben kellett sajáterős beruházást is végezni. A szövetkezetek fejlő-, désére károsan hatott a jogszabályokon alapuló együttműködés nem egyenlő jogokkal rendelkező formája. A tsz és a vállalat közötti viszony erősen hanyatlott, a főhatóságok által megállapított szerződéskötésből eredő viszályok egyre szélesedtek. Károsan befolyásolta gazdaságunk termelési tevékenységét, hogy nem azokat a géptípusokat vásárolhatta meg, amelyek éppen az ő területi adottságának megfeleltek volna. A fentiek is indokolttá tették a gazdasági mechanizmus változását. Nagyra értékeljük az új gazdasági mechanizmusban megtervezett változásokat. Helyesnek találjuk az eddigi előkészületeket, jótékony hatásúak a már megvalósult intézkedések. Például a Központi Bizottság 1965. december 8-i határozata a mezőgazdasági ár-, adó- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztéséről, amelynek alapján 1966-ban mintegy kilenc százalékkal 1967. január 27-én, pénteken 2016 emelkedett a mezőgazdaság felvásárlási árszínvonala. Ez az intézkedés jelentősen elősegítette ; az üzemek önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtését. Néhány termelt áru értékének rendezésével 1,2 milliárd forinttal növelte a termelőszövetkezet és a háztáji árbevételeit. Tisztelt Országgyűlés ! Igen kedvezően hatot! tak termelőszövetkezeti tagjainkra a szociális intézkedések is. A betegellátás fokozása, a kétgyermekes tsz-tag családi segély bevezetése, az i anyasági segély, de nem utolsó sorban a fogor:- vosi ellátottság. De jó politikai. hatást váltott ki \ a szövetkezeti parasztságunkból a termelőszövet-. í kezeti tagok nyugdíjellátásának 1967. január 1vel életbe léptetett új rendszere. Mi, helyi ve; zetők is örömmel vettük ezen intézkedéseket és a közgyűléseken jó érzéssel ismertettük. Az 1966. évben megtörtént a termelőszövet! kezetek állóeszközeinek újraértékelése, amelynek alapján 1967. január 1-vel általános hiteli rendezésre került sor. A hitelrendezéssel alapvető lépést tettünk a termelőszövetkezetek to; vábbfejlesztésében. Figyelemmel az üzemek tej herbíró képességére, ezzel tovább erősítettük a közös gazdaságok Önálló gazdálkodását. Mindï ezen intézkedések és a még várható intézkedéi sek nagy bizalmat keltettek termelőszövetkezeti parasztjainkban helyes politikánk iránt. Tisztelt Országgyűlés ! Most, amikor tárgyal' juk az 1967-es költségvetést, említést kell ten; nem arról, hogy központi szerveinknek már most figyelembe kell venniük a második vízlépcső megépülése után jelentkező problémákat. A felsőtiszai szakaszon a Tisza felduzzasztásával több ezer hold föld kerül víz alá, vagy ha nem is víz alá teljes egészében, mégis bizonytalan termelési viszonyok alakulnak ki. Ezeken a területeken a Tisza mellett levő termelőszövetkezeteknél a magas vízállás következtében a tiszatöltés által mentesített, művelésre alkalmas területeken is igen komoly problémákat okoz a felfakadó belvíz. Az elmúlt két esztendő is bebizonyította, hogy amikor csapadékosabb az időjárás, a saját termelőszövetkezetünkben is mintegy 200 hoidnyi területet tett ki az, amelyet megművelni nem tudtunk. A második vízlépcső megépítése ezeket a belvizeket erősen fokozni fogja. Itt feltétlenül már most meg kell tenni azokat az intézkedéseket, hogy a védett területen felfakadó vizeket megfelelő csatornarendszerrel a tavaszi áradások után le tudjuk vezetni. Sőt a járásunk területén, amelynek nagy része a Tisza két partján helyezkedik el, igen fontosnak tartjuk, hogy a megmaradó területen komolyabb talajjavítást végezzünk. Gondolok itt a több ezer holdnyi szikes talaj javítására és jelentős területet kitevő erősen kötött réti talajainkon végzendő altalaj lazításra és meszezésre. -A közölt területen több ezer szorgos, földet szerető dolgozó van letelepedve és a továbbiakban is ott akarnak megélni. Kérem az illetékes kormányszerveket, hogy fontossági sorrendben vegyék figyelembe kérésünket. Tisztelt Országgyűlés! Ismerjük a IX. pártkongresszus határozatát, amely kimondja, hogy folytatjuk a mezőgazdaság korszerűsítését, bel87*