Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

1993 Az Országgyűlés 29. ülése 1967. január 27-én, pénteken 1994 pénz, amit valamelyik feladatra szánunk, vagy elég-e az eredmény, amit e számokkal az ország érdekében elérnek. Mindjárt bevezetőben szeretném megállapí­tani, hogy a Külügyminisztérium költségvetési igényei" határozottan szerények a külügy nagy feladataihoz mérten. A Külügyminisztérium költségvetését rendkívül felelősen, messzemenő takarékossággal állították össze az 1967-es esz­tendőre. Egy pillantás alatt megállapíthatjuk azt is, hogy e költségvetés végösszege a tavalyinál is alacsonyabb, több mint hatmillió forinttal. Pe­dig egyes tételeinek kialakulásánál olyan ténye­zők is szerepeltek, hogy külképviseleteink költ­ségei az egyes kapitalista országokban megindult inflációs, drágulási folyamat következtében kényszerűen jelentősen emelkednek. Még in­kább elismerésre méltó ez a fegyelmezett taka­rékosság, ha a minisztérium eredményeivel vet­jük össze, azokkal állítjuk arányba. A Külügyminisztériumnak az a feladata, az a munkája, hogy a párt politikáját, az egész nemzet által egységesen elfogadott elveket és célokat a nemzetközi életben, a világpolitikában is képviselje és érvényesítse. Melyek a mi legfőbb céljaink nemzetközi viszonylatban? Mindenekelőtt a béke megőrzése, biztosítása, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés el­vének érvényesítése, a háború végleges kiküszö­bölése a népek életéből, a Szovjetunióhoz való törhetetlen barátság őrzése és érvényesítése, a Szovjetunió vezette szocialista tábor akcióegy­ségének állandó erősítése, s mindezekkel hazárik biztonságának, nyugodt életének megőrzése, a békés munka, a szocializmus építése feltételei­nek biztosítása. Teljesítette-e, teljesíti-e Külügyminisztériu­munk ezeket a feladatokat? Megállapíthatjuk, hogy a párt politikájá­nak, a párt érdekeinek szolgálatában igen jelen­tős eredményeket értünk el. Az elmúlt esztendő különösen gazdag ilyen jó eredményekben. Ahogy a párt IX. kongresszusának központi bi­zottsági beszámolója is megállapította, megnöve­kedett a Magyar Népköztársaság külpolitikai te­vékenysége és megnőtt' nemzetközi tekintélye. Olyan bizonyítékok támasztják alá ezt a megál­lapítást, mint a magyar delegáció szerepe az ENSZ-ben a legutolsó közgyűlésen, amikor a közgyűlés egyik alelnöki tisztét hazánk képvise­lője töltötte be, és külügyminiszterünk felszóla­lása a közgyűlésen, amelyet éppen növekvő te­kintélyünk következtében, ezzel is igazolva kül­politikánk helyességét, nagy érdeklődés kísért a közgyűlés üléstermében és az ENSZ-en kívül is szerte a világon. Más bizonyítékokat is sorolha­tunk nemzetközi tekintélyünknek gazdasági és számbeli súlyunkat meghaladó alakulására, nö­vekedésére. v A legutóbbi országgyűlési külügyi vita óta egész sor országban tettek látogatást legmaga­sabb szintű küldöttségeink. Ezek között is ki­emelkedik a Kádár János vezetésével az elmúlt évben a Német Demokratikus Köztársaságban járt párt- és kormányküldöttség útja. Ebben az időszakban minden baráti ország vezetőivel vol­tak legmagasabb szintű tanácskozások. Miközben igen szoros, állandó elvi és gya­korlati együttműködés jellemezte az elmúlt év­ben is kapcsolatunkat és viszonyunkat a baráti, testvéri országokkal, amelyekkel kölcsönösen számos delegációt cseréltünk, meg kell említeni, hogy a békés együttélés elvének gyakorlati meg­valósítása terén is számottevő eredményeket mu­tathatunk fel. Csupán néhány példát sorolnék: történelmünk során először járt hazánkban hi­vatalos küldetésben francia külügyminiszter, felkereste országunkat a dán külügyminiszter, az iráni uralkodópár, a Singapore-i miniszterel­nök, Kállai Gyula miniszterelnök vezetésével kormánydelegációnk járt afrikai és ázsiai orszá­gokban. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a szocialista tábor erejének és tekintélyének nö­vekedése következtében a békés egymás mellett élés politikája az egyetlen út ahhoz,'hogy meg­őrizzük a békét, elkerüljük egy termonukleáris háború szörnyű pusztításait. Itt szeretném megemlíteni, hogy a magyar országgyűlés kapcsolatai szintén bővültek. Szá­mos parlamenti küldöttség fordult meg hazánk­ban, s a magyar képviselők tevékenyen részt vettek az Interparlamentáris Unió különböző kongresszusain, tanácskozásain, ahol aktívan já­rultak hozzá felszólalásaikkal és a bizottságok­ban végzett munkájukkal a parlamentek közötti jobb megértés előmozdításához. De ide tartozik az is, hogy számos országgal emeltük nagyköveti szintre diplomáciai kapcso­latunkat, és a legtöbb esetben — köztük kapi­talista nagyhatalmak esetében is — a másik fél kezdeményezésére és javaslatára. Jelenleg 71 or­szággal van diplomáciai kapcsolatunk és jóval több mint 400 nemzetközi szervezetnek vagyunk egyenrangú tagjai. Elismeréssel kell megemlékeznünk a Kül­ügyminisztérium sajtóosztályának munkájáról, amelynek része van abban, hogy a nemzetközi sajtóban — a nyugati országok lapjaiban is — egyre pozitívabb kép rajzolódik ki Magyaror­szágról, fejlődésünkről, a magyar nép eredmé­nyeiről. A Külügyminisztérium sajtóosztálya előse­gíti a külföldi sajtótudósítók színvonalas, őszin­te, tárgyilagos, mélyreható és széles körű tájé­koztatását, és így részt vesz a világközvélemény helyes informálásában. Mi újságírók, naponta megfigyelhetjük és megállapíthatjuk a Külügy­- minisztérium sajtóosztálya tevékenységének eredményességét. Nemzetközi tekintélyünk növekedése, ered­ményeink elismerése szemléletesen mutatkozott meg néhány hónappal ezelőtt, amikor az 1956-os ellenforradalom 10. évfordulójára ellenségeink nagy sajtókampányra is készültek, s ehelyett megállapíthattuk, hogy a nyugati világsajtó egyes számottevő orgánumai is aránylag tárgyi­lagos hangon foglalkoztak hazánknak az elmúlt egy évtized alatt az országépítésben- elért és nemzetközi sikereivel. Nagy világlapok Bécstől New York-ig éppen ebben az időszakban külön mellékletben számoltak be a magyar nép gazda­sági és kulturális eredményeiről. Eredményeinket, sikereinket olyan nemzet­közi légkörben értük el, amelyre az amerikaiak

Next

/
Thumbnails
Contents