Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

1987 Az Országgyűlés 29. ülése 1967. január 27-én, pénteken 1988 trösztöknél felszabaduló munkaerő célszerű átcsoportosításával kapcsolatban. A kormányhatározat'többek között kedvezményeket biztosít a . bányászati szakképzettséggel rendelkező és továbbra « is a bányászatban foglalkoztatható, de más bányamedencébe áthelyezésre kerülő dolgozók letelepítésével, lakásjuttatásával kapcsolatban. Az állam jelentős hozzájárulással támogatja az áttelepülő bányászok saját erőből történő szövetkezeti, társasház, vagy családiház építését, indokolt esetben megtéríti az átköltözés költségeit, illetve lakáscsere esetén anyagi hozzájárulást nyújt. Foglalkozik a kormányhatározat az át nem helyezhető, mindenképpen helyben foglalkoztatandó dolgozókkal is. A helyi illetékes szervek és a szénbányászati trösztök feladatává teszi, hogy együttes erővel, a bányászatban felszabaduló üzemi létesítményeket tegyék alkalmassá ipari, vagy szolgáltató üzemek létrehozására, és ezáltal is nyújtsanak munkalehetőséget. A nyugdíjrendszer keretében kívánja a kormány a megszüntetésre kerülő üzemeknél eddig foglalkoztatott idős, hosszú szolgálati idővel rendelkező, továbbá a rokkant, illetve csökkent munkaképességű dolgozókat társadalombiztosítási kedvezményekben részesíteni. Számukra •— meghatározott feltételek esetén — lehetőség nyílik korkedvezmény nyújtására. Mindazok a dolgozók pedig, akik a bányaüzem működésének megszüntetése időpontjáig legalább 15 évi bányaüzemi szolgálati idővel rendelkeznek, és ezt követően bányászaton kívüli munkakörben helyezkednek el, nyugdíjra jogosító életkoruk elérésekor, vagy esetleges megrokkanásukkor kérhetik az utolsó bányaüzemi munkakör alapján a nyugdíjuk megállapítását, ha ez számukra kedvezőbb. A megszűnő, illetve fokozatos termeléscsökkentésre kijelölt bányák vonatkozásában mód nyílik arra is, hogy azok a bányászok, akik a föld alatti munka során váltak csökkent munkaképességűekké és a jövőben más munkakörben' nem helyezhetők el, indokolt esetben 50 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén is rokkantsági nyugdíjban részesülhessenek. Ha bányászaink részére a szakmán belül csak úgy tudunk munkát biztosítani, hogy föld alatti munkahelyről külszíni munkára helyezzük, illetve, ha más szakmára képezzük át, akkor lehetőséget ad a kormányhatározat arra, hogy átmeneti időre meghatározott mértékű személyi pótlékot fizessünk. Előbbiekben a kormányhatározat lényegesebb pontjait ismertettem, ezzel is bizonyítva, ' hogy államunk mennyire sürgősnek és fontosnak tartja a bányászatban felszabaduló dolgozók egyéni sorsáról való gondoskodást. A kormányhatározat végrehajtása vonatkozásában nemcsak a Nehézipari Minisztériumra, hanem valamennyi érintett társ-tárcára és főhatóságra is jelentős feladat vár, ugyanakkor a helyi párt- és szakszervezeti szervek messzemenő segítségét kérjük, hogy az előttünk álló feladatokat a szocialista humanizmus szellemében, minél eredményesebben oldhassuk meg. A szénbányászat gazdaságossági célkitűzései természetesen nem érhetők el egyetlen esztendő leforgása alatt. A cél elérése érdekében a műszaki, gazdasági, szervezési intézkedések egész sorát kell megtennünk. A szénbányászaton belül foganatosítandó intézkedéseken túlmenően további lépéseket teszünk az energiaszerkezet korszerűsítése területén is. Minthogy 1967-ben növekszik a hazai szénhidrogéntermelés és növekszik ezeknek a nemesebb energiahordozóknak az importja is, ugyanakkor csökken a hazai széntermelés, kedvezően fog alakulni az energiahordozók szerkezete. Ezzel tovább haladunk azon az úton, amelyet a* Magyar Szocialista Munkáspárt korábbi irányelvei, legutoljára pedig a IX. kongresszus határozatai az energiastruktúra" javítása terén számunkra megjelöltek. Az országos villamosenergia-fogyasztás tervezett emelkedésének megfelelően a villamosenergia-felhasználás 1967-ben körülbelül egymilliárd vkilowattórával, ezen belül pedig az import 275 millió kilowattórával növekszik. Részben az 1967-ben, részben a későbbi években jelentkező villamosenergia-szükségletek kielégítését szolgálja többek között a Bánhidái Erőmű napokban üzembe helyezett 100 megawattos gépegysége. Ugyancsak 1967-ben kerül üzembe a Dunamenti Hőerőmű végső kiépítésében három, egyenként 150 megawattos gépegysége kö- . zül az első kettő is. A villamosenergia-termelés korszerűsítésével kapcsolatban nagy segítséget jelent a 800 megawattos szovjet szállítású atomerőmű megépítése. Minthogy hazánkban ez az első ilyen létesítmény, az előkészítő munkákat már ebben az évben megkezdjük, hogy biztosítható legyen az 1975. évi üzembe helyezés. Az ország energiahelyzetének és alumíniumellátásának további javítását teszi lehetővé az 1962. november 15-én aláírt magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény. Hazánk számottevő bauxitvagyonnal rendelkezik, de a bauxitból előállított timföld fémalumíniummá való feldolgozása olyan nagy mennyiségű villamosenergiát igényel, hogy a mi energiahelyzetühkben az alumíniumtermelés gazdaságtalan lenne. E gazdaságtalan részfolyamat kikapcsolására a timföldet világpiaci áron, az olcsóbb energiaforrásokkal rendelkező Szovjetunióba szálhtjuk, ahonnan — ugyancsak világpiaci áron — visszavásároljuk a fémalumíniumot. 1966-ban megtettük a szükséges lépéseket az egyezmény realizálásának előkészítésére. Az egvezmény értelmében kiszállított timföld mennyisége 1970-ben 120, 1975-ben 240, és 1980ban 330 000 tonnára növekszik fokozatosan. A kiszállított timföldből előállítható teljes alumínium mennyiséget, vagyis 1970-ben 50, 1975-ben 120, 1980-ban pedig 165 ezer tonnát vásárolunk. vissza. • • Az alumíniumipar termelési feladatait tehát az egyezmény alapvetően meghatározza. Az iparág 1967. évi feladatai közé tartozik az egyezmény távolabbi szakaszainak előkészítése is, nevezetesen olyan timföldgyártó kapacitás létrehozásának kialakítása, amely a hazai szükségletek kielégítése mellett a szovjet és egyéb exportkötelezettségek teljesítését is lehetővé teszi. Létre kell hozni továbbá a timföldgyártás ellátásához szükséges bauxitbányászati kapacitást, és, ê