Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

1981 Az Országgyűlés 29. ülése lí hogy ne szoruljunk külföldi behozatalra. Az olyan terméseredményekkel, mint búzából 14,9 mázsa, kukoricából 20 mázsa, cukorrépából 190 mázsa, ami Baranyában volt az elmúlt évben, elégedettek lehetünk,' jó alapot képeznek a to­vábbi termelési sikerek eléréséhez, örvendetes jelenség az is, hogy az elmúlt évben a mezőgaz­dasági üzemek szabadpiaci kapacitása tovább bővült, ami lakosságunk jobb ellátása szempont­jából feltétlenül előnyösnek bizonyult. örömmel tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt j gazdasági év eredményei dolgozóink összefogá­sából, a mezőgazdasági lakosság körében pedig az egyes tájegységekben lakó több nemzetiségek együttes jó munkájából születtek. Többek között olyan termelőszövetkezetek példája bizonyítja ezt, mint a mohácsi Új Barázda Termelőszövet­kezet, a belvárdgyulai Közös Űt Termelőszövet­kezet, ahol a különböző nemzetiségek szilárd kö­zösséget kovácsoltak. Elmondhatjuk, hogy a múltból ránk maradt nemzetiségi ellentétek mindinkább eltűnőben, megszűnőben vannak. Ma már termelőszövetke­zeteinkben minden embert a munkája szerint értékelnek, becsülnek meg, nem pedig a nemze­tiségi hovatartozásuk szerint. Pártunk és kor­mányunk marxista—leninista nemzetiségi poli­tikája következtében az országunkban élő nem­zetiségek — németek, délszlávok, szlovákok és románok — ma már nemcsak barátságban és testvériségben élnek a magyar dolgozókkal, ha­nem életükben olyan politikai, kulturális és gazdasági felemelkedés tapasztalható, amire ha­zánk történetében még nem volt példa. Vegyük például a Dráva és a Mura mentén levő, délszlávok által lakott több, a múltban köz­ismert szegény községeket, ahol jelenleg majd­nem minden harmadik ház az utolsó tíz évben épült; és lehetne sorolni több ilyen példát. Tisztelt Országgyűlés! Az új gazdasági év megkezdésével országszerte azt tapasztalhatjuk, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeinkben szor­gosan fogtak hozzá az új gazdasági feladatok végrehajtásához. Különösen a gazdasági vezetők igyekeznek úgy dolgozni, hogy munkájuk meg­feleljen annak is, hogy ez az év az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítő szaka­sza. Már az elmúlt évben is tapasztalhattuk, j hogy egyes vállalatok, üzemek a reform szelle- I mének megfelelően igyekeztek dolgozni. Ez év­ben az új módszerek alkalmazását már több vo­natkozásban rendeleti, jogi szabályozás is előse­gíti, mint például a szállítási szerződések új rendszere, a beruházások lebonyolításának új­szerű lehetőségei. A jövedelmezőség fokozása, a nyereség növelése és ezzel kapcsolatban a dol­gozók érdekeltté tétele az üzemek eredményei­ben, mind több tervben jelentkezik. Határozottabban érvényesül a termelési költségek csökkentésére, a piac igényeinek meg­felelő termékek előállítására irányuló törekvés is. Az új termelési tervek a legtöbb üzemben nagyobb cselekvési szabadságot, több rugalmas­ságot biztosítanak a vállalati kollektívák számá­ra. Minthogy az anyagi érdekeltség már ez év­ben is szoros kapcsolatban lesz a termelés ered­ményeivel, a népgazdaság és a dolgozók egyéni érdeke egyaránt a termelési célok megvalósítá­67. január 27-én, pénteken 1982 sát, a tervek teljesítését követeli meg. Egyes te­rületeken lehetőség nyílik arra is, hogy a nép­gazdaság és a fogyasztók, az exportra termelés lehetőségeit figyelembe vevő szerkezeti változá­sok is tovább folytatódjanak. Baranya megyé­ben ezt a célt szolgálják többek között a Sziget­vári Cipőgyár, a Pécsi Bőrgyár, a Pannónia Sör­gyár és a Szigetvári Konzervgyár megkezdődő, illetőleg folyamatban levő beruházásai, e gyárak kapacitásának további növelése, ületve korsze­rűsítése céljából. Ez, a fejlődés kedvezőnek mondható, mivel egyrészt lehetővé teszi a sok gondot okozó hői munkaalkalmak, munkahelyek számának növelését, másrészt gazdagítja, sok­oldalúbbá teszi iparunk termelését. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésé­nek előkészítése mindinkább mutatja jeleit a mezőgazdaságban is. Ez mindenekelőtt abban jelentkezik, hogy ebben az évben mind több termelőszövetkezetben igyekeznek megteremteni a garantált munkadíjazásra történő fokozatos áttérés feltételeit. Az üzemek és a vásárlók ér­dekének figyelembevételével úgy gondolom, to­vább szükséges szélesíteni a mezőgazdasági üze­mek közvetlen piaci értékesítését, a mellék üzemági tevékenységet, beleértve a szolgáltatást is. Mindezek a gazdasági törekvések, az újszerű szemlélet és gyakorlat erősödése gazdasági ve­zetőink, üzemi kollektíváink körében arra en­ged következtetni, hogy az 1967. évi állami költ­ségvetésben előirányzott összegeket jól, célsze­rűen fogják felhasználni gazdasági életünk min­den területén, és egyben vállalataink eleget tesz­nek bevételi, jövedelmezőségi terveik teljesíté­sének is. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az állami költségvetés 1967. évi előirányzataiból ki­derül, hogy ez évben az alsófokú oktatási intéz­mények fenntartására 3265 millió forint jut, ami 154 millió forinttal több a tavalyinál. Ezzel pár­huzamosan az iskolák körzetesítését az év folya­mán további 1300 diákotthoni férőhely létesítése segíti elő. így az év végén 5700 iskolai diák­otthoni férőhely áll majd rendelkezésre a ta­nyák és sokszor a külvilágtól elzárt kisközsé­gek felsőtagozatos tanulóinak elhelyezésére. Közismert, hogy a kisközségekben az általá­nos iskolák felső tagozataiban a szakosított ok­tatás megoldhatatlan. A kevés tanterem, a szak­• tanítók hiánya, illetőleg a már eddig is tapasz­talt alacsony létszámú osztályok okozták a leg­több gondot. A körzetesítés az elmúlt években kezdte éreztetni az oktatásban kedvező hatását. Azonban a körzetesítéssel együtt jelentkező igény: az általános iskolai tanulók diákotthonai­nak létrehozása, ami megkíméli a gyermekeket az utazás, nemegyszer a több kilométeres gya­loglás fáradalmaitól. Sajnos, még ma is nagy azoknak a gyermekeknek a száma, akik az or­szág különböző országútjain, esőben, sárban, hó­ban, fagvban, reggel és délután megteszik nem könnyű útjukat a körzeti iskolába és onnan ha­za. Ezért kell örömmel fogadni,' hogy az új elő­irányzatok ezen is segíteni kívánnak. Hadd je­gyezzem meg azonban, hogy ezzel még mindig csak egy egészen kis lépést teszünk meg, orszá­gos intézkedésre, több helyi összefogásra van szükség az újabb általános iskolai diákotthonok

Next

/
Thumbnails
Contents