Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1943 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1944 nem eléggé ismertek. Szerintem is ez nagyon fontos és gyakorlati intézkedést igénylő kérdés, ami ugyancsak az új mechanizmus kívánatos kibontakoztatásának egyik lényeges előfeltétele. Maguktól a kutatóktól eredményeik propagálását — kevés rátermett, egyéniségtől eltekintve — nem is várhatjuk. Szervezeti intézkedésre van itt szükség. Igen örvendetes, hogy a mostani költségvetésben a földművelésügyi tárcánál a mezőgazdasági ismeretterjesztésre kétszer akkora összeg áll rendelkezésre, mint tavaly. Ha ezt okszerűen használjuk fel, ez is sokat segíthet. Szükségesnek tartom azonban és javasolom, hogy a mezőgazdasági szaktanácsadást és a szervezett információs hálózatot fokozatosan építsük ki, hogy ennek segítségével a két irányú tájékoztatás minden szinten gyakorlatilag megvalósítható legyen. Ennek segítségével tudjuk az új kutatási eredményeket, a gyakorlati ajánlásokat az új gazdaságirányításban — térítés ellenében — oda juttatni, ahol azokat bevezetni és hatékonyan alkalmazni is tudják, ahol a döntéseket hozzák. Néhány szakterületen természetesen vannak ilyen vonatkozásban kedvező tapasztalatok, amelyek felhasználása kívánatos. Pénzügyi konstrukció kiépítése a gyakorlati feladat, ezért javasolom Timár elvtársnak, szíveskedjék ezt a kérdést megnézni és gyakorlati intézkedést tenni. Igen fontos szerep —• az eddiginél lényegesen nagyobb — vár a különböző társadalmi egyesületekre, ahol az új elgondolások, eredmények megvitatására, a gondolatok kicserélésére van lehetőség. E helyről szeretném kiemelni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a METESZ keretében működő egyesületek ilyen vonatkozású feladatát, mert itt például az Agrártudományi Egyesület közbenjöttével kapcsolatba kerülhetünk közgazdászokkal, kémikusokkal, gépészekkel, építészekkel, és a többi műszaki tudományok művelőivel, és kötetlen vitákban alakíthatjuk ki közös véleményünket, és határozhatjuk meg a gyakorlati tennivalókat. örvendetes tény az is, hogy az agrárkutatások részére kiemelten, a tavalyinál nagyobb előirányzat van az 1967. évi költségvetésben biztosítva, amelynek minden bizonnyal meglesz az eredménye. Arányával azonban a mezőgazdaság népgazdaságon elfoglalt helyét figyelembe véve, még mindig nem lehetünk elégedettek. A termelőszövetkezetek előirányzott beruházási összege 4,4 milliárd forint, ami mintegy 400 millió forinttal — tíz százalékkal — magasabb az előzőnél. Ez nagyon örvendetes tény. Egyetértek a költségvetés azon irányelveivel, Hitelesítették : Pala Károlyné Dr. Pesta László Huber Lajos :' . • :'< •-•-• ••-.:• soros hogy a mezőgazdasági építés zömét az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szolgáló beruházásokra fordítjuk, valamint azzal is, hogy talajjavítás és belvízrendezés céljára az előző éyinél mintegy 130 millió forinttal — most 35 millió forinttal felemelve — több mint 500 millió forintot kapnak a szövetkezetek. Ezekre az összegekre szükség van. Ahhoz azonban, hogy az ilyen irányú állami segítség valóban elérje célját, és népgazdasági szinten meghozza a várt eredményt, a következőkre van szükség. Meg kell valósítani, hogy a mezőgazdaság által megtermelt növekvő mennyiségű tej átvételre és megfelelő feldolgozásra is kerüljön. Eddigi nagy erőfeszítések árán az utóbbi hónapokban némileg növekedett a tejtermelés, — a termelt tej mintegy 50 százalékát veszi át a tejipar —, de néhol máris átvételi nehézségek és feldolgozási, értékesítési zavarok vannak. Ezen a helyzeten, javaslom, feltétlenül változtassunk, mert tejtermelésünk és tejfogyasztásunk kívánatos növelése enélkül nem valósítható meg. Ebből a jelenlegi helyzetből viszont jelentős üzemi és népgazdasági károk származnak. A belvízrendezés, öntözés és talajjavítás csak akkor éri el célját, és tekinthető hasznos beruházásnak, ha a munkálatokat az üzemek is jobban magukénak érzik, és a kapcsolódó feladataikat — belső hálózat karbantartása, magasabb szintű gazdálkodás bevezetése ' — maguk is elvégzik. A mezőgazdasági termelés 1967. évre előirányzott két-három százalékos növelését reálisnak, teljesíthetőnek tartom, és minden reményünk meglehet ennek túlteljesítésére. Erre, úgy gondolom, nagyon nagy szükségünk lenne, mert éppen a mezőgazdasági termékekkel tudnánk exporttervünket túlteljesíteni a tőkés piacokon is. Néhány mezőgazdasági terméknek kiváló értékesítési lehetősége van, és termelési feltételeink is biztosítottak, mint a marhahús, aprómag és zöldség-gyümölcs stb. Ezzel lenne elkerülhető jelenlegi — a költségvetési előirányzatban is említett — devizahelyzetünk romlása. E gondolatok jegyében az 1967. évi költségvetési előirányzatot elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be, és holnap, 1 pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytassuk az 1967. évi állami költségvetés tárgyalását. Elfogadja-e az országgyűlés a napirendi javaslatot? (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (18.02) Galló Ernő Papp Lajos Varga Gáborné jegyzők. 84*