Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1899 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütöttökön 1900 költségvetés nemcsak feltételezi 'ezeket az emberi oldalról jelentkező lehetőségeket és kívánalmakat, hanem ezek felszínre hozására, mozgósítására és ösztönzésére megfelelő pénzügyi eszközöket is rendelkezésre bocsát azzal, hogy az anyagi* érdekeltség különféle jogcímein az érintett vállalatok közel 3 milliárd forintot tarthatnak vissza, amiből mintegy 1600 millió nyereségrészesedés és jutalom. Itt van tehát véleményem szerint az az eszköz, amelyet helyesen használva biztosítani lehet a tervezett gazdasági és jövedelmezőségi szintet. Ugyancsak jelentősen segítheti ez az egyes építési beruházások vagy szerelési munkák határidőre vagy még korábban való elvégzését és a termelésben való gyorsabb részvételét. örömmel látom a múlt évinél közel 5 szá- zalékkal magasabb összeg előirányzatát, közel 3 milliárd forintot műszaki fejlesztésre. A mi megyénk, Somogy megye ipari üzemeiben szerzett tapasztalataim szerint is valóban nagy szükség van egyes esetekben a korszerűsítésre. Ügy látom tehát, hogy az eddigi eredményekre, a fejlődésre alapozva, az emberi tevékenység és a műszaki fejlesztés hatékonyabb felhasználásával a kitűzött költségszintcsökkentés és vele a nagyobb gazdaságosság elérhető. A költségvetés jelentős összeget, 23 milliárd forintot irányoz elő az ipari termelés fejlesztésére, új ipari létesítmények megvalósítására. Ezzel újabb 16 000 fő ipari munkás és alkalmazott foglalkoztatása válik lehetővé hazánkban, örömmel látom az ilyen irányú célkitűzést, és megmondom őszintén, arra gondolok, hogy ennek megvalósítása nyomán az eddig megtett intézkedések után újabb lépések történnek a vidéki — és közte a Somogy megyei — ipartelepítés érdekében, amint azt a IX. pártkongresszus határozata is előírja. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési tervezet azt mutatja, hogy számos -területen már alkalmazásra kerülnek, egyes esetekben pedig már kedvezően is hatnak a gazdasági irányítás egyes új módszerei. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a választási előkészületek során népfrontmozgalmi és egyéb rendezvényeken nagyon sok emberrel váltottam szót a gazdaságirányítás reformjáról. Azt tapasztaltam, hogy az emberek nagy része bizalommal és mértéktartó várakozással tekint a megvalósítás, illetve az alkalmazás elé. Viszont van olyan jelenség is az eseti csodavárás mellett, hogy az emberek bizonytalankodnak és aggodalommal vegyes érzelmekkel tekintenek a reform bevezetése elé. Ezért úgy gondolom, hogy az elvi, elméleti és módszerbeli kérdések ismertetése mellett be kell mutatni a már alkalmazásra került módszerek előnyeit, kicsit jobban propagálni, hogy így erősítsük a bizalmat a gazdaságirányítás reformja iránt. Egyébként az élet különböző területein számos példa igazolja, hogy milyen erősen feszíti, sürgeti, az élet az eddigi módszerek feloldását. Egy példát hozok fel. Azt tervezzük — és azt hiszem, úgy fogalmazhatom helyesen —, hogy növelni kell a helyi tanácsok feladatait és hatáskörét. Ez pedig feltételezi, illetve - megköveteli, hogy az apparátusban megfelelően képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek legyenek. Ugyanakkor a most érvényben levő létszám- és béralap-gazdálkodás mellett ezt megvalósítani nem tudják a tanácsok. Például egy tanácsi vállalati főmérnök fizetése 3500 forint, és ugyanaz a személy, ha tanácsi szolgálatba megy, csak 3000 forintot kaphat. Ugyanez a helyzet az agrármérnöki, orvosi és pedagógusi képzettséget igénylő munkaköröknél is. Mivel ez a helyzet már napjainkban is erősen negatív hatású, *a nagyobb feladatokra készülő tanácsi apparátusra vonatkozóan javaslom a jelenlegi tanácsi létszám- és béralap-gazdálkodási rendszer felülvizsgálatát, és annak lehetővé tételét, hogy a megadott béralapon belül — alsó és felső bérhatárokkal — az illetékes tanács szabadon gazdálkodhassak. Tisztelt Országgyűlés! Ha már a mechanizmusról és a gazdasági irányítás reformjáról szólok, engedtessék meg, hogy egy problémát felvessek, amely az új, megváltozott módszerek kezdeti bevezetése időszakában jelentkezett. Utalni szeretnék arra, hogy a csaknem egy évvel ezelőtt végrehajtott állatszámlálás során megyénk vonatkozásában például a sertés- és szarvasmarha-állomány is csökkenést mutatott az előző évhez viszonyítva. Ez pedig magában hordozza különösképpen a sertés vonatkozásában, hogy nehéz lesz majd teljesíteni év végére az előirányzott felvásárlási mutatókat. Mégis megdöbbenéssel, csodálkozva tapasztalhattam 1966 utolsó negyedében, hogy a sertésfelvásárlások során a korábbi átlagsúlyoknál lényegesen alacsonyabb átlagsúllyal vették át a sertéseket. Ez problémát okoz a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, mert jövedelemkiesést jelent, másrészről pedig azt hiszem, népgazdasági szinten csökkenti ellátási, vagy exportlehetőségeinket. Ügy vetném fel, hogy az ilyen jellegű intézkedések megtételénél nagyobb körültekintéssel kell a későbbiekben eljárni. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés előirányzatai a termelés fejlesztése mellett, szociális, egészségügyi, kulturális és kommunális vonatkozásban olyan kiemelt célkitűzéseket jelölnek meg, amelyek jelentős mértékben szolgálják egy-egy terület lakosságának, vagy a társadalom jelentős részének életszínvonal-emelését. Különösen kiemelkedő a termelőszövetkezeti parasztságot érintő szociális jellegű határozat. Ezen a helyen is szükségesnek tartom megemlíteni az ilyen átfogó és nagy jelentőségű intézkedések mellett a költségvetési előirányzat egy kisebb és ki nem emelt tételét, a bekötőútépítést. A felszabadulás óta e területen is jelentősek az eredmények. De még számos olyan területe van az országnak, köztük a mi megyénknek, Somogynak is, amelyek olyan örökséget kaptak a múlt rendszer uraitól, hogy azt felszámolni nem tudták. Nem tudták a bekötőútépítést megfelelő ütemben végrehajtani. Megyénkben több mint félszáz bekötőút nélküli község volt 1945-ben. Az egyéb vonatkozású, jelentős fejlődés mellett, volt itt is előrehaladás, de még napjainkban is 22 községnek és 11 nagy lélekszámú külterületű- lakott helynek csaknem 20 000 lakosa van ősztől késő tavaszig