Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1891 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1892 zetési mérleg szempontjából, a gépipar és a belföldi szükségletek összhangjának fokozott biztosítása; az építőipar kapacitásfejlesztésének kérdése, összefüggésben a külföldi hitellehetőségekkel, és így tovább. Ilyen koncepciókat már eddig is kidolgoztak, ez a' munka azonban még korántsem teljes és nem fejeződött be. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezési és finanszírozási rendjének kidolgozása. Mint már említettem, a beruházásoknak csak egy része kerül központi döntés alapján megvalósításra. Nagy részüket a vállalatok saját mérlegelésük alapján a rendelkezésre álló amortizációs és fejlesztési alapból valósítják meg, kiegészítve saját pénzeszközeiket bankhitellel is. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd a gazdaságosság, a hatékonyság előtérbe kerüléséhez és jelentősen egyszerűsíteni fogja a bonyolítást. A központi előirányzatokat így fokozott gondossággal tudjuk a népgazdaság fő arányait meghatározó célok szolgálatába állítani. Kidolgozás alatt áll a jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltség rendszere. A tervezet szerint a vállalatok a jelenleginél nagyobb részesedési alap fölött fognak rendelkezni. Ebből fedezik majd a nyereségrészesedést, a prémiumokat, jutalmakat, a szociális és kulturális kiadásokat és más juttatásokat, amelyeknek eddigi pénzforrásai is az alapba kerülnek és azt növelik. Ezeknek felhasználási arányairól a vállalat szabadon dönt. A megnövekedett részesedési alap terhére a meghatározott szabályok között az eredményesen gazdálkodó vállalat emelheti a dolgozók személyi jövedelmeinek színvonalát. így válik lehetővé a fokozottabb differenciáltság a jól és a rosszul dolgozó egységek között. Gazdasági adottságaink természetesen határt szabnak a részesedési alap növekedési ütemének, az új irányítási rendszer eredményeinek kibontakozásával azonban az alap az életszínvonal növekedésének fontos elemévé válik. Ezen a téren most olyan számítások folynak az ágazati irányító minisztériumok bevonásával, amelyek az új árakkal számszerűsítik az elképzeléseket és így előkészítik a végső szabályozás kialakítását. Elkészültek a forgóalap rendezésre, továbbá a hitel- és kamatrendszerre vonatkozó javaslatok. Az utóbbiakban kifejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. A bankrendszer és a vállalatok közötti kapcsolatok tartalmát a kormány által jóváhagyandó hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. Folyik a munka azért, hogy közvetlenebbé váljanak az ipari vállalatok kapcsolatai a világpiaccal, ami minden bizonnyal a minőségi mutatók javításának irányában fog hatni. Folynak a munkák a termékforgalmazás rendjének megváltoztatása érdekében és sok más kérdésben is. E javaslatok a következő hónapokban kerülnek a kormányszervek elé. Számos problémát vet fel az átmenet. A vállalatoknak fel kell készülniük az új irányítási rendszerre. 1968-ra már nem kapnak lebontott termelési tervszámokat, s ez arra figyelmeztet, hogy időben kell a megrendeléseket biztosítani, időben kell megkötni a szállítási szerződéseket. A már folyamatban levő, de 1968-ban vagy később befejeződő beruházásoknál figyelembe kell venni, hogy azok már az új érdekeltségi és jövedelemelvonási rendszerben kezdik meg működésüket. Meg kell állapítani, hogy e beruházások befejezésében mennyit kell fedezni a vállalatok fejlesztési alapjából. Fontos feladat a harmadik ötéves terv 1968—1970. évi szakaszának a reform követelményeivel összhangban történő újrafelmérése, hogy a szükséges összhangot e vonatkozásban biztosíthassuk. Tartalékokat kell képezni a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében. A funkcionális központi szervek mellett nagy feladatok várnak az ipari és más ágazati minisztériumokra a reformnak az illető ágazatra való alkalmazása tekintetében. Fontos szerep hárul a pártszervezetekre és a szakszervezetekre is. Elő kell segíteniük, hogy a társadalmi érdek, a csoportérdekek és az egyéni érdekek összhangja az új gazdasági irányítási rendszer keretében megfelelően érvényesüljön. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló 1967. évben minden területen nagyobb, újszerű feladatokat kell megoldanunk. Ahhoz, hogy ezeket teljesíthessük, a legfontosabb feltétel a szorgalmas munka és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők eredményesebb felhasználása. Előrehaladásunk feltételei annak a szilárd egységnek alapján, amely a párt IX. kongresszusán fejeződött ki, kedvezőek. Joggal bízhatunk ezért abban, hogy gazdasági törekvéseinket a vállalatok, intézmények dolgozói megértik, aktívan támogatják, és feladatainkat sikerrel oldjuk meg. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet: 12.17—12.37. Elnök: DR. BERESZTÖCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Inokai János képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. .INOKAI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés állandó bizottságai behatóan megvitatták az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és annak indokolását. A vita során felmerült észrevételeket és javaslatokat fejlődésünk gyorsításának gondolata, az emberekről való gondoskodás, a segíteni akarás és tettrekészség jellemezte. A vita végeredményeként olyan általános kép bontakozott ki, hogy az előterjesztett 1967. évi állami költségvetés hűen tükrözi a népgazdaság fejlesztésével, az életkörülmények további javításával kapcsolatos célkitűzéseinket és tennivalóinkat. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt év, — mint ahogy azt Timár elvtárs expozéjában részletesebben hallhattuk — gazdasági életünk legtöbb területén jelentős fejlődést hozott. Az 1967. évi költségvetés' egészében véve azt a törekvést szolgálja, hogy az elért eredményeket megtartsuk, illetve lehetőségeinket kihasználva fokozzuk. A bevételi előirányzatokon egy értei-