Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1881 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön ~ 1882 városi Papírgyárban, átadták többek között a csepeli és tatabányai áruházakat^ a budapesti Sportszállót, a siófoki Európa-szállót, a komlói és a vásárosnaményi kórházat. A lakosság vásárlóereje 1966-ban körülbelül 7 százalékkal haladta meg az előző évit. A kereseti arányok, a fogyasztási szerkezet vonatkozásában a február 1-i ár- és bérintézkedések általában elérték a kívánt célokat. Az életkörülmények javulását tükrözik az olyan tények, mint a kiskereskedelmi forgalom mintegy 7 százalékos emelkedése, a turistautazások számának növekedése. 1966-ban 953 000, az előző évinél 7 százalékkal több magyar állampolgár járt külföldön, közte 810 000 a szocialista, és 143 000 a tőkés országokban. Az év végén a magán-személygépkocsik állománya elérte a 100 000 darabot, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A televízió-előfizetők száma ez év első napjaiban elérte az 1 millió főt. A takarékbetét-állomány, amely szintén egyik fontos mutatója a lakosság vásárlóerejének, 2,6 milliárd forinttal nőtt. Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb forrása az állami vállalatok befizetései, . amelyek 1966-ban az összbevételeknek 80 százalékát tették ki. Az a javulás, amely 1965ben megindult a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése terén, folytatódott. Az ipar

t termelési többletének több mint 80 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte, a létszám csak kismértékben nőtt, A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 ezer fővel gyarapodott, ami alacsonyabb a sokévi átlagos növekedésnél. Ez arra mutat, hogy vállalataink a belső tartalékok igénybevételével előrehaladtak és kevesebb munkaerőt vontak el. a mezőgazdaságból. Az iparban mind az 1965-ösnél, mind a népgazdasági tervben számításba vettnél nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az önköltség. Ennek megfelelően az ipar 1966. évi eredményei alapján a megelőző évinél mintegy 130 millió forinttal több nyereségrészesedés kifizetésére kerül sor. . A termelőszövetkezetek költségvetési-befizetési kötelezettségeiknek általában. eleget tettek. A január 1-i felvásárlási áremelés, valamint az ezzel összefüggésben hozott intézkedések lehetővé tették a gazdálkodás fejlesztését, az önállóság fokozott érvényesítését, és az amortizációs alap révén azt, hogy az állóeszközök pótlásának és bővítésének növekvő részét fedezhessék a szövetkezetek saját forrásaikból. A lakosság is eleget tett adófizetési kötelezettségeinek, beleértve azokat az adóemeléseket is, amelyek a februári intézkedések alapján elsősorban a kisiparosokat, kiskereskedőket érintették. A költségvetés kiadási oldalán a tervezettének megfelelően teljesült a beruházások előirányzata. Az 1966. évben létrehozott vállalati alapok felhasználását is figyelembe véve körülbelül 7 százalékkal többet fordítottak beruházásokra, mint az előző évben. Sajnos, azok a hiányosságok, amelyek az előző évek gyakorlatát jellemezték, fennállottak ebben az évben is. Túlságosan sok felé forgácsolódtak el a keretek, ami mindig együtt jár a kivitelezés elhúzódásával, így mintegy 120—130 befejezésre tervezett, értékhatár feletti beruházás elkészülte 1967-re húzódott át. Az utóvizsgálatok az új létesítmények jelentős részénél a tervezett költségek túllépését mutatják, s egyes létesítmények nem az engedélyezéskor ígért hatékonysággal működnek. Mindezek a beruházási rendszer megváltoztatásának szükségességére is utalnak, ami a folyamatban levő gazdaságirányítási reform fontos része. Továbbra is érvényesül az a kedvező tendencia, amely a készletek alakulásában 1965. évben már megkezdődött. A készletek növekedése az elmúlt évben is kisebb mértékű volt, mint az 1961—64. években. A készletállomány volumene azonban még mindig magas, és összetételében sok területen nem felel meg a termelés által támasztott igényeknek. A költségvetés kiadásai között a külkereskedelmi árkiegyenlítési kiadások lényegesen meghaladták a tervezettet. Ez szorosan összefügg külkereskedelmi forgalmunk alakulásával. Az elmúlt évben exportterveinket jelentősen túlteljesítettük, míg az import alacsonyabb volt a tervezettnél. Ez előnyösen hatott a külkereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árkiegyenlítési kiadások azonban megnövekedtek, ami a költségvetésben bizonyos hiányt okozott. Az utóbbi néhány év során és az elmúlt évben is számos államközi pénzügyi egyezményt kötöttünk mind a szocialista, mind a tőkés országokkal, és folytattuk a korábban vállalt kötelezettségek teljesítését. A KGSTországok által létrehozott Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank egyre nagyobb szerepet játszik kapcsolataink és egymás közötti fizetéseink zavartalan bonyolításában, hozzájárul szocialista pénzügyi kapcsolataink rendszerének további tökéletesítéséhez. A tőkés országok közül pénzügyi egyezményt kötöttünk az utolsó három évben Görögországgá}, Ausztriával, Hollandiával, Dániával, Franciaországgal és Svédországgal. Vagyonjogi tárgyalásaink vannak folyamatban az Egyesült Államokkal, Angliával, Kanadával, Svájccal. Tárgyalásainkon egyaránt törekedtünk és törekszünk a magyar követelések realizálására és tartozásaink rendezésére. Rendezetlenek elszámolásaink a Német Szövetségi Köztársasággal. E viszonylatban számos, főleg a háborús időkben keletkezett követelésünk áll fenn. A közületek gazdálkodásában továbbra is érvényesültek az 1964. év végén hozott határozatok. A gazdaságossági és a takarékossági követelmények érvényesítését azonban természetesen nem lehet egy-egy év átmeneti feladatának tekinteni, ezek az eredményes munka állandó feltételei. «Tisztelt Országgyűlés! Az 1967-es év feladatait megszabják pártunk IX. kongresszusának határozatai, a folyamatban levő ötéves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaság-