Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1877 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-ár\, csütörtökön Î878 11-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének eleget téve képviselőtársaim között ugyancsak szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk tárgysorozatára javasolom: , 1. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját; 2. az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Elfogadja-e az országgyűlés a tárgysorozatra vonatkozó javaslatot? (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára vonatkozó javaslatot elfogadta. - Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik az alkotmány 21. §-ának (2) bekezdése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. Kiss Károly elvtársat, az Elnöki Tanács titkárát illeti a szó. « KISS KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Novemberben múlt egy éve, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról az országgyűlés előtt beszámoltunk. Az elmúlt év jogszabályalkotó tevékenységében és a nemzetközi kapcsolatok, valamint a belpolitika terén az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját elősegítő módon látta el feladatait. Az Elnöki Tanács tevékenységének alapját Népköztársaságunk soron levő nagy jelentőségű állami, társadalmi és gazdasági feladatainak előmozdítása, továbbá hazánk kapcsolatainak mindenekelőtt a szocializmust építő baráti- államokkal, valamint a világ minden népével gyümölcsöző elmélyítése, illetőleg kiszélesítése jelentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1966. évben 32 törvényerejű rendeletet adott ki. Ha közelebbről megvizsgáljuk e rendeletek tárgyát, megállapíthatjuk, hogy 17 nemzetközi szerződés kihirdetésére és 13 korábbi törvényerejű rendelet módosítására került sor, és mindössze két új témában alkotott az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet. A törvényerejű rendeletek részletes ismertetésétől, kérem tekintsen el az országgyűlés, mivel a két ülés között kiadott törvényerejű rendeletekről az Elnöki Tanács írásbeli jelentését minden esetben kiosztottuk képviselőtársaink között. Az Elnöki Tanács munkáját a jogalkotási teendőkön kívül a legkülönbözőbb bel- és külpolitikai tárgyú határozatok hozatala képezte. Számbelileg a legjelentősebb feladatot az állampolgársági és a kegyelmezési, a kitüntetési ügyekben való döntések, továbbá az államhatalom helyi- szerveinek irányításával kapcsolatos rendelkezések, és nem utolsó sorban a diploma- ' ci ai kapcsolatok bővülésével együtt járó teendők pontos végrehajtása jelentette. Az 1966. évben külügyi, tanácsi, állampolgársági és egyéb ügyekben az Elnöki Tanács szám szerint 155 határozatot hozott. A külügyi kapQSolatok bővítését jelzi, hogy 30 nemzetközi egyezményt erősítettünk meg, 21 Magyarországra akkreditált külföldi követ küldéséhez járultunk hozzá, és a Magyar Népköztársaság nagyköveti szinten való képviseletére 16 esetben adtunk megbízást, 12 külképviselőnket pedig visszahívtuk az elmúlt évben. A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között, valamint a Szudáni Köztársaság, továbbá Zambia, Izland Szabad Állam és a Luxemburgi Nagyhercegség között fennálló diplomáciai kapcsolatot nagyköveti rangra emeltük. Országos jellegű esemény volt a beszámoló időszakában az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és megyei bírósági népi ülnökök választása. Ennek, során a tanácsok újabb három évi időtartamra 18 865 népi ülnököt Választottak. A népi ülnökök jelölése és megválasztása országosan a demokratikus alapelveknek megfelelően zajlott le. Több mint 1500 jelölő gyűlésen közel 80 ezer dolgozó vett részt, a jelöltek megválasztását pedig mind megyei, mind járási, illetőleg városi kerületi tanácsüléseken az Elnöki Tanács által meghatározott időn belül hajtották végre. A megválasztott népi ülnökök erkölcsi, politikai és kulturális színvonala magasabb a korábbinál. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács az egyházak felé végzendő feladatait az állam- és az egyházak közötti kapcsolatok továbbszilárdításának szellemében látta el. Legutóbb dr. Bánk József címzetes püspöknek a győri egyházmegye apostoli kormányzójává történő kinevezéséhez adta meg az előzetes hozzájárulást. A pápai kinevezés után dr. Bánk József az Elnöki Tanács elnöke előtt letette az esküt. Az Elnöki Tanács 1966-ban az államhatalom helyi szervei irányában területszervezési tevékenységét a közös községi tanácsok szervezése, továbbá Tapolca, Tiszaszederkény, Szarvas és Szigetvár községek várossá alakítása, valamint öt járás megszüntetése területén fejtette ki. A megyei tanácsok a Minisztertanácson keresztül juttatták el hozzá a közel fekvő és kis lélekszámú községek részére közös tanácsok szervezésére vonatkozó javaslataikat. Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében egy év leforgása alatt 386 kisközséget vontak össze, 154 közös községi tanácsba. Az összevonások gyakorlati eredményeinek értékelésére az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés előtti legközelebbi beszámolójában vissza fogunk térni. Az 1966. évben a tanácstagok üléseken való részvétele országosan közel 70 százalékos volt. a megyei tanácstagoknak pedig több mint 70 százaléka vett részt a tanácsüléseken. A megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanácsülések kellő színvonalon tárgyalták meg az előttük álló feladatokat és a napirenden szereplő előterjesztések megfelelően fejezték ki a tanácsok államhatalmi, irányító, gazdasági és kulturális nevelő tevékenységét. A megyei, a megyei jogú városi és a fővárosi tanácsok ez évben is folytatták a közvetlenül alárendelt tanácsok beszámoltatását. E beszámoltatások tovább szilárdították a törvényességet és az alárendelt szervek munka-