Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1417 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1418 hogy bár az 1965-ös évben az ismert elemi károk következtében körülbelül 90 milliós kár következett be, mégis a növényi és állati termékek értékesítése során megyénk termelőszövetkezetei mintegy 87 millió forint körüli többletbevételhez jutottak az 1964-es gazdasági évhez viszonyítva. Ennek következtében, míg 1964-ben a közösből származó egy főre eső jövedelem 14 913 forintot tett ki, addig 1965-ben a betervezett 15 523 forinttal szemben úgy néz ki, hogy 16 000 forint körül fog alakulni. Eredményeink mellett természetesen gondjaink is vannak. Ezek közül elsősorban említeném meg járulékos beruházásaink hiányosságát. Gondolnunk kell meglevő majori állattenyésztési telepeink villamossági berendezéseinek korszerűsítésére, a vízellátás megjavítására, főleg a móri és a bicskei járásokban. Szükséges lenne rövidesen körülbelül 700 kilométer hosszúságú út megépítése majorjainkban: sajnos a jelenlegi ütem mellett még 70 év is kevés lenne. Nem is szólva arról, hogy a fiatalok megtartása érdekében hiányzik a szükséges szociális, kulturális épületek megteremtése is. Természetesen az említett, s ezen túl a nem említett gondok megoldását nem nézzük tétlenül. Egyrészt élve az állami segítségadással, másrészt önerővel, sokféle kezdeményezéssel megyünk előbbre a problémák megoldásában. Nem félünk az újtól, a kísérletezésektől sem, és meggyőződésünk, hogy mint eddig, hasznos tapasztalatokat, újabb eredményeket tudunk lerakni még ezután~~is a népgazdaság asztalára. Visszatérve még egyszer a korábbi gondolatra, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának decemberi határozatára, amely a népgazdaságunkban keletkezett feszültségeket kívánja feloldani, amelyek lassítják gazdasági, • illetve társadalmi életünk fejlődését, úgy vélem, hogy ennek sikere attól is függ, mennyire tudjuk elkerülni a bürokrácia útvesztőjét, attól, hogy mennyire párosul a fentről jövő segítségadás~az adott szinten történő jó végrehajtással. Ennek jó végrehajtása fokozza népünk bizalmát és segíti gazdasági feladataink eredményesebb megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! Eddigi sikereink igazolják a Fejér megyei dolgozók építő munkájának eredményességét. Meggyőződésünk, hogy ezek az eredmények még nagyobb következetességgel, kezdeményezéssel fokozzák majd a sikert az 1966-os népgazdasági terv, az állami költségvetés ránk eső szakaszának megvalósításánál. Az 1966. évi költségvetést a magam részéről elfogadom, s a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Friss István képviselőtársunk. FRISS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter előterjesztésében, de az eddig elhangzott vitában is újból találkoztunk azokkal a legfontosabb számokkal, amelyek az elmúlt évi és az elmúlt ötévi fejlődést jellemzik. Láttuk újból, amit általában előzőleg is tudtunk, hogy népgazdaságunk ez időszakban alapjában véve egészségesen fejlődött. Ezt a fejlődést magától értetődően nyomon követte, azt mondhatnám, tükrözte bizonyos fokig a költségvetés fejlődése és növekedése is. Ha az előttünk fekvő költségvetést nézzük, azt látjuk, hogy annak összege a múlt évi 90 milliárd forintról 95,5 milliárd forintra emelkedett. Ez körülbelül 6 százalékos emelkedés. Ezen belül alapjában véve az összes, vagy majdnem az összes tétel növekedett, de persze nagyon különböző mértékben. Ennek a nagyon különböző mértékű emelkedésnek nagyon sokféle oka van: nem akarok, és nem is tudok ezekre az okokra egyenként rátérni, de egyes feltűnő különbözőségekre szeretnék itt röviden utalni. / A védelmi ágazat költségei — mindezeket a tételeket a kiosztott füzet 29. oldalán megtaláljuk —, 5063 millió forintról 5219 millió forintra, kereken másfél százalékkal növekedtek, szemben az egész költségvetés 6 százalékos emelkedésével. Az igazgatási ágazat 2674 millióról 2712 millióra, ugyancsak körülbelül másfél százalékkal, a rendes jogbiztonsági ágazat 3673 millióról 3692 millióra, összesen fél százalékkal növekedett. Nos, ezzel csak egy nagy tételt, a legnagyobb ágazat költségvetését akarom szembeállítani: a szociális és egészségügyi ágazat kiadásai 18 565 millióról 19 900 millióra — 7 százalékkal növekedtek, az egész költségvetés növekedését meghaladó arányban. I • i Ha tovább lapozunk, akkor találunk ezen belül még itt a költségvetésben további felvilágosítást nyújtó, és ugyancsak nem rossz benyomást keltő számokat. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának a kiadásai 12 639 millióról 13 677 millióra — 8,2 százalékkal növekednek. De a tényleges emelkedés ennél nagyobb, mert mint az a kinyomtatott költségvetésből is, a pénzügyminiszteri előterjesztésből is kiderül, ezek a költségvetési adatok még nem foglalják magukban az azóta elhatározott ár- és bérügyi intézkedéseket, nem foglalják magukban a családi pótléknak körülbelül 710 milliós, a nyugdíjaknak az idén 150 milliót kitevő emelkedését — amelyeknek a figyelembevételével a 12 639 millió 14 537 millióra —, ennek megfelelően 15 százalékkal növekszik. A kulturális ágazatnak a növekedése valamivel — egy árnyalattal — az átlagos növekedés alatt van. De ha az időközben elhatározott pedagógus fizetésemelést figyelembe vesszük, akkor ennek az emelkedése is 8 százalék fölé emelkedik. Ezt az egészet nyilván valamennyien mint kívánatos, egészséges fejlődést üdvözöljük. És érdemes itt megemlíteni, hogy ez az emelkedés, ez a fejlődés nem egy különösen kedvező, egy nagy eredményeket hozó év után következett be, inkább ellenkezőleg. Az előbb Fejér megyei titkárunk, Juhász elvtárs felszólalásából Örömmel hallottam, hogy a mezőgazdaság milyen jó eredményeket hozott tavaly. De valamennyien tudjuk, hogy ez nem általános. A pénzügyminiszter beszámolójában is szerepelt, amúgy is tudjuk, hogy heteken keresztül árvizek pusztítottak, belvizek, tudjuk, hogy szájas körömfájás volt, tudjuk, hogy az időjárás nagyon nem kedvezett a zöldség-, "gyümölcs- és